Ha esik, ha fúj...

Azóta már nem létezik olyan hadmüveleti előkészítés, amely ne a katonai meteorológiával kezdené meg a munkát. Magyarországon a honvédség mintegy nyolcvan katonája dolgozik éjjel-nappal azon, hogy minden szükséges információval ellássa a döntéshozókat. 

A hazai katonai meteorológia első szervezeti elemei az első világháborút követően jöttek létre. Hille Alfréd ezredes, fizikus-tanár volt az, aki úttörő szerepet játszott az addig nem létező terület kialakításában. A világégés után meteorológusként helyezkedett el, s egyszerüségében is zseniális ötletet talált ki a légköri jelenségek tanulmányozására. Miután a katonai célú repülések a győztes hatalmak feltételei szerint tiltottak voltak, Hille kijárta a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottságnál, hogy felszállásokat engedélyezzen meteorológiai megfigyelések ürügyén. Ez igaz is volt, ám Hille ezzel két legyet ütött egy csapásra: egyfelől valóban fontos adatgyüjtést végezhetett, másfelől a tiltás ellenére folyamatos pilótaképzést biztosíthatott az újonnan szerveződő légierő részére. 1925-ben oroszlánrészt vállalt a Magyar Meteorológiai Társaság létrehozásában, emellett elkezdte a honvédségnél a meteorológusok képzését is. A kezdetleges technikai feltételek ugyan rengeteget fejlődtek az évtizedek alatt, ám mindaz, amit a magyar katonai meteorológia mára elért, az ő munkásságával kezdődött.

„A legnagyobb előrelépés a fejlesztések területén az 1990-es években kezdődött, amikor a katonai és a polgári meteorológia szimbiózisban müködött együtt. Ekkoriban a technikai felszerelést zömében még az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) biztosította, nekünk csak a szakembereket kellett melléjük adni” – idézte múltat Kovács László alezredes, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatának szolgálatfőnök-helyettese. 

„A NATO-csatlakozással aztán óriási változás következett be. Egyrészt csatlakoztunk a katonai tömb információs rendszeréhez, másrészt az addig szorosan együttmüködő polgári és katonai meteorológia útjai technikai szinten szétváltak. Ekkor kezdődött el a katonai repülőterek önálló megfigyelőrendszereinek kiépítése, valamint a törvényi szabályozás arról, hogyan és miként köteles a polgári meteorológia adatokat szolgáltatni a Magyar Honvédségnek” – tette hozzá Kovács alezredes. 

Az együttmüködés azonban túlmutatott az előírások kötelező jellegén, s ma már olyan sikeresnek mondható, hogy a két szervezet között bővített adatszolgáltatás folyik. Később a polgári meteorológia technikai fejlesztései kihatással voltak a honvédségi rendszerre is, ám a legnagyobb változást a fejlesztések területén a NATO-csatlakozás hozta.

Azonos szaktudás

Adódik a kérdés: mi az alapvető különbség a polgári és a katonai meteorológia között. Kovács alezredes szerint fontosabb, hogy mi a közös bennük, ugyanis a két terület csak együtt tud hatékonyan müködni. Azonos, hogy az előrejelzéseket a Világ Meteorológiai Szervezet követelményeinek megfelelően mind a két területen ugyanolyan képesítésü szakemberek készítik. Meteorológiai szakon végeznek az egyetemen, mesterképzésen, így a módszereik ugyanazon az alapon nyugszanak. Amiben különböznek, azok többek között az alapforrások. A hazai előrejelzések készítése során természetesen mindenki a helyi adatokra támaszkodik. Ennek hozzáférését a honvédség számára is az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosítja. Ugyanakkor a szövetségesi kötelezettségből eredő feladatok meteorológiai támogatásának végrehajtásához világméretü – a hadmüveleti, harcászati igényeket lefedő – adatbázisra van szükség, mivel e feladatok már nem Magyarország területéhez kötöttek, hanem világszerte bárhová, ahol NATO-kötelékben magyar csapatok is részt vesznek egy misszióban. Ezt a NATO meteorológiai információs rendszere biztosítja, amelynek adataival a magyar szakemberek a különböző müveleti területeken dolgozó kontingensek munkáját segítik. A meteorológiai NATO-rendszer ugyanúgy adatcserén alapul, mint az itthoni előrejelzés. Nem is lehet másképpen. 

„Adatcsere nélkül nincs meteorológia. Egyetlen ország sem képes saját mérések alapján pontos és precíz előrejelzést adni egy tőle távolabbi terület időjárására vonatkozóan. A globális telekommunikációs rendszer (Global Telecommunication System) segítségével valósul meg az együttmüködés. A NATO sem független a polgári adatoktól” – tájékoztat Kovács alezredes, majd hozzáteszi: „A NATO meteorológia információs rendszerét egyrészt azért építették ki, hogy a hadmüveleti területeken szolgálók információellátását biztosítsa, másfelől biztonsági célokat is szolgál, hiszen a bizalmas adatok, amelyeket az ellenséges erők előtt titokban kell tartani, csak többszörösen védett kommunikációs csatornán továbbíthatók. Erre a polgári adatközlő rendszerek alkalmatlanok.”

A legnagyobb különbségnek azonban mégsem ezt látja a GEOSZ szolgálatfőnök-helyettese. „A polgári oldalon tulajdonképpen szolgáltatási alapon müködik a meteorológiai információ átadása. Egy felhasználó kér egy adott szolgáltatást, amelyet az illetékes szolgálat, esetünkben az OMSZ megad neki. A katonai oldalon más a helyzet. Mi nem szolgáltatunk, nem megrendelésre dolgozunk. Nálunk a meteorológus csapatjátékos, aki valamelyik alegységben dolgozik, ergo küldetést hajt végre az alakulatokkal együtt. Gondoljunk csak a repülőterekre, ahol a katonai meteorológus együtt kell éljen az adott feladattal. A végrehajtás sikere az ő vállán is nyugszik, így munkája nem az előrejelzéssel végződik, hiszen folyamatosan és a lehető legprecízebben kell ellátnia információval a döntéshozókat. Éppen ezért mi a Magyar Honvédségnél nem is meteorológiai szolgáltatásról beszélünk, hanem meteorológiai támogató rendszerről.”

Kevesen, sokat

„A Magyar Honvédségnél jelenleg mintegy nyolcvan ember lát el meteorológiai szakszolgálatot. Három »repülőcsapatunk« van, nagyjából tizenöt fővel. Ők kizárólag a katonai repülőtereken zajló tevékenységeket támogatják. Vannak észlelőink és meteorológiai asszisztenseink, ők jellemzően altisztek és zászlósok, akik huszonnégy órában tanulmányozzák az időjárási tevékenységet és tájékoztatják arról a parancsnokokat, pilótákat. Előrejelzést ők nem készítenek, feladatuk alapvetően az információ átadására vonatkozik. Mellettük állnak meteorológusaink, a repülőtereken ez két-három tisztet jelent Repülőtereink folyamatos, 24 órás nyitva tartása miatt, s annak érdekében, hogy megfeleljünk a hazai és nemzetközi repülésbiztonsági előírásoknak, a veszprémi MH Légi Vezetési és Irányítási Központ bázisán létrehoztunk egy repülésmeteorológiai központi szolgálatot. Itt olyankor is készítenek előrejelzéseket a repülőterek számára, amikor a helyszínen ténylegesen nem tartózkodik előrejelző. Budapesti központunk a Honvédelmi Minisztérium II. objektumában kapott helyet. Elsősorban a monitorozásban, a veszélyhelyzetek előrejelzésében és elemzésében, a katasztrófahelyzetek kezelésének támogatásában van kulcsszerepe, de minden olyan előrejelzést is innen adunk, amelyek akár egy rendezvény biztosításához, illetve egy gyakorlat sikeres levezetéséhez nélkülözhetetlen információkat tartalmaz. Lényegében e központunk összhaderőnemi feladatot lát el” – vázolja a GEOSZ szolgálatfőnök-helyettese a szervezeti felépítést.

Közalkalmazottakat a katonai meteorológia jellemzően nem foglalkoztat, alapvetően a tisztek és altisztek munkájára támaszkodik. A kilencvenes években azonban akadtak gondok a beosztások feltöltésével, így alakult ki az a helyzet, hogy a beöltöztetési folyamat akkori lassúsága miatt közalkalmazotti státusokat hoztak létre azok számára, akik a munkába állásukkal egy időben megkezdték felkészülésüket a katonai szolgálatra. Ma is van egy-két közalkalmazotti hely, ezek megtartásánál a beosztásban álló szaktudása volt a döntő tényező. Döntő többségében azonban katonák végzik a szakszolgálatot. Kovács alezredes szerint egyszerü a magyarázat. 

„A speciális és a missziós feladatok ellátása miatt jelenleg nem is lehet másképpen. Ide alapvetően katonák kellenek.”

Az első pillér

Nem véletlen, hogy bármilyen katonai müvelet előkészítése során a meteorológia főszereplővé válik. „A terv első pillére mindig az, hogy milyen időjárás várható a meghatározott időpontban. Az információ természetesen annál pontosabb, minél közelebb van ez az időpont, hiszen egy fél év múlva esedékes müvelethez legfeljebb éghajlati adatok alapján tudunk tájékoztatást nyújtani” – részletezi Kovács alezredes. 

„Krízishelyzeteknél természetesen még lényegesebb a precíz előrejelzés. Ezekben a szituációkban is az előrejelzéssel kezdődik a munkánk. Általában háromnapos prognózisokat állítunk fel, hozzátéve egy kiegészítő, egyhetes jelentést, amely azt tartalmazza, hogy jellegében milyen idő várható. Ezek az előrejelzések már figyelmeztetik az illetékeseket, hogy mire számíthatnak, mire készüljenek fel, milyen erőket kell készenlétbe helyezniük. Ahogy közeledik az általunk jelzett időjárás-változási időpont, egyre pontosabb és lokálisan egyre körülírhatóbb adatokkal tudunk szolgálni. Az augusztus huszadikai tüzijáték kapcsán például már reggeltől, az esti órák várható időjárásának legprecízebben meghatározható leírására készülünk. Mindenki emlékezhet még a 2006. évi tüzijátékra, ahol sajnos halálesetek is történtek a vihar és az azt övező pánik miatt. Ott negyedórákon múlt a tragédia. Hozzá kell tenni, hogy mi az ilyen jellegü eseményeken az azon részt vevő katonai alakulatokat látjuk el információval, a belügyi szervek, az országos katasztrófavédelem és a civil lakosság tájékoztatását az OMSZ végzi. Éppen ezért mi is figyelemmel kísérjük az OMSZ kiadott jelentéseit, de ha szükségesnek látjuk, azt tovább pontosítjuk, és interpretáljuk a katonai felhasználók igényeire.”

Folyamatos időjárási krízishelyzetnél a katonai meteorológia az egyik legfontosabb tényezővé válik a katasztrófahelyzet elhárításában részt vevő alakulatok számára. Kovács alezredes ebben az esetben is az időzítés szerepét emeli ki. „Huszonnégy órával az időjárási változás bekövetkezte előtt veszélyhelyzetre figyelmeztetünk, azt követően már riasztást adunk ki. Folyamatos kapcsolatban állunk az MH katasztrófa elleni védekezésben érintett központi szerveivel, ügyeleti szolgálataival, akiket a legfrissebb adatokkal látunk el. Ezt a krízis elmúltával is folytatjuk, nem azért, mert veszélyhelyzet lenne, hanem azért, mert így látjuk szakszerünek. ”

Fotó: Dévényi Veronika, Rácz Tünde, Tóth László, MH GEOSZ és archív

Forrás: Magyar Honvéd 2015. szeptember