2024. 02. 23. péntek
Alfréd
: 389 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Fémharcosok

Art of WAR  |  2016. 07. 25., 11:40

Robotok földön, égen, tengeren.

Kamaszkorom egyik kedvenc filmje volt az 1984-es Terminátor. Arnold Schwarzenegger izmai mellett az igazi újdonságot az a jövőkép jelentette, amelyet a kíméletlen gépharcos képviselt. Nos, ha a mesterséges intelligencia még nem is áll ilyen magas fokon, de a többé-kevésbé önállóan működő katonai rendszerek, robotok már mindennapjaink részei.

Négylábú hordárrobot az amerikai tengerészgyalogság szolgálatában. Fotó: internet

A háborús hadszíntereken ma már megszokott eszköz a levegőben felderítő vagy csapásmérő feladatot végző, távolról irányított repülőgép, vagy éppen az improvizált robbanótestet semlegesítő tűzszerész-robot látványa. A tervezők számítógépein és a kísérleti telepeken azonban mostanság az új generációs harci robotok készülődnek a csatatérre. Ha nem is két lábon járó T–800-as modellek (egy ilyen Schwarzenegger „bőrébe bújt” a film kedvéért), de lánctalpas vagy gumikerekes, mind nagyobb hatótávolságú, egyre okosabb rendszerek állnak majd hadrendbe.

Az Egyesült Államok mellett Kína és Oroszország foglalkozik a legkomolyabban a katonai célra alkotott robotok fejlesztésével. Az orosz hadsereg 2014 óta rendelkezik kifejezetten ezt a területet kutató laboratóriummal, s a szakértők szerint néhány eszköz hamarosan meg is jelenhet a komoly modernizáción áteső hadsereg arzenáljában. A nukleáris robbanófejekkel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétákat rejtő rakétasilók körül kialakított „steril területet” például olcsóbb és egyszerűbb lesz ellenőrizni olyan autonóm módon mozgó és működő járművekkel, amelyek a megfelelő felderítőrendszerek (nappal és éjjel is ,,látó” kamerák, hangérzékelők, milliméteres hullámhosszon működő radarok) segítségével felderítik és követik a behatolókat. Ezek mellett fegyverek, géppuskák vagy gránátvetők is elférnek majd a járműveken, így a tűzharc is megvívható távirányítással. A tervek szerint az első „robotőrök” már 2017–18-ban hadrendbe állhatnak.

SAFFiR, a leendő szupertűzoltó. Fotó: internet

Egy másik út a robotizálásra a már meglévő járművek, repülőgépek átépítése autonóm működésűre. Az amerikai haditengerészet sikerrel alkalmazza az MQ–8C távolról irányított helikoptert, ami nem más, mint a jól bevált Bell 407-es helikopter ember nélküli változata. A kisebb hadihajókról is üzemeltethető helikopter tökéletes felderítőplatform, s akár 11 órán keresztül képes a levegőben maradni. Ami a járműveket illeti, Oroszország e területen is gőzerővel fejleszt. Érdekes megoldás a BMP–3 gyalogsági harcjármű átépítése: a kezelők helyére számítógépek kerültek, amelyek a járművet és az Epcoch távirányítású tornyot vezérlik. A tűzerőre nem lehet panasz: a 30 milliméter űrméretű 2A42 gépágyú és a négy 9M113 Kornet-EM irányított páncéltörő rakéta megfelelő csapásmérő erő.

Sharp Claw, a sokrétű kínai. Fotó: internet

A katonák és a civilek számára egyaránt óriási veszélyt jelentenek az aknák vagy az elrejtett improvizált robbanószerkezetek. Nem véletlen, hogy a tűzszerészek és a műszaki alakulatok a katonai robotok, a távirányítású aknamentesítő járművek legrégebbi felhasználóinak számítanak. Az orosz Uran–6 tűzszerész-robot egészen biztosan nem a szépségével fog hódítani: a horvát MV–4 Dok-Ing rendszer orosz továbbfejlesztése kifejezetten nagyméretű, lánctalpas alvázon elhelyezkedő aknamentesítő rendszer, s a hivatalos információk szerint 60 kilogrammos robbanótestekkel is elbánik. A járművet a szíriai Palmürában is beveti az orosz hadsereg, ahol az Iszlám Állam terroristái által elrejtett robbanószerkezeteket semlegesítik vele. A tervek szerint még hónapokon keresztül dolgoznak majd az UNESCO világörökség részét képező óvárosban, illetve az egész településen az Uran–6-osok és kezelőik. 

A Bell 407-ből átalakított MQ–8C. Fotó: internet

Kína 2014-ben mutatott be egy érdekes fejlesztést, a Sharp Claw-rendszert. A „hordozó” egy 6×6-os, gumikerekes, könnyű páncélozott terepjáró jármű, amely önállóan képes megközelíteni a számára kijelölt műveleti területet. A jármű rakfelületéről, egy leengedhető hátsó rámpán gördülhet le a gumilánctalpas Sharp Claw 1 robotjármű, amely saját elektrooptikai felderítőrendszerei mellett egy 7,62 milliméteres géppuskával is rendelkezik. Bár az aprócska, 70 centiméter hosszú és 60 centiméter magas lánctalpas rendszer önvezérlő, a géppuska használatához szükséges az ember. A hordozójárművet még egy helyből fel- és leszállni képes, kis hatótávolságú quadrocopterrel is ellátták a tervezők, így a kínai rendszer egy időben képes a földön és a levegőben is felderítési feladatokat végrehajtani. 

Uran–6 akció közben. Fotó: internet

A közeli jövőben a tengerek, az óceánok is az autonóm módon működő rendszerek színterei lehetnek. A haditengerészet ugyanis „emberigényes”. Akár a tengeralattjárókra, akár a legkisebb, parttól távoli műveletekre már alkalmas korvettekre gondolunk, több tucat tengerész szükséges egy hagyományos kialakítású, felfegyverzett hadihajó működtetéséhez. Az első, már komolyan is vehető „robotizált” úszóegység nemrég kezdte meg a teszthajózási feladatokat az amerikai haditengerészetnél. Igaz, elővigyázatosságból először még tengerészekkel a fedélzetén üzemel, de már önállóan működve, az emberek csak megfigyelői feladatokat látnak el. Az ACTUV nagy stabilitást biztosító, trimarán (háromtörzsű) kialakítású hadihajó, amelynek feladata a tengeralattjáró-vadászat lesz. Mivel mind Kína, mind Oroszország egyre nagyobb hangsúlyt fektet a hagyományos és nukleáris meghajtású tengeralattjárók számának növelésére, valamit tennie kellett az Egyesült Államoknak is. Az autonóm módon működő, de fel nem fegyverzett kishajókkal a tervek szerint a fontos tengerszakaszok megfigyelését végzik majd. Ha egy ACTUV tengeralattjárót talál, akkor követni kezdi és szükség esetén a legközelebbi, már tengeralattjárók elleni fegyverzettel felszerelt, ember vezette hadihajó vagy nagy hatótávolságú P–8A Poseidon repülőgép is beszállhat a víz alatti ellenfél megfigyelésébe, vagy akár semlegesítésébe. 

A BMP–3-asból is született „robotváltozat”. Fotó: internet

A hajókat fenyegető legnagyobb veszélyek egyike a tűz. A szűk belső terek, a mindenhol ott lévő fedélzeti rendszerek, eszközök, a menekülési lehetőségek korlátozott volta miatt – legyen szó gigászi méretű repülőgép-hordozóról vagy apró aknakereső hajóról – minden hajóskapitány rémálma a tűz a fedélzeten. Nem véletlen, hogy a tengerészek folyamatosan gyakorolják a tűzoltás, a kármentesítés feladatait. Ehhez hamarosan akár robotok is csatlakozhatnak majd, hiszen az amerikai haditengerészet kutatóintézete egy olyan „szupertűzoltó” fejlesztési programján dolgozik, amely pont erre a feladatra és környezetre lesz optimalizálva. A hajófedélzeti autonóm tűzoltórobot (SAFFiR) nemcsak ismeri és önállóan alkalmazza majd a szükséges tűzoltási, kármentési módszereket, eszközöket, de képes lesz arra is, hogy értelmezze és végrehajtsa a tengerész tűzoltók szóbeli parancsait, kövesse mozdulataikat. A fémtestű lánglovag természetesen jobban bírja majd a hőhatásokat, nem fárad el, mint a hőségben a nehéz védőfelszerelés alatt görnyedező ember, és persze nem zavarják a mérges gázok, gőzök sem. A mérnökök számára komoly kihívást jelent a tenger hullámzása miatt mozgó hajó szűk belső tereiben, folyosóin a konstrukciók egyensúlyozó és tájékozódó képességének kialakítása.

Tengeralattjárókra vadászik majd az ACTUV. Fotó: internet

A víz alatt már hagyománya van az önálló, manőverezésre és feladat-végrehajtásra alkalmas apró robot-tengeralattjárók alkalmazásának. Legyen szó aknakutatásról, a tengerfenék feltérképezéséről, a vízben lévő roncsok felderítéséről, a nagy tengeralatti nyomásnak ellenálló, okos mini búvárhajók munkája ma már több ország haditengerészetét és parti őrségét is segíti. Az ilyen robothajóknak kulcsszerep jut a tengerek felett katasztrófát szenvedett repülőgépek maradványainak felderítésében, a fedélzeti hang- és adatrögzítő berendezések („fekete dobozok”) megtalálásában és kiemelésében. Sőt, Svédország és Norvégia komolyan fontolgatja, hogy hosszú tengerpartjait víz alatt dolgozó robothajókkal védi meg a kíváncsi orosz tengeralattjáróktól.

Cikk: Trautmann Balázs/Magyar Honvéd 2016. július

Tűzszerész robot, az életmentő. Fotó: internet

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 15., 15:16
Új-Zéland Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Lockheed Martin Marietta-i üzemében lefestették az első C-130J szállító repülőgépüket, mely tervezetten idén érkezhet Új-Zéland légierejéhez.
2024. 02. 14., 13:34
Az „Embert a Vasra!" toborzókampány keretében ötszáznál több fiatal jelentkezett Tatára, közülük kerül ki majd a végső állomány – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter február 13-án, Tatán, a Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztályához jelentkezett állomány bevonulásán.
2024. 02. 09., 11:15
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
2024. 02. 06., 11:13
A legnagyobb volt, a legtöbb nehézlöveggel felszerelve és egyben a legfényűzőbb. Mielőtt egyáltalán szolgálatba állt volna, már három ország is birtokolta. Ez volt a HMS Agincourt csatahajó, egy igazi különlegesség a hadihajók között.
2024-02-05 13:57:16
2024. január 12-én Detrich István úr és a Meteor Természetbarát Turista Egyesület meghívására a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban tartott vetítőképes előadást Huszár András, „A hadak útján – Katonahőseink nyomában” címmel. Az előadás anyaga már visszanézhető!
2024-02-01 14:07:08
Az amerikai Bremertonban működő, elsősorban katonai, rendőrségi, tűzoltó és mentöhajók tervezésére és gyártására szakosodott SAFE Boats International (SBI) egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá az elektromos meghajtású csónakokra specializálódott brit Vita Power vállalattal egy zéró kibocsátású, kisméretű járőrhajó kifejlesztéséről és gyártásáról.
2024-01-30 16:04:02
A közelmúltban jelentették be, hogy amerikai részről jóváhagyták további UH-60M Black Hawk típusú, közepes, többfeladatú szállító helikopterek eladását a típust már üzemeltető Horvátország számára.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 02. 22., 09:38
A terv közös katonai gyakorlatokat, konferenciákat, oktatási-, képzési- és kiképzési, hadtörténeti és hadisírgondozási együttműködést, valamint hagyományőrző rendezvényeket, programokat foglal magába a 2024-es évre.
2024. 02. 21., 13:18
Külszolgálati feladataik befejezése előtt ünnepség keretében vehették át a békefenntartásért járó érdemjeleiket az ENSZ Libanoni Békefenntartó Misszióban (United Nations Interim Force in Lebanon – UNIFIL) szolgáló magyar és lengyel katonák.
2024. 02. 20., 15:31
A bizalom és a kölcsönös segítségnyújtás mellett az alapszerződés 5. pontja, ami meghatározó, mondta el Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
2024. 02. 19., 15:54
A NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport híradó szakállománya felkészítését hajtották végre februárban a székesfehérvári MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár laktanyájában.

  JETfly Magazin

2024. február 23-án, pénteken, Budapestre érkezett Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalássorozat eredményeként többek között arról is megállapodás született, hogy bővül a Magyar Légierő Gripen flottája.