2024. 02. 21. szerda
Eleonóra
: 388 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A magyar különleges erők jelene és jövője

A magyar különleges erők jelene és jövője
honvedelem.hu  |  2021. 02. 02., 14:14
A magyar különleges erők jelene és jövője

A magyar különleges erők működéséről, jelenlegi helyzetéről és jövőjéről beszélt a honvedelem.hu-nak adott páros interjúban Sándor Tamás vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Parancsnoksága különleges műveleti szemlélője és Pécsvárady Szabolcs ezredes, az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár megbízott dandárparancsnoka. Elsőként Sándor Tamás vezérőrnagy válaszolt a kérdéseinkre.

Tábornok úr, hogyan tudná jellemezni a különleges műveleti erők jelenlegi helyzetét a világban? Milyen hatással van működésükre a 21. századot egyre inkább meghatározó technológiai fejlődés?

Az új technológiák és rendszerek megjelenése a világ minden táján nagyban befolyásolja a különleges erők feladatvégrehajtását és a struktúrájukat is. Emiatt elmondhatjuk, hogy jelenleg egyfajta útkeresés jellemző a különleges műveleti erőkre. A nagymértékű afganisztáni és az iraki különleges műveleti feladatvégrehajtás után - ami a terrorizmus elleni harcra koncentrált - úgy látom, hogy a különleges műveletek visszatérnek a korábbi rendszerbe, amikor a meglévő képességek egy, a jelenleginél markánsabb része a nem hagyományos, irreguláris hadviselésre fókuszál. Ez érzékelhető a NATO hármas feladatrendszer bizonyos mértékű átalakulásán is, hiszen a közvetlen műveletek, különleges felderítés, katonai segítségnyújtás körében a közvetlen műveletek az eddigiekhez képest háttérbe kerül. Magyarországon is látszik, hogy a feladatrendszer bizonyos mértékben két irányba mozdul el, legyen szó országvédelemről, vagy nemzetközi szerepvállalásról. Egyfelől a hagyományos erők különleges műveleti támogatásáról beszélünk (különleges felderítés, közvetlen műveletek) például a szürke zónában, másfelől nemzetközi szerepvállalás kapcsán a katonai segítségnyújtás, harci mentorálás feladatai vannak előtérben. Ennek értelmében kijelenthető, hogy az ország védelme érdekében a hagyományos különleges műveleti képességek lesznek azok, amelyekre nagyobb szükség lesz a jövőben. Ezeket a műveletek természetesen olyan korszerű eszközökkel támogatjuk, mint például a mesterséges intelligencia vagy éppen a nagy mennyiségű, komplex adatok - azaz a big data - elemzése. Művelet tervezés szempontjából például különösen fontossá válik a 3D-s virtuális „terepasztalok” használata, ahol az elemzéseket, értékeléseket szintén a mesterséges intelligencia támogatja. A tervezők gyakorlatilag a terepasztalban mozogva 360 fokban akár „belülről” is láthatják a harcterületet.

Napjainkban jellemző, hogy vegyes használatban vannak a technikai képességek: a kimondottan katonai célra fejlesztett technológiák sok esetben kiegészülnek olyan, mindenki számára elérhető eszközökkel, amelyek nemcsak a hadseregben, de a civil életben is mindennapi használatban vannak. A kiképzés rendszerét is ehhez mérten kell átalakítani, hiszen előtérbe kerülnek azok a képességek, amelyeknél nem a testi erő dominál. Nagy jelentősége van annak, hogy ki mennyire ért egy számítógéphez, vagy mennyire van otthon a különféle „kütyükben”. A mai fiatal generáció ebben vérporfi. Gyakorlatilag úgy nőnek fel, hogy okos eszközök vannak a kezükben, amelyeket nem megtanultak használni, hanem beleszülettek a használatukba. Márpedig ezen eszközök használata azt eredményezi, hogy a kiképzés módszerét és rendszerét is át kell alakítani. Minden összefügg a technológia fejlődésének gyorsaságával. A generációk és a technológia ilyen jellegű fejlődésével a haderőnek és ezen belül a különleges műveletieknek is lépést kell tartania. Ezt az utat végig kell járnunk.

A technológiai fejlődés globális jelenség, de gondolom ezen a területen is beszélhetünk úttörő nemzetekről. Ha Európát vizsgáljuk, akkor az itt működő különleges műveleti erők milyen fejlettségi szinten állnak?

Az eddigi tapasztalataink alapján elmondható, hogy az olyan nagy országokkal és nagy fejlesztőkkel - mint például az Amerikai Egyesült Államok - nehéz lépést tartani. Európán belül látható, hogy a fejlett nyugat-európai országok világszínvonalú kutatási és fejlesztési eredményeket érnek el, de még így sem tudnak minden területen lépést tartani. Ezt tetézi, hogy a meglévő csúcstechnológia vagy annak fejlesztése nem egyszer magánszemélyek, nagyvállalatok, nem-kormányzati szervezetek számára is elérhető. Nekünk kisebb országoknak értelemszerűen próbálnunk kell követni azokat a trendeket, amelyeket a vezető technológiai fejlesztők diktálnak. Erre kiváló példa a Honvédelmi Haderőfejlesztési Program, amelynek során a legmodernebb eszközöket szerezzük be. Azt azonban fontos leszögezni, hogy a technológiai fejlesztésen kívül kiemelt figyelmet kell fordítani a katonára, a szervezetre. Mi ezt helyezzük előtérbe. Én sokkal fontosabbnak látom azt, hogy a kiképzésben, valamint a csapatok összetételében és struktúrájában, rugalmasságában adaptálódjunk. Elsősorban ezek a folyamatok döntenek a siker vagy a kudarc mellett.

Ha már szóba került a high tech és a mesterséges intelligencia: az elmúlt időszakban lehetett olvasni, hogy több országban, például Kínában és Franciaországban elindultak olyan kutatások, amelyek a szuperkatona „létrehozását” célozzák meg. Mennyire kell és lehet ezt komolyan venni? Mi a véleménye erről a jelenségről?

Ezzel kapcsolatban egy határozott álláspontot képviselek: a magyar katona a világ egyik, ha nem a legjobb katonája! A korszerű felszereléssel ellátott, jól kiképzett magyar katona leleményességének köszönhetően olyan problémákat is képes megoldani, ami más hadseregekre ezen a szinten nem jellemző. Erre szinte minden misszióban, akad példa. Adódik a kérdés: hová fejlesszük még a katonáinkat biológiailag? Alapvetően azért nem hiszek az ilyen jellegű biológiai fejlesztésekben, mert nem látom, hogy mi az a képesség, amit még ki szeretnénk vagy ki tudnánk hozni egy emberből. Emellett az is látható, hogy a modern hadviselésben az emberi tényező, a technológiai fejlődés következtében egyre kevésbé lesz annyira markánsan meghatározó, mint eddig. Az a meglátásom, hogy ez az irány - mármint a biológiai szuperkatona fejlesztése - olyan képességekre koncentrál, ami egyre kevésbé illeszkedik a 21. századi kihívásokhoz. Egy modern hadseregben olyan katonákra van szükség, akik képzettségüknél, felkészültségüknél fogva mesterien kezelik azokat a csúcstechnikás eszközöket, amelyek segítik őket a harc megvívásában, legyen az egy félautonóm, vagy autonóm rendszer. Ezek a katonák lesznek képesek olyan helyzeteket generálni, amelyek folyamatos, nemvárt dilemma elé állítja az ellenséget, megfosztja a kezdeményezéstől, nyomást gyakorol a vezetésre, hibára készteti azt. Véleményem szerint a szuperkatona létrehozásánál sokkal fontosabb és követendőbb irány is létezik, amelynek az a célja, hogy a feladatot végrehajtó katonának a legtovábbi „használatát” biztosítsa. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a katona táplálkozását, felkészítését, pihentetését el kell mozdítani a „profi sport” irányába. A katonai szervezeteknél legyenek gyógymasszőrök, csontkovácsok, a feladat intenzitásának függvényében lehessen a bevitt kalória mennységet és minőséget megválasztani, vagyis legyen egy olyan háttér team, amilyen például a profi futballkluboknál működik. Fontosnak tartom, hogy a pszichológiai háttér biztosítása is hangsúlyosabbá kell, hogy váljon, hiszen az egyre magasabb intenzitású műveleti tempó a testen kívül a lelket is „meggyötri”. A megvalósítandó cél ezekkel az intézkedésekkel a következő: a drágán kiképzett hagyományos vagy különleges műveleti katona, a magas műveleti tempó miatt ne használódjon el olyan gyorsan. Ennek a megelőzését minden katonai szervezetnél szorgalmazni kell. A katona fizikai- és mentális egészségének hosszútávú megőrzése a fő feladat. Én ebben látok fantáziát és nem abban, hogy genetikailag beavatkozva szuperkatonákat gyártsunk. A történelemben számos kísérlet volt már erre, de láthatjuk, hogy soha nem járt sikerrel. Mindig a jól kiképzett, megfelelő felszereléssel ellátott „átlagos Joe” volt az, aki megnyerte a háborút.

Más országok figyelemmel kísérése mellett bizonyos feladatokban együttműködésre is szükség van. 2019 februárjában írták alá – Magyarország vezetésével – a Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság, azaz az R-SOCC felállítását szorgalmazó szándéknyilatkozatot a résztvevő országok védelmi miniszterei. Hogyan képzeljünk el egy ilyen együttműködést?

Az együttműködésben résztvevő országok: Horvátország, Szlovénia, Szlovákia és a partneri együttműködésben csatlakozó Ausztria. Fontos látni, hogy ez a közös képességfejlesztés egy hosszabb folyamat része. A felsorolt országokkal - Ausztria kivételével - időben együtt kezdtük el a különleges műveleti képességfejlesztést, nagyjából hasonló alapokról. A mélységi felderítő, speciális felderítő alegységek átalakítása, átszervezése, újra képzése és felszerelése indította meg azt a folyamatot, amiből az európai különleges műveleti képességek kifejlődtek. A partnereinkkel gyakorlatilag ugyanazon a hadszíntéren hajtottunk végre feladatokat, hiszen Afganisztán volt az összes európai NATO-ország egyes számú prioritása, ahol a különleges műveleti képességet alkalmaztuk. Ebből is látszik, hogy egy hosszú időre visszanyúló kapcsolatrendszerről beszélhetünk.

A NATO Különleges Műveleti Parancsnokság jogelődjének megalakítása - amit még McRaven admirális indított el - kezdte összehozni azokat a különálló, különleges műveleti szegmenseket Európában egy nagy közös olvasztótégelybe, ami megadta annak a lehetőségét, hogy egy sokkal intenzívebb kooperáció kezdődjön. Ennek egy markáns lépése volt, hogy a NATO képességek tekintetében különböző fejlettségi szinten tartó nemzetek, a már meglévő és jól működő rendszereiket ajánlották fel. Főleg törzstiszti csoportokra, különleges műveleti csoportokra kell gondolni. Akkoriban a fő problémát az jelentette, hogy önállóan ezek az országok – mármint Magyarország, Szlovákia vagy Szlovénia – a méretükből adódóan sem tudtak egy komplett parancsnokságot az összes hozzátartozó támogató rendszerrel kiépíteni, felajánlani és működtetni. Ezért volt Magyarország részéről az a kezdeményezés, hogy Európában, magyar vezetéssel – a megfelelő műveleti tapasztalatok megszerzése után – próbáljunk meg egy regionális szintű projektet elindítani. Arra helyeztük a hangsúlyt, hogy az országokban már meglévő és a NATO-nak már korábban felajánlott képességeket próbáljuk meg összehangolni. Előnyt jelentett számunkra, hogy a partnereink többségével dolgoztunk már együtt Afganisztánban, ennek köszönhetően megvolt az a nem csak hivatalos, de személyes kapcsolat is a különleges műveleti rendszerben, amire az együttműködésünket fel lehetett építeni. A kezdeményezésünk pozitív megítélését mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a megszólított partnernemzetek egy év alatt csatlakoztak és aláírták az együttműködési megállapodást. Terveink szerint májusban meg is tartjuk a Black Swan 2021 nemzetközi különleges műveleti gyakorlatot, amely során a fent említett nemzetközi rendszernek a kezdeti műveleti képességét kívánjuk elérni. Ez a képességfejlesztés hazánkban már 2015 óta zajlik, azonban nem olyan látványos, hiszen nagy eszközök beszerzésére nem kerül sor. A különleges műveletieknek egyszerűbb az élete, hiszen mi nem tankokban, lövészjárművekben gondolkodunk. Nagyobb hangsúlyt fektetünk a katonáink egyéni felszereltségére, kiképzettségére, hiszen alapvetően ezek a tényezők határozzák meg a feladatrendszerünket. A májusi gyakorlat - aminek az előkészítése már megkezdődött - egy nagy lépés lesz számunkra is a kitűzött képesség elérésében. NATO ellenőrök érkeznek majd a gyakorlatra, akik felmérik, hogy hol tartunk. Az R-SOCC együttműködésben résztvevő országoknak így közös érdeke a sikeres kooperáció.

A koronavírus okozta világjárvány mindannyiunk életét felforgatta. A különleges műveleti erőket érintette-e a járvány akár stratégiai szinten?

Stratégiai, különleges műveleti vonalon nem hagyott mély nyomokat a COVID-19 a működésünkben. Az elmondható, hogy bizonyos értelemben megnehezítette a dolgunkat, hiszen több konferenciánkat át kellett tennünk a virtuális térbe. Ez számos szempontból is kihívást jelentett, hiszen voltak olyan rendezvényeink, amelyeket nyílt rendszereken keresztül lehetett csak végrehajtani, és voltak olyanok is, amelyeket csak minősített rendszeren keresztül tudtunk lebonyolítani. Azonban - annak köszönhetően, hogy technikailag is felszereltek, felkészültek vagyunk - meg tudtunk felelni ezeknek a kihívásoknak. Emellett, amit műveleti stratégiai szinten el szerettünk volna érni 2020-ban, azt teljesítettük. Elmondható, hogy a pandémia lassította bizonyos értelemben a folyamatokat, de megállítani nem tudta. Az év kiemelten fontos gyakorlatát, a Sámán Tőr 2020 rendszergyakorlatot is sikerült végrehajtani, ami a különleges műveleti rendszer teljes spektrumát tesztelte, és a Magyar Honvédség Parancsnoksága ellenőreinek, valamint a NATO különleges műveleti parancsnokság megfigyelőjének bevonásával értékelte azt. A gyakorlaton a képesség elérte a kezdeti műveleti szintet, ami alapja a következő szint elérésének. A mi szempontunkból ezért nagy kérdés, hogy a járványhelyzet milyen mértékben lesz jelen majd májusban, amikor a többnemzeti gyakorlatunkat tervezzük. Reméljük, hogy az akkor fennálló szabályok szigorú betartásával és az oltások megkezdésével normalizálódik az életünk és a terveink szerint folytathatjuk a képességeink fejlesztését. Emellett természetesen a dandár katonái is részt vesznek a járvány miatt ránk háruló feladatok ellátásában, de erről Pécsvárady Szabolcs ezredes úr fog részletesen beszámolni.

(Folyt.köv.)

Forrás: https://honvedelem.hu/

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:34
Az „Embert a Vasra!" toborzókampány keretében ötszáznál több fiatal jelentkezett Tatára, közülük kerül ki majd a végső állomány – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter február 13-án, Tatán, a Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztályához jelentkezett állomány bevonulásán.
2024. 02. 09., 11:15
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
2024. 02. 06., 11:13
A legnagyobb volt, a legtöbb nehézlöveggel felszerelve és egyben a legfényűzőbb. Mielőtt egyáltalán szolgálatba állt volna, már három ország is birtokolta. Ez volt a HMS Agincourt csatahajó, egy igazi különlegesség a hadihajók között.
2024. 02. 05., 13:57
2024. január 12-én Detrich István úr és a Meteor Természetbarát Turista Egyesület meghívására a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban tartott vetítőképes előadást Huszár András, „A hadak útján – Katonahőseink nyomában” címmel. Az előadás anyaga már visszanézhető!
2024. 02. 01., 14:07
Az amerikai Bremertonban működő, elsősorban katonai, rendőrségi, tűzoltó és mentöhajók tervezésére és gyártására szakosodott SAFE Boats International (SBI) egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá az elektromos meghajtású csónakokra specializálódott brit Vita Power vállalattal egy zéró kibocsátású, kisméretű járőrhajó kifejlesztéséről és gyártásáról.
2024. 01. 30., 16:04
A közelmúltban jelentették be, hogy amerikai részről jóváhagyták további UH-60M Black Hawk típusú, közepes, többfeladatú szállító helikopterek eladását a típust már üzemeltető Horvátország számára.
2024-01-23 13:09:12
Öt katonai és egy civil szakra várja a jelentkezőket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (NKE HHK). Idén emelt létszámmal indulnak a képzések, a felvételt nyert hallgatók pedig tanulmányuk első évétől kiemelt illetményt kapnak. Íme a legfontosabb felvételi információk!
2024-01-22 12:17:13
„2024-ben is embert várunk a vasra!” – indította az újévet közösségi oldalán Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A Magyar Honvédség rendkívüli ajánlatára a február 12-ei bevonulásig lehet jelentkezni: a PzH 2000 önjáró tüzérségi eszközök leendő kezelői bruttó 737 ezer forint kezdő illetményért csatlakozhatnak a haderő kötelékébe.
2024-01-19 09:39:03
Évente legalább kétszer tart közös járőrkutya-kiképzést az MH 47. Bázisrepülőtér, a kecskeméti MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár, illetve a Veszprém és Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság szakállománya a társszervezetek közötti tapasztalatcsere érdekében.
2024-01-18 14:10:32
2024. január 13-án érkezett meg a Tirana Nemzetközi Repülőtér mellett lévő Rinas bázisra az Amerikai Légierő egyik C-17-es szállító repülőgépe, mely az Albán Légierő első két UH-60A Black Hawk típusú közepes, többfeladatú szállító helikopterét "kézbesítette".
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 02. 21., 13:18
Külszolgálati feladataik befejezése előtt ünnepség keretében vehették át a békefenntartásért járó érdemjeleiket az ENSZ Libanoni Békefenntartó Misszióban (United Nations Interim Force in Lebanon – UNIFIL) szolgáló magyar és lengyel katonák.
2024. 02. 20., 15:31
A bizalom és a kölcsönös segítségnyújtás mellett az alapszerződés 5. pontja, ami meghatározó, mondta el Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
2024. 02. 19., 15:54
A NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport híradó szakállománya felkészítését hajtották végre februárban a székesfehérvári MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár laktanyájában.
2024. 02. 15., 09:20
A kétszázalékos védelmi kiadási küszöböt így az Észak-atlanti Szerződés Szervezete harmincegy tagállamának több mint fele éri el, köztük Magyarország is.

  JETfly Magazin

2024. február 21. újabb mérföldkőként vonul be a Török Légierő történetébe, hiszen teljesítette első repülését az ötödik generációs, KAAN harci repülőgép prototípusa. Mutatjuk a videót!