2025. 04. 27.
Zita
: 407 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Fémharcosok

Art of WAR  |  2016. 07. 25., 11:40

Robotok földön, égen, tengeren.

Kamaszkorom egyik kedvenc filmje volt az 1984-es Terminátor. Arnold Schwarzenegger izmai mellett az igazi újdonságot az a jövőkép jelentette, amelyet a kíméletlen gépharcos képviselt. Nos, ha a mesterséges intelligencia még nem is áll ilyen magas fokon, de a többé-kevésbé önállóan működő katonai rendszerek, robotok már mindennapjaink részei.

Négylábú hordárrobot az amerikai tengerészgyalogság szolgálatában. Fotó: internet

A háborús hadszíntereken ma már megszokott eszköz a levegőben felderítő vagy csapásmérő feladatot végző, távolról irányított repülőgép, vagy éppen az improvizált robbanótestet semlegesítő tűzszerész-robot látványa. A tervezők számítógépein és a kísérleti telepeken azonban mostanság az új generációs harci robotok készülődnek a csatatérre. Ha nem is két lábon járó T–800-as modellek (egy ilyen Schwarzenegger „bőrébe bújt” a film kedvéért), de lánctalpas vagy gumikerekes, mind nagyobb hatótávolságú, egyre okosabb rendszerek állnak majd hadrendbe.

Az Egyesült Államok mellett Kína és Oroszország foglalkozik a legkomolyabban a katonai célra alkotott robotok fejlesztésével. Az orosz hadsereg 2014 óta rendelkezik kifejezetten ezt a területet kutató laboratóriummal, s a szakértők szerint néhány eszköz hamarosan meg is jelenhet a komoly modernizáción áteső hadsereg arzenáljában. A nukleáris robbanófejekkel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétákat rejtő rakétasilók körül kialakított „steril területet” például olcsóbb és egyszerűbb lesz ellenőrizni olyan autonóm módon mozgó és működő járművekkel, amelyek a megfelelő felderítőrendszerek (nappal és éjjel is ,,látó” kamerák, hangérzékelők, milliméteres hullámhosszon működő radarok) segítségével felderítik és követik a behatolókat. Ezek mellett fegyverek, géppuskák vagy gránátvetők is elférnek majd a járműveken, így a tűzharc is megvívható távirányítással. A tervek szerint az első „robotőrök” már 2017–18-ban hadrendbe állhatnak.

SAFFiR, a leendő szupertűzoltó. Fotó: internet

Egy másik út a robotizálásra a már meglévő járművek, repülőgépek átépítése autonóm működésűre. Az amerikai haditengerészet sikerrel alkalmazza az MQ–8C távolról irányított helikoptert, ami nem más, mint a jól bevált Bell 407-es helikopter ember nélküli változata. A kisebb hadihajókról is üzemeltethető helikopter tökéletes felderítőplatform, s akár 11 órán keresztül képes a levegőben maradni. Ami a járműveket illeti, Oroszország e területen is gőzerővel fejleszt. Érdekes megoldás a BMP–3 gyalogsági harcjármű átépítése: a kezelők helyére számítógépek kerültek, amelyek a járművet és az Epcoch távirányítású tornyot vezérlik. A tűzerőre nem lehet panasz: a 30 milliméter űrméretű 2A42 gépágyú és a négy 9M113 Kornet-EM irányított páncéltörő rakéta megfelelő csapásmérő erő.

Sharp Claw, a sokrétű kínai. Fotó: internet

A katonák és a civilek számára egyaránt óriási veszélyt jelentenek az aknák vagy az elrejtett improvizált robbanószerkezetek. Nem véletlen, hogy a tűzszerészek és a műszaki alakulatok a katonai robotok, a távirányítású aknamentesítő járművek legrégebbi felhasználóinak számítanak. Az orosz Uran–6 tűzszerész-robot egészen biztosan nem a szépségével fog hódítani: a horvát MV–4 Dok-Ing rendszer orosz továbbfejlesztése kifejezetten nagyméretű, lánctalpas alvázon elhelyezkedő aknamentesítő rendszer, s a hivatalos információk szerint 60 kilogrammos robbanótestekkel is elbánik. A járművet a szíriai Palmürában is beveti az orosz hadsereg, ahol az Iszlám Állam terroristái által elrejtett robbanószerkezeteket semlegesítik vele. A tervek szerint még hónapokon keresztül dolgoznak majd az UNESCO világörökség részét képező óvárosban, illetve az egész településen az Uran–6-osok és kezelőik. 

A Bell 407-ből átalakított MQ–8C. Fotó: internet

Kína 2014-ben mutatott be egy érdekes fejlesztést, a Sharp Claw-rendszert. A „hordozó” egy 6×6-os, gumikerekes, könnyű páncélozott terepjáró jármű, amely önállóan képes megközelíteni a számára kijelölt műveleti területet. A jármű rakfelületéről, egy leengedhető hátsó rámpán gördülhet le a gumilánctalpas Sharp Claw 1 robotjármű, amely saját elektrooptikai felderítőrendszerei mellett egy 7,62 milliméteres géppuskával is rendelkezik. Bár az aprócska, 70 centiméter hosszú és 60 centiméter magas lánctalpas rendszer önvezérlő, a géppuska használatához szükséges az ember. A hordozójárművet még egy helyből fel- és leszállni képes, kis hatótávolságú quadrocopterrel is ellátták a tervezők, így a kínai rendszer egy időben képes a földön és a levegőben is felderítési feladatokat végrehajtani. 

Uran–6 akció közben. Fotó: internet

A közeli jövőben a tengerek, az óceánok is az autonóm módon működő rendszerek színterei lehetnek. A haditengerészet ugyanis „emberigényes”. Akár a tengeralattjárókra, akár a legkisebb, parttól távoli műveletekre már alkalmas korvettekre gondolunk, több tucat tengerész szükséges egy hagyományos kialakítású, felfegyverzett hadihajó működtetéséhez. Az első, már komolyan is vehető „robotizált” úszóegység nemrég kezdte meg a teszthajózási feladatokat az amerikai haditengerészetnél. Igaz, elővigyázatosságból először még tengerészekkel a fedélzetén üzemel, de már önállóan működve, az emberek csak megfigyelői feladatokat látnak el. Az ACTUV nagy stabilitást biztosító, trimarán (háromtörzsű) kialakítású hadihajó, amelynek feladata a tengeralattjáró-vadászat lesz. Mivel mind Kína, mind Oroszország egyre nagyobb hangsúlyt fektet a hagyományos és nukleáris meghajtású tengeralattjárók számának növelésére, valamit tennie kellett az Egyesült Államoknak is. Az autonóm módon működő, de fel nem fegyverzett kishajókkal a tervek szerint a fontos tengerszakaszok megfigyelését végzik majd. Ha egy ACTUV tengeralattjárót talál, akkor követni kezdi és szükség esetén a legközelebbi, már tengeralattjárók elleni fegyverzettel felszerelt, ember vezette hadihajó vagy nagy hatótávolságú P–8A Poseidon repülőgép is beszállhat a víz alatti ellenfél megfigyelésébe, vagy akár semlegesítésébe. 

A BMP–3-asból is született „robotváltozat”. Fotó: internet

A hajókat fenyegető legnagyobb veszélyek egyike a tűz. A szűk belső terek, a mindenhol ott lévő fedélzeti rendszerek, eszközök, a menekülési lehetőségek korlátozott volta miatt – legyen szó gigászi méretű repülőgép-hordozóról vagy apró aknakereső hajóról – minden hajóskapitány rémálma a tűz a fedélzeten. Nem véletlen, hogy a tengerészek folyamatosan gyakorolják a tűzoltás, a kármentesítés feladatait. Ehhez hamarosan akár robotok is csatlakozhatnak majd, hiszen az amerikai haditengerészet kutatóintézete egy olyan „szupertűzoltó” fejlesztési programján dolgozik, amely pont erre a feladatra és környezetre lesz optimalizálva. A hajófedélzeti autonóm tűzoltórobot (SAFFiR) nemcsak ismeri és önállóan alkalmazza majd a szükséges tűzoltási, kármentési módszereket, eszközöket, de képes lesz arra is, hogy értelmezze és végrehajtsa a tengerész tűzoltók szóbeli parancsait, kövesse mozdulataikat. A fémtestű lánglovag természetesen jobban bírja majd a hőhatásokat, nem fárad el, mint a hőségben a nehéz védőfelszerelés alatt görnyedező ember, és persze nem zavarják a mérges gázok, gőzök sem. A mérnökök számára komoly kihívást jelent a tenger hullámzása miatt mozgó hajó szűk belső tereiben, folyosóin a konstrukciók egyensúlyozó és tájékozódó képességének kialakítása.

Tengeralattjárókra vadászik majd az ACTUV. Fotó: internet

A víz alatt már hagyománya van az önálló, manőverezésre és feladat-végrehajtásra alkalmas apró robot-tengeralattjárók alkalmazásának. Legyen szó aknakutatásról, a tengerfenék feltérképezéséről, a vízben lévő roncsok felderítéséről, a nagy tengeralatti nyomásnak ellenálló, okos mini búvárhajók munkája ma már több ország haditengerészetét és parti őrségét is segíti. Az ilyen robothajóknak kulcsszerep jut a tengerek felett katasztrófát szenvedett repülőgépek maradványainak felderítésében, a fedélzeti hang- és adatrögzítő berendezések („fekete dobozok”) megtalálásában és kiemelésében. Sőt, Svédország és Norvégia komolyan fontolgatja, hogy hosszú tengerpartjait víz alatt dolgozó robothajókkal védi meg a kíváncsi orosz tengeralattjáróktól.

Cikk: Trautmann Balázs/Magyar Honvéd 2016. július

Tűzszerész robot, az életmentő. Fotó: internet

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 14., 15:43
Egy új harcjármű rendszerbe állításakor az első lépések egyik legfontosabbika a kezelők vezetési rutinjának megszerzése. A június 11-ei héten az MH Klapka György 1. Páncélosdandár egyik legkorszerűbb eszközével, a Leopard 2A7HU típusú harckocsival gyakorolják a harcjárművezetők többek között a közúton való közlekedést.
2024. 06. 11., 14:36
Június 11-én és 12-én összesen 13 Gidrán harcjármű érkezik az MH Klapka György 1. Páncélosdandárhoz Tatára – jelentette be a honvédelmi miniszter.
2024-06-20 15:28:26
A közelmúltban számoltunk be lapunkon Brunei H145M rendeléséről, most pedig folytatódik a sor Belgiummal: az újabb beszerzés hírét a Párizsban megrendezett Eurosatory védelmi és biztonsági kiállításon jelentették be.
2024-05-28 13:25:58
A Roszatom nukleáris üzemanyagot gyártó részlegéhez, a TVEL-hez tartozó Csepecki Gépgyárban megkezdték azoknak a speciális spirálbordás titáncsöveknek a gyártását, amelyek a világ majdani legnagyobb atomjégtörő hajóján a gőzfejlesztők szerkezeti merevségét biztosítják.
2024-05-24 10:15:38
A Flotprom internetes szakportál 2024. május 2-án közzétett információi szerint a Volga mellett fekvő Zelenodolszkban működő Gorkij Hajógyárban, a hónap folyamán két új hadihajót bocsátanak vízre, a Karakurt-osztályú (Project 22800) Tájfun korvettet és a Project 22160 típusú, Viktor Velikij járőrhajót.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 07. 11., 10:52
A Honvéd Vezérkar és a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft. között létrejött együttműködés keretében drónos meteorológiai mérések segítik a 46. Katonai Ejtőernyős Világbajnokság szervezőit.
2024. 07. 04., 09:57
A magyar kormány korábbi döntései alapján az állam 2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a végzős középiskolások részére a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzését, ami a KRESZ és az egészségügyi oktatást tartalmazza.
2024. 07. 03., 11:26
Különleges, római kori szarmata telep feltárásakor kerültek elő veszélyes robbanóeszközök a földből.
2024. 07. 02., 11:49
A Magyar Védelmi Exportügynökség (VEX) saját nemzeti standot állított június 17-21. között a párizsi Eurosatory védelmi ipari kiállításon, amely az egyik legnevesebb európai védelmi kiállítás.

  JETfly Magazin

Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készített Tőrös István dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. Két év után ismét van miről beszélgetniük.

  NÉPSZERŰ HÍREK