2024. 02. 26. hétfő
Edina
: 389 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A kínai big data elemzés katonai vetületei

A kínai big data elemzés katonai vetületei
Lázár Zsolt  |  2020. 10. 28., 10:24

Az utóbbi években az Amerika és Kína között zajló kereskedelmi háború mellett, egy, a két ország közötti technológiai verseny is éleződni látszik. A WeChat és a TikTok applikációk körüli vitás kérdések, vagy éppen a legfrissebb botrányba keveredett cég, a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology adatgyűjtési gyakorlata jelenleg is több konfliktus, valamint jogi eljárás forrása és valójában a jövő sem tűnik fényesebbnek.

Ezekkel az adatgyűjtési és elemzési kérdésekkel foglalkozik az amerikai RAND Corporation, Chinese Views of Big Data Analytics című friss tanulmánya, melyben a szerzők átfogó betekintést adnak Peking big data stratégiájába és a mesterséges intelligenciával támogatott civil- és katonai célú adatfeldolgozási gyakorlatába.

A kutatók megállapítják; Kína jelentős előre lepéseket tett a különféle mesterséges intelligencia megoldások gyakorlati alkalmazása terén és jelenleg is arra törekszik, hogy vezető nagyhatalom legyen a big data elemzés terén. Mely ambíció, a nemzeti big data stratégia mentén, az ország globális nagyhatalmi státuszának kivívását tűzte ki célul és számos kínai minisztérium és háttérintézmény bevonásával, főleg a gazdasági, katonai, rendőrségi és hírszerzési területekre koncentrál.

Országon belül a párt, a kínai lakosság szigorú megfigyelésére és ellenőrzésére összpontosít, melyben segítéségére van a rendfenntartó erök big data elemzési kapacitásain kívül, az adatgyűjtési gyakorlatokat szabályozó jogi keret számos hiányossága is. A kínai kormány által kifejlesztett Social Credit System pedig lehetőséget biztosít a politikai vezetés számára, hogy szabályozza az állampolgárok hozzáférését bizonyos közszolgáltatásokhoz, azok viselkedésének osztályozásának alapján.

Az országos big data rendszer célja, hogy megelőzze a bűnelkövetést és a központi politikától eltérő vélemények kialakulását, még mielőtt azok bekövetkeznének vagy akár csak megfogalmazódnának.

Hszi Csin-ping kínai elnök a Kínai Kommunista Párt 19. Kongresszusán bejelentette, hogy az ország 2030-ra a világ mesterséges intelligencia kutatási központjává kíván válni, 2050-re pedig a kínai haderőnek, a Népi Felszabadító Hadseregnek is világszínvonalú katonai erővé kell kinőnie magát. Ezt elérendő, a szervezet már jelenleg is megkerülhetetlen mesterséges intelligencia és big data elemző kapacitásokkal rendelkezik, valamint felkészítették az információs térben történő hadviselésre is – főként a szomszédos térségekben történő katonai műveletek hatékony végrehajtására.

Az adat, mint stratégiai erőforrás jelenik meg és ennek megfelelően hazai védelme és az ellenséges adatvagyon elpusztítása kulcskérdés. Kínai elemzők értelmezése szerint, katonai győzelem érhető el az ellenséges országok adatainak kinyerése, majd elpusztítása és adatfölény elérése által. Ez az adatfölény támogatja a katonai döntéshozatalt, mely így gyorsabb és pontosabb lehet, mint az ellenfélé.

A RAND tanulmány több kínai forrást is idéz, melyekből kiderül, hogy a mesterséges intelligencia és big data rendszerek, nemcsak stratégiai, hanem műveleti szinten is megjelennek, illetve meg fognak jelenni a kínai haderőben. Ide értendő a döntéshozatali mechanizmusok automatizálása és a lapos szervezeti hierarchia is, amik együttesen a haderő, kvázi intelligensebbé, okosabbá tételét szolgálják. És bár a Népi Felszabadító Hadsereg szakértői úgy vélik, hogy az ember soha nem lesz helyettesíthető, a mesterséges intelligencia, egyfajta „digitális törzstiszt” képében könnyen elképzelhető, hogy részt fog venni az információ gyűjtésében, elemzésében és a katonai műveletek nyomon követesében.

Ennek elengedhetetlen előfeltétele, hogy a kínai hadsereg rendelkezzen az ehhez szükséges infrastruktúrával, adattárolási-, adattovábbítási-, és elemzési kapacitásokkal, melyhez az ország szakértői többek közt a Hadoop nyílt forráskódú keretrendszer alkalmazását javasolják, mely adat-intenzív alkalmazásokat támogat és elvben képes lehet kiszolgálni a hadsereg igényeit a vezetéstől egészen a legalsóbb szintekig.

Mindez azonban még távolinak tűnik, mert ahogy a RAND kutatói is kifejtik, a kínai haderő is küzd a szakképzett emberállomány hiányával, ami lassítja ezen rendszerek bevezetését is.

A legambiciózusabb projekt, a műholdak és különféle szenzorok által gyűjtött adatok összekapcsolásából születő célpont felderítő és azonosító rendszer, mely egyszerre használ online – akár szöveges – információkat és nagyfelbontású – akár infravörös – műholdképeket is. Míg egy másik projekt szintén több adatforrás – tengeri-, légi-, szárazföldi-, és űrbe telepített radarok – akár adattöredékekből összeállított karakterisztika alapján, tengeri célpontok azonosítását teszi lehetővé.

De nem kerüli el a kínai katonai vezetők figyelmét a felszerelések karbantartása sem, így ez a terület is rendelkezik big data elemzési projekttel, mely 300 különböző paraméter alapján monitorozza egy-egy adott katonai eszköz működését és 70%-os pontosággal jelzi előre annak meghibásodását.

Összeségében tehát elmondható, hogy komoly fejlesztések figyelhetőek meg a kínai haderő big data és mesterséges intelligencia alkalmazásának gyakorlati megvalósulásával kapcsolatban és az az igyekezet is figyelemreméltó, ahogy az ország katonai vezetői ezen technológiák által intelligensebbé kívánjak tenni a döntéshozatalt. Tekintettel a stratégiai tervekre és az ezekhez társított határidőkre, pár éven belül látványos előre lepések várhatóak, melyek nagy valószínűséggel tovább fűtik majd a globális technológiai versenyt.

 

Forrás: https://www.rand.org/pubs/research_reports/RRA176-1.html

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 15., 15:16
Új-Zéland Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Lockheed Martin Marietta-i üzemében lefestették az első C-130J szállító repülőgépüket, mely tervezetten idén érkezhet Új-Zéland légierejéhez.
2024. 02. 14., 13:34
Az „Embert a Vasra!" toborzókampány keretében ötszáznál több fiatal jelentkezett Tatára, közülük kerül ki majd a végső állomány – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter február 13-án, Tatán, a Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztályához jelentkezett állomány bevonulásán.
2024. 02. 09., 11:15
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
2024. 02. 06., 11:13
A legnagyobb volt, a legtöbb nehézlöveggel felszerelve és egyben a legfényűzőbb. Mielőtt egyáltalán szolgálatba állt volna, már három ország is birtokolta. Ez volt a HMS Agincourt csatahajó, egy igazi különlegesség a hadihajók között.
2024-02-05 13:57:16
2024. január 12-én Detrich István úr és a Meteor Természetbarát Turista Egyesület meghívására a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban tartott vetítőképes előadást Huszár András, „A hadak útján – Katonahőseink nyomában” címmel. Az előadás anyaga már visszanézhető!
2024-02-01 14:07:08
Az amerikai Bremertonban működő, elsősorban katonai, rendőrségi, tűzoltó és mentöhajók tervezésére és gyártására szakosodott SAFE Boats International (SBI) egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá az elektromos meghajtású csónakokra specializálódott brit Vita Power vállalattal egy zéró kibocsátású, kisméretű járőrhajó kifejlesztéséről és gyártásáról.
2024-01-30 16:04:02
A közelmúltban jelentették be, hogy amerikai részről jóváhagyták további UH-60M Black Hawk típusú, közepes, többfeladatú szállító helikopterek eladását a típust már üzemeltető Horvátország számára.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 02. 22., 09:38
A terv közös katonai gyakorlatokat, konferenciákat, oktatási-, képzési- és kiképzési, hadtörténeti és hadisírgondozási együttműködést, valamint hagyományőrző rendezvényeket, programokat foglal magába a 2024-es évre.
2024. 02. 21., 13:18
Külszolgálati feladataik befejezése előtt ünnepség keretében vehették át a békefenntartásért járó érdemjeleiket az ENSZ Libanoni Békefenntartó Misszióban (United Nations Interim Force in Lebanon – UNIFIL) szolgáló magyar és lengyel katonák.
2024. 02. 20., 15:31
A bizalom és a kölcsönös segítségnyújtás mellett az alapszerződés 5. pontja, ami meghatározó, mondta el Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
2024. 02. 19., 15:54
A NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport híradó szakállománya felkészítését hajtották végre februárban a székesfehérvári MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár laktanyájában.

  JETfly Magazin

2024. február 23-án, pénteken, Budapestre érkezett Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalássorozat eredményeként többek között arról is megállapodás született, hogy bővül a Magyar Légierő Gripen flottája.