A kínai big data elemzés katonai vetületei

Ezekkel az adatgyűjtési és elemzési kérdésekkel foglalkozik az amerikai RAND Corporation, Chinese Views of Big Data Analytics című friss tanulmánya, melyben a szerzők átfogó betekintést adnak Peking big data stratégiájába és a mesterséges intelligenciával támogatott civil- és katonai célú adatfeldolgozási gyakorlatába.

A kutatók megállapítják; Kína jelentős előre lepéseket tett a különféle mesterséges intelligencia megoldások gyakorlati alkalmazása terén és jelenleg is arra törekszik, hogy vezető nagyhatalom legyen a big data elemzés terén. Mely ambíció, a nemzeti big data stratégia mentén, az ország globális nagyhatalmi státuszának kivívását tűzte ki célul és számos kínai minisztérium és háttérintézmény bevonásával, főleg a gazdasági, katonai, rendőrségi és hírszerzési területekre koncentrál.

Országon belül a párt, a kínai lakosság szigorú megfigyelésére és ellenőrzésére összpontosít, melyben segítéségére van a rendfenntartó erök big data elemzési kapacitásain kívül, az adatgyűjtési gyakorlatokat szabályozó jogi keret számos hiányossága is. A kínai kormány által kifejlesztett Social Credit System pedig lehetőséget biztosít a politikai vezetés számára, hogy szabályozza az állampolgárok hozzáférését bizonyos közszolgáltatásokhoz, azok viselkedésének osztályozásának alapján.

Az országos big data rendszer célja, hogy megelőzze a bűnelkövetést és a központi politikától eltérő vélemények kialakulását, még mielőtt azok bekövetkeznének vagy akár csak megfogalmazódnának.

Hszi Csin-ping kínai elnök a Kínai Kommunista Párt 19. Kongresszusán bejelentette, hogy az ország 2030-ra a világ mesterséges intelligencia kutatási központjává kíván válni, 2050-re pedig a kínai haderőnek, a Népi Felszabadító Hadseregnek is világszínvonalú katonai erővé kell kinőnie magát. Ezt elérendő, a szervezet már jelenleg is megkerülhetetlen mesterséges intelligencia és big data elemző kapacitásokkal rendelkezik, valamint felkészítették az információs térben történő hadviselésre is – főként a szomszédos térségekben történő katonai műveletek hatékony végrehajtására.

Az adat, mint stratégiai erőforrás jelenik meg és ennek megfelelően hazai védelme és az ellenséges adatvagyon elpusztítása kulcskérdés. Kínai elemzők értelmezése szerint, katonai győzelem érhető el az ellenséges országok adatainak kinyerése, majd elpusztítása és adatfölény elérése által. Ez az adatfölény támogatja a katonai döntéshozatalt, mely így gyorsabb és pontosabb lehet, mint az ellenfélé.

A RAND tanulmány több kínai forrást is idéz, melyekből kiderül, hogy a mesterséges intelligencia és big data rendszerek, nemcsak stratégiai, hanem műveleti szinten is megjelennek, illetve meg fognak jelenni a kínai haderőben. Ide értendő a döntéshozatali mechanizmusok automatizálása és a lapos szervezeti hierarchia is, amik együttesen a haderő, kvázi intelligensebbé, okosabbá tételét szolgálják. És bár a Népi Felszabadító Hadsereg szakértői úgy vélik, hogy az ember soha nem lesz helyettesíthető, a mesterséges intelligencia, egyfajta „digitális törzstiszt” képében könnyen elképzelhető, hogy részt fog venni az információ gyűjtésében, elemzésében és a katonai műveletek nyomon követesében.

Ennek elengedhetetlen előfeltétele, hogy a kínai hadsereg rendelkezzen az ehhez szükséges infrastruktúrával, adattárolási-, adattovábbítási-, és elemzési kapacitásokkal, melyhez az ország szakértői többek közt a Hadoop nyílt forráskódú keretrendszer alkalmazását javasolják, mely adat-intenzív alkalmazásokat támogat és elvben képes lehet kiszolgálni a hadsereg igényeit a vezetéstől egészen a legalsóbb szintekig.

Mindez azonban még távolinak tűnik, mert ahogy a RAND kutatói is kifejtik, a kínai haderő is küzd a szakképzett emberállomány hiányával, ami lassítja ezen rendszerek bevezetését is.

A legambiciózusabb projekt, a műholdak és különféle szenzorok által gyűjtött adatok összekapcsolásából születő célpont felderítő és azonosító rendszer, mely egyszerre használ online – akár szöveges – információkat és nagyfelbontású – akár infravörös – műholdképeket is. Míg egy másik projekt szintén több adatforrás – tengeri-, légi-, szárazföldi-, és űrbe telepített radarok – akár adattöredékekből összeállított karakterisztika alapján, tengeri célpontok azonosítását teszi lehetővé.

De nem kerüli el a kínai katonai vezetők figyelmét a felszerelések karbantartása sem, így ez a terület is rendelkezik big data elemzési projekttel, mely 300 különböző paraméter alapján monitorozza egy-egy adott katonai eszköz működését és 70%-os pontosággal jelzi előre annak meghibásodását.

Összeségében tehát elmondható, hogy komoly fejlesztések figyelhetőek meg a kínai haderő big data és mesterséges intelligencia alkalmazásának gyakorlati megvalósulásával kapcsolatban és az az igyekezet is figyelemreméltó, ahogy az ország katonai vezetői ezen technológiák által intelligensebbé kívánjak tenni a döntéshozatalt. Tekintettel a stratégiai tervekre és az ezekhez társított határidőkre, pár éven belül látványos előre lepések várhatóak, melyek nagy valószínűséggel tovább fűtik majd a globális technológiai versenyt.

Forrás: https://www.rand.org/pubs/research_reports/RRA176-1.html