A globális járvány gazdasági hatásai ma még felbecsültethetetlenek, de az már most látszik, hogy a reálgazdaság komoly veszteségeket lesz kénytelen elkönyvelni és az sem kérdés, hogy sok olyan vállalat lesz, melyek nem lesznek képesek a válság utáni talpra állásra.
A negatív folyamatok alól, a védelmiipar és a repülőgépipar sem kivétel és mint megannyi más, ezek a szektorok is jelentős kitettségekkel rendelkeznek mind a hosszú, kontinensek közötti ellátási láncoknak, mind egy valószínűleg bekövetkező világgazdasági recessziónak.
A témával kapcsolatban, PricewaterhouseCoopers amerikai elemzői készítettek egy áttekintést a várható hatásokról, melyben több, kritikus területre kívánják felhívni figyelmet és adnak megfontolandó válaszokat a kihívásokra.
A légitársaságok nehézségei és a várható csődök alapjaiban változtatják meg a gyártók rendelésállományát. Nem csak az új megrendelések maradnak el, hanem a már meglévőket is sorra mondják fel a légitársaságok. Ennek tovagyűrűző hatása pedig nem áll meg az anyavállaltoknál, hanem romba dönthet egész ellátási láncokat is. Ezért, a PwC elemzői kiemelik, hogy különösen fontos a krízismanagement és azok a vezetői válaszok, amik képesek az így keletkező financiális környezetben is biztosítani a cégek működését – felülvizsgálva a korábbi üzleti terveket, átállítva azokat a kevésbé profitábilis működésre.
Az elemzők értékelése szerint hadiipar csak annyiban van kedvezőbb helyeztben, hogy a már aláírt kormányzati megrendelésállomány csak kis mértékben került veszélybe és a területet érintő szabályozások miatt kisebb a leállások esélye is. Ugyanakkor átételesen a beszállítókat érintő gazdasági hatások kikezdhetik a futó projekteket, ahogy azt az amerikai F-35-ösökhöz kapcsolódó olasz és japán gyártókapacitás akadozások is mutatják. Ennek ellensúlyozásra kormányközi koordinációt és az esetleges gazdasági mentőcsomagok hatékony felhasználását segítő kezdeményezeséket sürgetnek, így elkerülve a csődhelyezeteket.
Előnyben vannak azok a vállalatok, melyek valós időben tudják monitorozni az ellátási láncuk, mert így hamarabb észlelik az esetleges fennakadásokat. A COVID-19 járvány miatt azonban előállhatnak olyan helyzetek, amikor alternatív beszállítok után kell nézni, így folyamatos párbeszédre van szükség mind az alvállalkozók, mind a megrendelők irányába.
Az adózást és a kereskedelemet érintő helyzetjelentésükben az elemzők kiemelik, hogy bár várható, hogy a kormányzat lehetőséget nyújt a meglévő hitelek átütemezésre vagy ideiglenes adózási könnyítéseket alkalmaz, a multinacionális vállalatok pénzügyi forrásainak országok közötti átmozgatása akadályokba ütközhet. Ugyanez érvényes a már kifizetett, de le nem szállított eszközök tekintetében is – mely így ismét nagyfokú rugalmasságot és stratégiai áttervezést igényelhet.
A munkaerővel kapcsolatosan kiemelkedő fontosságú a munkavállalók védelme és azoknak a munkaköröknek az áttekintése, amiket távmunkában is el lehet végezni. Hosszútávon azonban megkerülhetetlen lehet a leépítés és / vagy az ezzel járó megszorítások, így a munkával együtt járó különböző költségek újraértékelése és a COVID-19 járvány miatt változó adózási szabályok ismételt áttekintése.
Részben hasonló következeteseket vont le Arjun Sreekumar, a The Diplomat elemzője is, aki a védelmiiparral kapcsolatban a szektor jelentős külső – politikai, gazdasági és társadalmi – kitettségét hangsúlyozza. Véleménye szerint bár még korai jóslatokba bocsátkozni, az iparág alkalmazkodóképességén azonban biztosan sok fog múlni.
A termelési láncok megszakadása az egyik ilyen tényező, mely már most is akadozik. A szerző emlékeztet katari haditengerészeti programra és az ezzel összefüggő olasz hajóépítési projektek szüneteltetésére, valamint a spanyol Navantina és Indra vállalatok leállására. Fontos, hogy a leállásokkal egyidőben, előtérbe kerülhetnek a korábban külföldre telepített gyártási folyamatok visszatelepítése és így a munkafolyamatok teljes átszervezése is.
A szerző elemzése szerint azok a hadiipari cégek lehetnek válságállóbbak, melyek nem álltak át a ’just-in-time’ rendszerű termelésre, így nagyobb raktárbázissal és kisebb kitettséggel rendelkeznek beszállítóik ideiglenes kiesésének. Ugyanakkor, mivel több ország szünetelteti vagy későbbre halasztotta a hadgyakorlatait, a közeljövőben nagy valószínűséggel kevesebb lehetőség nyílik az új eszközök tesztelésére és a termékfejlesztésre is.
Hasonló következtetés vonható le abból a tapasztalatból is, hogy válságok esetén a kormányok hajlamosak a védelmi kiadásaik megvágására, mely így középtávon kényelmetlenül érintheti a nagyobb vállalatok üzletmenetét, a kisebbeket pedig komoly financiális csapdába kergethet.
Iparági szinten a nagyobb automatizáció és az egész szektor kvázi felnőtté válása lehet a megoldás, ami így képes lehet berendezkedni egy olyan jövőre, amiben a kiszámíthatatlanság nem kivétel, hanem a mindennapok szerves része.
Források:
https://www.pwc.com/us/en/library/covid-19/coronavirus-impacts-aerospace-and-defense.html
https://thediplomat.com/2020/03/how-covid-19-will-impact-the-defense-industry/