2024. 05. 20. hétfő
Bernát, Felícia
: 388 Ft   : 358 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Kína ismét orosz technikával erősít

Art of WAR  |  2015. 07. 01., 09:05

Nagy port kavart a fegyveripar berkein belül a hír, hogy a Kínai Népköztársaság újra orosz rakétarendszert vásárol. Ez pedig nem más, mint az Sz-400. Vajon ez a tény felborítja majd a régió erőegyensúlyát?

Köztudott tény, hogy a kínai haditechnikai eszközök között szép számmal akadnak tisztán orosz, illetve olyan saját fejlesztésü eszközök, melyek alapját, egy már bizonyított orosz eszköz alkotja. Nincs ez másként a rendszeresített légvédelmi fegyverek terén sem. A NATO és szövetségesei régóta számolnak a kínai kezekben lévő Sz–300-as légvédelmi rakétarendszerekkel, melyek eddig lehetővé tették, hogy Kína mintegy 300 km-es körzetben oltalmazza területét. A Kommunista Párt úgy látszik nem elégedhetett meg a ténnyel, hogy egy esetleges konfliktus esetén képesek Tajvan észak-nyugati partját ellenőrzésük alatt tartani, de nem képesek India, vagy Dél-Korea nagyobb városainak légterét lefedni.

Az orosz Roszoboronexport, mely az orosz állam haditechnikai kereskedelmének nagy részét bonyolítja, április 13-án jelentette be, hogy új megállapodás született Kína és Oroszország között. Ennek értelmében a félelmetes hírü Sz–400-as rakétarendszer (SA–21 Growler) első exportőre Kína lesz.

"Sok ország szeretne Sz–400-as rakétavédelmi rendszert szerezni, de a mi vállalatunknak elsősorban az orosz védelmi minisztérium igényeit kell kielégítenie. Ráadásul bonyolult lenne ezeket a rendszereket egyszerre több országnak átadni. Kína ezen a téren úttörő lett” – nyilatkozta a Kommerszant címü orosz napilapnak Anatolij Iszajkin, az orosz Roszoboronexport haditechnikai vállalat vezérigazgatója. Szerinte a fegyvervásárlási szerződés egyaránt szolgálja Oroszország és Kínai Népköztársaság érdekeit is.

A szerződés szerint, – bár részleteiben titkosított, – valószínüsíthető, hogy a vásárolt eszközök száma a 4 és 6 üteg között lehet, mintegy 3 milliárd USD értékben. Már önmagában kiemelt jelentőséggel bír, hogy Oroszország hajlandó volt eladni az SZ–400-as rendszert. Ezzel ugyanis tovább erősödik a kötődés Moszkva és Peking között, ami mára stratégiai szintre emelkedett. Napjainkban Oroszország Kína első számú fegyverszállítója. 2010-ben Kína tizenöt darab Sz–300 légvédelmi rakétát és a hozzá tartozó berendezést vásárolt Oroszországtól.

Az Sz–400-as, az Sz–300-as továbbfejlesztett változata, a világ egyik legfejlettebb légvédelmi rakétarendszere. Rakétái 400 kilométeres távolságig és 30 kilométeres magasságig vethetők be harcigépek, drónok és manőverező robotrepülőgépek ellen, de képesek közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére is.

Az Sz–400-as Triumf megvásárlásáról már 2010 óta folytak tárgyalások Peking és Moszkva között, de ezek többször elakadtak. Azonban a tárgyalásokat felgyorsította az ukrán válság és az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók. A South China Morning Postban tavaly augusztusban jelent meg egy cikk, amely – kínai kormányzati forrásokra hivatkozva – az állította, hogy a tárgyalások „már a végső fázisban vannak”. 2014 márciusában Vlagyimir Putyin orosz elnök rábólintott az Sz–400-as légvédelmi rakétarendszerek eladására Az újság által megkérdezett szakértők szerint az Sz–400-ok alaposan felboríthatják a regionális (kelet-ázsiai) egyensúlyt. A megnövelt képességekkel ugyanis Kína képes lesz elérni Tajvan bármely pontján repülő légieszközt, de az új hatótávolságban olyan városok találhatóak, mint Új-Delhi, Kalkutta, Hanoi vagy Szöul. Sőt! A Japán ellenőrzés alatt álló, de kínai érdekeltségbe tartozó Szenkaku-szigetek légtere is komoly nyomás alá kerülhet. A tajvani honvédelmi minisztérium közleménye szerint, már megvizsgálták az új rakétarendszer szabta lehetséges fenyegetéseket, és szükséges ellenlépéseket tettek. Független szakértők szerint, Tajvan szintén új fegyverrendszer beszerzésén gondolkozik.

Mindeközben a legnagyobb nyertes valószínüleg Oroszország, aki az első exportra szánt egységek leszállítását 2017-re ígérte, ugyanarra az évre mikor bemutatkozik az eddig csak hír morzsákból ismert Sz–500-as rendszer. Biztosítva ezzel, hogy Oroszországnak hosszú időre megmaradjon a jelenlegi státusza, légvédelmi rakéta nagyhatalom.

Ugyanakkor jogos a kérdés: Oroszország miért hajlandó megosztani Kínával az egyik legújabb és legmodernebb védelmi rendszerét? Ez különösen annak fényében tünhet furcsának, hogy Moszkva a mai napig rendkívül óvatos az új katonai technológiák és fegyverek eladását illetően. Az orosz katonai vezetés – félve attól, hogy ezeket a fegyvereket a közeljövőben az oroszok ellen is bevethetik – általában az „egy generációval elmaradt” fegyvereket vagy az egykori szovjet (de felújított) eszközöket ajánlja eladásra.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 30., 13:06
A magyar kormány és a magyar emberek a békében érdekeltek. A Magyar Honvédség képes megteremteni és megvédeni a békét – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter április 29-én, a Veszprém vármegyei Hajmáskéren, a Nullponti Lő- és Gyakorlótéren, egy páncéltörő-képesség hatásbemutató gyakorlat előtt.
2024. 04. 23., 11:46
Nehéz szívvel kezdtem bele ennek a cikknek a megírásához, mivel a V-22 Osprey a legelső, róla megpillantott kép óta nagyon is közel áll a szívemhez. Nem egyszerű feladat, ha az embernek egy kedvencéről kell kevéssé biztató híreket írnia.
2024. 04. 03., 10:37
A Taiho vagyis Nagy Főnix (más fordítás szerint Óriás Főnix) 1944 nyarán a japán flotta legújabb, legmodernebb és egyben legerősebb repülőgép-hordozójának számított.
2024-04-11 10:21:28
2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-22 13:32:24
Az Olasz Légierő a közelmúltban búcsúzott a HH-212A helikoptertől, amely több mint 40 év intenzív olaszországi és külföldi szolgálat után vonult nyugdíjba. A HH-212A típus hadrendbe állítása óta több mint 180 000 órát repült, és több száz életet mentett meg.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 05. 17., 11:24
Rendőrségi bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére, mely szerint feltételezett robbanóeszközre bukkantak a balassagyarmati Kóvári utcában, egy autóalkatrész-kereskedés hátsó udvarában, árokásás során.
2024. 05. 16., 10:13
Interjú Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel és dr. Böröndi Gábor vezérezredessel, a Honvéd Vezérkar főnökével.
2024. 05. 13., 12:22
Egymást követik a kiképzések a Brave Warrior 2024 többnemzeti gyakorlat során a Bakonyban.
2024. 05. 09., 15:13
Egyhetes gyakorlatukat töltik az „Acélkocka” altisztképzési rendszer általános repülőműszaki üzembentartó altiszt szakmai tanfolyam résztvevői az MH 47. Bázisrepülőtéren, ahol egyebek mellett betekintést nyertek a H145M helikoptereken végzett vizsgálatok munkafolyamatába is.

  JETfly Magazin

Nem könnyű a semleges országok élete. Pláne nem, ha kicsik és védelmi iparuk nem fejlett. Így járt Ausztria is: éppen ezért jelent most komoly fejtörést légierejének fejlesztése.