Ciprus békéjét őrzik

A több mint harmincfős kontingens két ütemben utazik a kettéosztott szigetre, első csoportjuk március 15-én indult külszolgálatra.

Misszióba induló katonákat búcsúztattak Szolnokon. Az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszió (United Nations Peacekeeping Force in Cyprus - UNFICYP) magyar kontingens negyvenegyedik váltásának parancsnoka Szlatinai Zoltán alezredes. 

A kontingens tagjaitól az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka nevében dr. Koller József ezredes köszönt el. Beszédében emlékeztetett rá, hogy január végétől hat szerb katona is csatlakozott a ciprusi külszolgálatra készülő magyar kollégáikhoz. „Ez a békemissziós szerepvállalás szerves folytatása a két haderő tudatosan fejlesztett együttműködésének, és jól példázza a Magyar Honvédség törekvését a környező országokkal kialakított, a szövetségesi kapcsolatok megszilárdítását, valamint a bizalomerősítést is szolgáló, kölcsönösen előnyös együttműködésre” – mondta az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis megbízott parancsnoka, aki külön is hangsúlyozta: az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy szükség van a magyar katonák munkájára. A magyar kontingens tagjai kiemelkedő szakmai színvonalon látják el a feladataikat, kiérdemelték mind a hazai elöljáróik, mind a nemzetközi katonai vezetők megbecsülését.

„Vigyázzanak magukra és egymásra, segítsék társaikat ugyanúgy, ahogyan azt tették a felkészülés időszaka alatt! Feladataik teljesítése közben a fő hangsúlyt a biztonságra, a rendszabályok pontos betartására, a fegyelemre összpontosítsák! A külszolgálat során alkossanak egy szervezetet, egy csapatot; a közös célt, a közös feladatot, és nem utolsósorban a közös felelősséget szem előtt tartva!” – köszönt el a misszió tagjaitól Koller ezredes.

Szász Márton alezredes, az MH Összhaderőemi Parancsnokság Műveletirányító Főnökség főnökhelyettese elmondta: Magyarország meghatározó nemzetként veszi ki a részét a sziget békéjének megőrzésében. A 4. szektorban a szlovák-magyar kontingens látja el a békefenntartói feladatokat, amelybe 2011-től Szerbia is vezényel katonákat. A ciprusi magyar misszió tagjai három helyőrségben állomásoznak. Nicosiában, az UNFICYP főparancsnokságon az egyéni beosztású törzstisztek mellett a parancsnoki tartalék erőkhöz (Mobile Force Reserve) és a katonai rendőrséghez (Force Military Police Unit) beosztottak szolgálnak, a kontingensparancsnokság Famagustában van, az önálló magyar tábor, a Camp Szent István pedig Athienou helyőrségben épült meg. A magyar békefenntartók elsősorban a szemben álló erők közötti ütközőzónában ellenőrzik a status quo fenntartását. Feladatukhoz tartozik a katonai állások építésének és megerősítésének megfigyelése, a katonai manőverek és provokációk megelőzése, a légtérsértések felderítése, az illegális behatolók kiszűrése, valamint a tiltott építkezések megakadályozása. Emellett esetenként részt vesznek demonstrációk és tömegrendezvények rendfenntartásában, valamint a görög és török ciprióta vezetők közötti diplomáciai tárgyalások biztosításában is. 

A Szolnokon március 14-én megtartott kibocsátó ünnepségen a helyőrségben állomásozó alakulatok képviselői mellett részt vett - mások mellett - Szabó István, a város alpolgármestere és Berecz Zsolt Miklós, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés alelnöke is.

Ciprus 1960-ban vált függetlenné. Az újdonsült állam alkotmányában rögzítették a többségben lévő ciprusi görög közösség és ciprusi török kisebbség hatalomból való részesedését, valamint megtiltották a sziget Görögországhoz való csatolását. Ez igen heves ellenkezést váltott ki a görög ciprióták részéről, ami leginkább a Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete elnevezésű terrorszervezet egyre erőszakosabb akcióiban nyilvánult meg. Az új állami berendezkedést azonban nemcsak görög, hanem török részről is támadták. A török ciprióták nem elégedtek meg a kormányszervekben, közhivatalokban és a katonaságban nekik szánt 30 százalékos kvótával, és a görögökével azonos hatalmat követeltek. Az állandó ellenségeskedés 1963 decemberében nyílt töréshez vezetett: a görögök felszámolták az ország kettős felépítését, és szinte minden téren korlátozták a török lakosság jogait. Az új, tisztán görög kormány, hatalomra jutása után a ciprusi törökök helyzete lényegesen megromlott. A jelentős túlerőben lévő görögök fegyveres támadásainak következtében sok töröknek csupán egyetlen lehetősége maradt, a menekülés. Bár az alkotmány szerint brit katonák a függetlenné válás után is maradhattak a szigeten, 1964 márciusában már látszott, hogy egyedül nem tudják kézben tartani a helyzetet, ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsa felajánlotta saját békefenntartóit. Az ENSZ BT 186. számú határozata értelmében 1964 márciusa és áprilisa között 6369 ENSZ-katona érkezett a szigetre, többek közt Finnországból, Svédországból, Angliából, Írországból, Kanadából és Ausztriából.

A kialakult helyzetnek az 1974-ben bekövetkezett görög nacionalista puccs, és az azt követő török intervenció vetett véget, melynek következtében több mint 200 ezer görögnek kellett elhagynia az otthonát a sziget északi szegletéből. Házaikba, földjeikre a török hatóságok több tízezer törököt telepítettek be. Bár az ENSZ a lehető legkeményebben elítélte a török hadsereg akcióját, az intervenciót követően a sziget megosztottsága állandósult. A békefenntartó misszió 1964-ben indult, számos nemzet képviselői vettek és vesznek részt benne, napjainkban is. A két szemben álló ország közötti ütközőövezetben kell a békét fenntartaniuk, az 1974-ben kialakult és rögzített műveleti helyzetnek megfelelően. 

A Magyar Honvédség 1993 óta vesz részt az ENSZ közel öt évtizede tartó ciprusi békefenntartó küldetésében. Kezdetben négy magyar megfigyelővel, majd 1995-től katonai alegységgel is bekapcsolódott a tűzszüneti megállapodás fenntartásába, a szemben álló felek szétválasztásába, a szigetország fejlődését garantáló béke megőrzésébe. 

Forrás: honvedelem.hu