Harmincöt éves a magyar űrutazás

„Ugyan ma még nem tudjuk felmérni, hogy mit hozhat a jövő a magyar ürkutatás számára, az azonban biztos, hogy a semmiből építkezve olyan eredményeket mutatott fel az elmúlt néhány évtizedben, amelyek egy kis ország részére felbecsülhetetlen értékekkel bírnak és tiszteletet parancsolnak, bárhol a világon” - fogalmazott a rendezvényen dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, aki méltatta a különleges programsorozatot és a kiállítást. 

Ma már a magyar történelem egyik dicső pillanataként tartjuk számon 1980. május 26-át, amikor is magyar idő szerint 20 óra 20 perckor elindult a világür felé a Szojuz-36-os ürhajó, fedélzetén Valerij Kubaszovval és Farkas Bertalannal. Hazánk ezzel az úttal, a világ nemzetei közül hetedikként lépett ki az ürbe. Ezt a különleges pillanatot, előzményeit és következményeit elevenítették fel szakértők az érdeklődő közönség számára. Az előadások során kiemelték azt az orvosi vizsgálatsorozatot is, amelyek végén „a hetek csoportjából” végül Farkas Bertalant és Magyari Bélát választották ki a repülésre. De olyan érdekességekre is fény derült, mint például, hogy a világürben lévő súlytalanság hatására teljesen megváltozik az ember ízérzése - ami miatt egyébként komoly ételkísérleteket is kellett folytatni, a fogyasztható ürbéli élelmek érdekében.

Az előadások során - többek között - ismertették a MASAT-1, hazánk első kismüholdjának technikai adatait és jelentőségét az ürkutatásban.

A nap fénypontja azonban az volt, amikor Farkas Bertalan, Magyarország első ürhajósa személyesen is megjelent annak a kiállításnak a záróünnepségén, amelyen - egyebek mellett - az ürrepülés során használt személyes tárgyait is megtekinthették az érdeklődők. A nyugállományú dandártábornok, miközben felidézte a felkészülés és az ürutazás életre szóló pillanatait, kiemelte: „Fantasztikus érzés volt odafent a magyar zászlót lobogtatni.”

„Egyedül egy dolgot sajnáltam akkor, hogy miután visszatértünk, letiltottak a repülésről, azzal, hogy én nemzeti érték vagyok, és nem kockáztathatok. Szerencsére évekkel később mégis megengedték, hogy újra pilótakabinba ülhessek. Persze az sosem derült ki, hogy addig is, bárhová küldtek külföldre, titokban mindig kerítettem lehetőséget magamnak a repülésre” - tette hozzá. 

A magyar ürrepülés történetét feldolgozó programsorozat a Légierő Zenekar - Veszprém koncertjével ért véget. A koncert során vendégmüvészként fellépett Vincze Lilla, a Napoleon Boulevard énekesnője, akit Nagy Zsolt kísért zongorán.

Fotó: Rácz Tünde