Az Egyesült Államok és Németország továbbra is tárgyalásokat folytatnak a színfalak mögött annak lehetőségéről, hogy Németország hozzáférhessen-e ahhoz a minősített számítógépes modellhez, ami a következő generációs német rakétavédelmi rendszer kifejlesztéséhez szükséges.
A fenti probléma a német Védelmi Minisztérium legújabb – a nagyértékű fegyverprogramokra vonatkozó – parlamenti jelentésében is megemlítésre került, igaz minden konkrétumot nélkülözve, a kérdéses rakéta típusának megnevezése nélkül. A jelentés a német TLVS (Taktisches Luftverteidigungssystem – harcászati légvédelmi rendszer) program megvalósításához szükséges algoritmusok megosztására vonatkozó amerikai álláspontot meglehetősen „korlátozónak” találja.
A vita tárgyát a kifejezetten a ballisztikus rakéták elleni védelemre kifejlesztett, PAC–3 MSE (Missile Segment Enhancement) rakéta számítógépes szimulációjának Németországgal való megoszthatósága képezi. A számítógépes modell nagypontossággal előre jelzi, hogy a PAC–3 MSE rakéta milyen hatékonysággal képes megsemmisíteni a különböző teljesítmény jellemzőkkel és parméterekkel bíró ellenséges rakétákat.
„A számítógépes modell rendelkezésre állása pontos információt szolgáltat a PAC–3 MSE rakéták képességeire vonatkozóan.” - nyilatkozta egy a programban érintett, meg nem nevezett forrás. Az elfogórakéták megsemmisítési képességébe vetett bizalom kulcsszerepet játszik a rakétavédelemben, ahol az elfogórakéták teljesítményében történő változtatások adott esetben a különbséget jelenthetik egy ellenséges ballisztikus rakéta időbeni megsemmisítése, vagy a célterületre történő becsapódása között.
Rossz kezekbe kerülve a számítógépes modell szolgáltatta adatok lehetővé teszik, hogy az ellenség kihasználja az elfogórakéták esetleges gyengeségeit, képességhiányait.
Németország a MEADS (Medium Extended Air Defense System) rendszerrel kapcsolatos szellemi tulajdon nagy részét birtokolja, mivel kezdetektől fogva a project kifejezett célja volt, hogy a rendszert teljes egészében a német Bundeswehr (fegyveres erők) „kezébe adják”. Azonban a PAC–3 MSE rakéta-teljesítmény modell nem tartozik ebbe a körbe, mivel ezeket a rakétákat a jelenleg rendszerben lévő Patriot tűzalegységek is képesek alkalmazni. A számítógépes modell felügyeletét az Amerikai Egyesült Államok Hadseregének Alsó Rétegű Légvédelem Programirodája (U.S. Army’s Lower Tier Project Office) látja el, ami híres arról, hogy a „Patrioton kívüli” technológiákat nem igazán támogatja (különösen igaz ez az állítás a MEADS esetében).
A német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen és az Egyesült Államok védelmi minisztere, Jim Mattis elmúlt nyáron folytatott megbeszélése hozzásegítette Németországot, hogy az legalább a korábban igényelt rakéta-modellezési adatok közül néhányhoz hozzáférhessen. Von der Leyen állítólag úgy állította be a TLVS programot, mint Berlin azirányú elkötelezettségét, hogy többet invesztáljon az európai védelembe, ami kiemelt jelentőséggel bír a Trump adminisztráció szempontjából.
Mattis meggyőzőnek találta az érvelést, melynek eredményeként az Egyesült Államok egy kompromisszumos javaslattal állt elő. A javaslat értelmében az igényelt számítógépes modell kevésbé szofisztikált változata teljes mértékben átadható Németország részére a Pentagon külföldi katonai értékesítési folyamatának keretében. A teljes modell azonban továbbra is az Egyesült Államok kizárólagos tulajdonában maradna és az ahhoz való hozzáférés különösen szabályozott feltételekkel és környezetben lenne biztosított. A kritikus képességgel kapcsolatos információ védelmében a szimulációt továbbra is egy úgynevezett különleges hozzáférési létesítményben (special access required – SAR) kell őrizni, amelyhez a hozzáférést csak korlátozott számú amerikai és német kormányzati és hadipari személyzet részére engedélyeznek.
Az adatok kompromittálódásának elkerülése és a PAC–3 MSE rakéták képességeinek maximális kihasználása érdekében a számítógépes modell integrációját a TLVS rendszerbe kizárólag amerikai szakértők hajthatják végre. Ezen kívül a szimulációkban használt minden fenyegetési modellt az Egyesült Államok kormányának kell jóváhagynia, és ezeknek az adatoknak a szimulációs létesítmény különleges hozzáférési területén kell maradnia.
A német védelmi minisztérium szóvivője – hivatkozva a folyamatban lévő "bizalmas, kétoldalú tárgyalásokra" – elutasította, hogy nyilatkozzon arról, hogy a korlátozások hogyan érintik a német kormányt.
A TLVS program a PAC–3 MSE alkalmazása mellett egy másodlagos „nemzeti fejlesztésű” elfogórakéta alkalmazásával is számol, ami nem más, mint a Diehl Defense által gyártott IRIS-T SL.
A Lockheed Martin-MBDA Németország konzorcium várhatóan februárban vagy márciusban végleges költségjavaslatot fog benyújtani, amelyet később parlamenti felülvizsgálat követ.
Nagy valószínűséggel a TLVS rendszerrel szemben támasztott német követelmények, úgymint a hiperszonikus sebességű légicélok megsemmisítésének képessége és az orosz Iskander ballisztikus rakéta elleni védelmi képesség felsrófolják a program költségeit.
Míg a német Védelmi Minisztérium legutóbbi jelentése – további késedelmek esetére – fenntartja a lehetőséget a német Patriot rendszerek üzemben tartásának meghosszabbítására, továbbra is az új program végrehajtása élvezi az elsődleges prioritást.
„Teljes mértékben meg vagyunk győződve arról, hogy a kiválasztott TLVS technológia kiváló képességgel rendelkezik, mind a 360 fokos radarlefedettség, mind pedig az elfogórakéták hatótávolsága terén.” – jelentette ki német Védelmi Minisztérium szóvivője.
Eközben a védelemipari és kormányzati tisztviselők számos intézkedést hoztak annak érdekében, hogy a program minél hatékonyabban és zökkenőmentesebben kerülhessen végrehajtásra. A program jövő évre vonatkozó finanszírozásának biztosítása érdekében a parlamenti előirányzatok bizottsága novemberben jóváhagyta a Pénzügyminisztérium kérését, miszerint a Bundeswehr STH helikopterprogramjának keretében megmaradt pénzalapok felhasználhatók TLVS fejlesztésére.
Forrás: http://www.raketaezred.hu