Észak-Korea felébresztheti az alvó japán óriást

Az észak-koreai kísérleti atomrobbantások egyértelműen kihatással lesznek a térség országainak védelmi kiadásaira. Japán a második világháború óta nem látta szükségét nagy szabású fegyverkezési program beindításának, ám Észak-Korea könnyen más belátásra kényszerítheti az ország vezetőit.

Japánnak vajmi kevés lehetősége van a mérlegelésre: 1998-ban egy észak-koreai rakéta szállt el az ország felett, és a diplomáciai tiltakozás ellenére a sztálinista ország rendszeresen hajt végre további rakétakísérleteket. Szintén a szomszédban található a térség egyik feltörekvő hatalma, Kína is, így a a távol-keleti régió messze instabilabbá vált, mint az 1990-es évek elején volt.

A japán Oyashio tengeralattjáró

Japán jelenleg nemzeti össztermékének mintegy 1 százalékát költi védelmi célokra (42.1 mrd USD 2005-ben). Kína papíron ugyan kb 30 mrd USD költött fegyverekre 2005-ben, ám a kínai kiadásokról feltételezik, hogy a valós összeg ennek nagyjából 3 szorosa, ami a kínai GDP 4,3% felel meg. Annak ellenére, hogy Japán relatíve keveset költ hadseregére mégis a térség egyik legütőképesebb haditengerészetével és légierejével rendelkezik.

A japán Atago hadihajó

Kínához viszonyítva szembetünő a különbség a haditengerészet terén. Míg Japán 40 rombolóval rendelkezik, addig Kína csupán 25-tel, amelyből 9 számít modernnek. A 45 kínai fregattból 15 az, amely a kor követelményeinek is megfelel. Japán azonban csak kilenc fregattal rendelkezik. Kína tengeralattjáróinak zöme az elavult Romeo- és Ming-osztály (a Romeo egy változata) egységei, ám 22 új tengeralattjáróval is rendelkezik. Japán 16 modern diesel-elektromos tengeralattjárót birtokol.

A két ország légiereje között is jelentős a technológiai különbség. Kína 1250 vadászgépének a jelentős részét J-6 és J-7 (MiG-19, MiG-21) adják. Modernnek a 200 db J-11 (Su-27) és 180 db Su-30MKK számít. Japán 180 db F-15J és 130 db F-2 állít ezzel szembe.

 Az F-2 az F-16 jelentősen továbbfejlesztett változatának tekinthető

A számokból látszik, hogy Japán GDP 1% mellett nagyjából képes lépést tartani Kínával. A védelmi büdzsé esetleges növelésével feltehetőleg Atago és Takanami osztályú rombolókat, Oyashio osztályú tengeralattjárókat és F-2 vadászgépeket vásárolnának. A ország müszaki fejlettségének köszönhetően végszükség esetén körülbelül hat hónap alatt atomfegyver birtokába is juthat.

Japán jelenleg rengeteg pénzt költ az infrastruktúra fejlesztésére, amely egyben sok munkaerőt is leköt. Alapvetően tehát mindegy, hogy az ország hadihajót épít, vagy a semmibe autópályát. Ugyanakkor nemzetközi szinten Japán történelmi múltja miatt feltehetőleg komoly ellenállásba ütközne egy esetleges fegyverkezési program indításával.