A papírtól a pisztolyig

Ismét önálló szervezet feladata a beszerzés a honvédség részére. Miért éppen most, és miért éppen ebben a formában „reaktiválódott” a HM Beszerzési Hivatal? 

Az utolsó önálló jogelőd szervezet 2006 végén szünt meg, utána pedig igazgatósági szinten foglalkoztak a beszerzéssel: február előtt a Védelemgazdasági Hivatalban müködött a szervezet, előtte pedig a Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatalban, azt megelőzően a Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségnél. A mostani létrehozatal mögött én alapvetően két meghatározó érvet látok. Az első, hogy a honvédelmi tárca felső vezetése irányítási szempontból közvetlenebb kapcsolatot szeretne fenntartani a területtel és a területért felelős vezetőkkel, ennek megfelelően a hivatal a honvédelmi miniszter alapításával, a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt müködik. A második szempont pedig a beszerzések jobb átláthatósága, a közvetlenség, az információközelség megteremtése, hiszen egy alapvetően civil tevékenységről beszélünk. Innentől kezdve rövidül a szolgálati út, és nem torzulnak az információk sem. 

A gépjármü-beszerzési program keretében továbbra is él a Rábával kötött szerződés

Miért, eddig torzultak?

A korábbi években a honvédségi beszerzések terén a beszerzési eljárások elhúzódása jelentette a legnagyobb problémát: egyszerüen túl hosszú volt a folyamat. Onnantól, hogy megjelent egy igény, egy-másfél év is eltelhetett addig, amíg a szóban forgó terméket leszállították az adott katonai szervezetnek. Ezt nem egyszer a katonák is sérelmezték, jogosan. Mostantól viszont a beszerzést illetően közvetlen a feladatszabás, és mi is közvetlenül kérhetünk döntéseket, illetve iránymutatást a minisztérium felső vezetőitől. A döntéshozatal – és az ezzel járó felelősség – most egy kézben összpontosul. Ez az időgazdálkodás szempontjából is ideális helyzetet jelent. Ugyanakkor a szervezeti változások természetesen nem érintik a beszerzések szakmai, müszaki előkészítését, hiszen nem változnak azok az alakulatok és szervezetek, amelyek részére a beszerzést végezzük. 

Tehát továbbra is az alakulatok határozzák meg, mire van szükségük…

Az egyes feladatokat külön kell választani. A beszerzési eljárás jogi szempontból akkor kezdődik, amikor elküldenek egy ajánlatkérést a gazdasági szereplőknek, illetve megjelenik az ajánlati felhívás. A megjelenés előkészítésével is mi foglalkozunk, viszont a had­müveleti és müszaki követelményeket egy sokkal összetettebb folyamat során fogalmazzák meg. Ezeket természetesen az igénytámasztó szervezetek, alakulatok végzik el. Egy ajánlati felhívás megjelenését a Közbeszerzési Értesítőben, adott esetben akár két-három év előkészület előzheti meg. Ennek formáján, mikéntjén a mi önállóvá válásunk semmit sem változtatott.

A már rendszeresített eszközök pótlása szintén a hivatal feladata

Mire terjed ki a hatáskörük, az illetékességük a beszerzések terén a honvédséget és a tárcát illetően?

Röviden: mindenre. Ez a hivatal a Honvédelmi Minisztérium központi beszerző szervezete, így nekünk van teljes körü jogosítványunk beszerzésre, az irodai papírtól egészen a haditechnikai eszközökig. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a kivétel ez alól, hiszen ők saját hatáskörben bonyolítják a beszerzéseiket. Ezen kívül léteznek más szervezetek is, amelyek bizonyos körben beszerzési jogosultsággal rendelkeznek. Ilyen például az MH Egészségügyi Központ vagy éppen az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, amely a Honvédelmi Minisztérium objektumainak üzemeltetéséhez kapcsolódó beszerzési eljárásokat lefolytathatja, de a mi jogkörünk teljes.

A haditechnikai eszközök kérdése nyilván összetettebb ennél, de mitől gyorsabb és hatékonyabb, ha egy Budapesten müködő, központi szervezet szerzi be Szolnokra a radírt és a tollat, nem pedig az, akiknek ténylegesen szüksége van ezekre az eszközökre?

Örök vitakérdés, hogy a központi vagy a decentralizált beszerzés a hatékonyabb; nemcsak a haderőn belül folynak erről viták, hanem a teljes államigazgatásban is. Én úgy gondolom, a Honvédelmi Minisztérium felső vezetőinek részéről jogos az elvárás, hogy a minisztérium, illetve az alakulatok egyaránt felelősen gazdálkodjanak a pénzzel, és a lehető legelőnyösebben kössenek szerződéseket a beszerzési eljárások eredményeként. Ehhez viszont tudni kell, hogy mennyi pénzünk van, illetve, hogy milyen igények merülnek fel, és milyen szinten oszlanak meg ezek az alakulatok között. Emellett pedig gyors, jogszerü, hatékony eljárásra van szükség. A radír és a toll szempontjából nagyon is szabályozott, központosított rendszer müködik, ezen a téren sem történt változás a mi önállósulásunkkal. Viszont mi rendelkezünk olyan beszerző szakmai tudással is, ami nem feltétlenül van meg minden egyes katonai alakulatnál. A mi feladatunk, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet terhére beszerezzük a lehető legjobb minőségü terméket. Azt viszont, hogy mi ez a termék, nem én döntöm el, és nincs beleszólásom sem. Nem vitathatom, hogy mire kell ajánlatot kérnünk, és miért éppen ennyire.

Már az új szervezet kötött szerződést az egyik An-26-os nagyjavítására

De a kifogásokkal utólag azért önöket találják meg?

Az ajánlattevők a megjelölt paraméterek szerint tudnak ajánlatot tenni valamire. Ha ezek túl tágak vagy kevés van belőlük, avagy a megrendelőnek csak utólag jut eszébe, hogy megfeledkezett valamilyen fontos szempontról, az már nem a megfelelő időpont. Értékelni és mérni csak azt lehet, amit kellő alapossággal határoztak meg.

„Súghatnak” önöknek az alakulatok – természetesen a jogszabályi keretek maximális figyelembevétele mellett –, hogy mi az, ami már bevált?

Akad rá példa, hogy egy adott termék rendszeresített a honvédségben: ez a pisztolyra éppúgy igaz lehet, mint a bakancsra. Ilyenkor természetesen folyamatosan töltjük fel a készleteket, az igény a pótlásra vonatkozik. Amennyiben kutatás-fejlesztés keretében rendszeresítenek egy fegyvert vagy egy ruházati terméket, és a honvédség beszerzi, ugyanígy ezt használja majd, amíg egy új eljárás keretében nem vált másikra. Viszont elsődlegesen ez is szakmai, nem pedig beszerzési kérdés. De van rá lehetőség, hogy egy adott terméket szerezzünk be. Az alakulatokkal egyébként folyamatosak az egyeztetések, de a beszerzési eljárások nagyon szigorúan szabályozottak mind jogszabályi szinten, mind a honvédségen belül, ahol egy miniszteri utasítás rendelkezik arról, hogy mely szereplőnek mi a feladata. Természetesen az ajánlati dokumentáció elkészítésében és az értékelésben is részt vesz a megbízó alakulat képviselője.

A tárca jó együttmüködést alakított ki a harcászai URH-rádiókat szállító Konsberg céggel

Milyen kiemelt beszerzéseket említene meg a folyamatban lévő feladatok közül?

Az elmúlt hetekben kötöttünk például szerződést az egyik An–26 típusú szállító repülőgépünk nagyjavítására. A visszatérő jellegü feladatok közül a gépjármü-beszerzési program keretében továbbra is él a Rábával kötött szerződés, amelynek kiegészítő megállapodását minden évben aláírjuk. Ugyanez áll a Kongsberg harcászati URH-rádiók beszerzésére is. 

Utóbbi ugyebár nem volt éppen zökkenőmentes történet… 

Én akkor még nem dolgoztam a HM kötelékében, de ismerem az előzményeket, mind a szerződéskötés körülményeit, mind a 2010 környékén lezajlott bírósági eljárás időszakát. Mostanra azt mondhatom: kiegyensúlyozott, jó partneri együttmüködés van a tárca és a norvég cég között, hiszen mindkét fél érdeke és célja, hogy teljesüljenek a szerződésben rögzített kötelezettségek. Ami a további folyamatos feladatokat illeti: a közúti gépjármüvek, harcjármüvek, repülőeszközök üzemeltetése érdekében éves szinten többmilliárdos szerződéseket kell kötni, ahogyan az üzemanyag biztosítására vagy éppen a katonák ruházatának folyamatos utánpótlására is. 

A közelgő iraki müveleteket illetően milyen feladatok hárulnak önökre?

A szerepvállalásról szóló kormányhatározat rendelkezik róla, hogy a honvédelmi miniszter indítsa el a szükséges beszerzési eljárásokat. Ez megtörtént. Ennél bővebbet erről nem szeretnék mondani.

A fegyverektől a bakancsokig minden haditechnikai eszköz és felszerelés beszerzését a hivatal intézi

Mennyi türelmi idejük van, illetve mikor lehet kiértékelni, hogy hatékony-e ez a mostani struktúra?

Türelmi idő nincs és nem is lehet, hiszen a folyamatban lévő eljárások nem szakadhattak meg, és a jogszabályi határidők sincsenek tekintettel a szervezeti átalakulásokra, megszünésekre. Nálunk az egyik napról a másikra történt meg a váltás: egyik nap még hazamentek a kollégák a Védelemgazdasági Hivatal munkatársaiként, másnap pedig már a Beszerzési Hivatalnál kezdték meg a munkát. A folyamat ennél azért persze bonyolultabb volt, de egy pillanatra sem állt le az élet. A létszámunk jelenleg ötven fő, és három igazgatósági rendszerben müködünk. Úgy látom, minimum fél évnek, de talán egy évnek is el kell telnie, mire megállapítható, hogy egyszerüsödtek-e, átláthatóbbá váltak-e, rövidültek-e a folyamatok. De mivel dolgoztam az előd­szervezeteknél, annyit talán mondhatok, azt már ennyi idő után is látom, hogy ami a beszerzést illeti, több szempontból is hatékonyabb ez a rendszer, mint a korábbi volt.

* * * 

Névjegy: dr. Tomka Barnabás

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen közbeszerzési menedzseri másoddiplomát. 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen bölcsésztanulmányokat is folytatott angol és történelem szakon. 2010-től dolgozott a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségénél, a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatalban (HM FHH), mint a beszerzési igazgató helyettese 2011-ig, majd ezt követően igazgatóként a HM FHH-ban és a HM Védelemgazdasági Hivatalban 2013-ig. 

Ezután egy év kitérő következett a Magyar Energetikai és Közmü-szabályozási Hivatalnál fogyasztóvédelmi főosztályvezetőként. 

2015. február elsejétől a HM Beszerzési Hivatal főigazgatója.

Fotó: Dévényi Veronika és Rácz Tünde