2024. 02. 23. péntek
Alfréd
: 389 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

´´Innentől már nem a régi vasakból kell kifacsarni az utolsó lehetőségeket´´

´´Innentől már nem a régi vasakból kell kifacsarni az utolsó lehetőségeket´´
honvedelem.hu  |  2021. 01. 20., 10:05
´´Innentől már nem a régi vasakból kell kifacsarni az utolsó lehetőségeket´´

Új légtérvédelmi rendszer, új szállító repülőgépek, páncélosok, kézifegyverek – csak néhány példa az utóbbi időszakban bejelentett fejlesztésekről. Dr. Sticz László dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnokságának haderőtervezési csoportfőnöke hangsúlyozza: a kultúraváltás minden dimenzióra és területre kiterjed, és a hadvezetés mindenképpen el akarja kerülni az elmúlt évtizedekben elkövetett hibákat.

1. rész

Milyen visszhangra talál a katonák körében a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program?

Elmondható, hogy mindenki, aki igazán katonának érzi magát, egy ilyen programot várt egész életében. A jelenlegi nyugállományú katonák megéltek egy olyan időszakot, amikor teljesen másfajta rendszerben dolgoztak, teljesen más technikai felfogással, hozzáidomulva egy nagyhatalom elvárásaihoz, igényeihez és lehetőségeihez. Megtanultak élni és dolgozni a fejlődési pálya egyetlen, de nem egészen meredeken felfelé ívelő csatornájában. Ám most végre eljött az idő, amikor egy kormányzat nemcsak szavakkal és kinyilatkoztatásokkal támogatja a honvédség fejlesztését, hanem tettekben is. Ez esetben ez valóban annyit jelent, hogy rendelkezésre állnak a szükséges források is. Ilyen szintű fejlesztést még idősebb katonatársaink sem tapasztalhattak meg. Eddig az 1960-as években kifejlesztett és rendszeresített BMP-1 gyalogsági harcjármű volt a legutolsó olyan eszköz, amelyre minden szárazföldi katona ugyanazzal a bizalommal és csodálattal nézett először a Magyar Néphadseregben, majd a Magyar Honvédségben. Ugyanakkor napjainkban a 21. századi követelményeknek maximálisan megfelelő páncélosok és lövészpáncélosok, önjáró lövegek és többcélú moduláris járművek érkeznek a katonai szervezeteinkhez. Hozzá kell tenni, hogy a szárazföldi erők fejlesztésével párhuzamosan megindult a légierő, benne a légvédelem átalakítása is, szintén modern, kornak megfelelő eszközökkel. Vagyis innentől már csak a régi „vasakból” kell majd megpróbálnunk kifacsarni az utolsó lehetőségeket is, ahogy az történt például a helikopterek esetében, ahol már nagyon sok alkalommal üzemidő-hosszabbításokra kényszerültünk. A Mi-24-esek most az utolsó ilyen nagyjavításon estek át, annak érdekében, hogy maradjon egyfajta „technológiai híd”, folyamatosság a légierőnél, amíg be nem érkeznek az új helikopterek. Ezek már maximális hatékonysággal át tudják majd venni a tűztámogatási-harctámogatási feladatokat.

Ugyanez a merev szárnyas képességek terén is áll majd, ha megérkeznek a KC-390-esek.

Ami a merev szárnyas képességeinket illeti, az Airbus A319 érkezése óriási változást hozott, hiszen előtte elképzelhetetlen volt például a magyar missziós katonák számára, hogy a szolgálat leteltekor majd megjelenik a magyar légierő gépe, amire felszállnak, és egyszerűen hazatelepítik őket. A brazil KC-390-es repülőgépek rendszerbe állításával a stratégiai légi szállítási képességek is óriási ugrással, pozitív irányba fognak változni a katonai képességek vonatkozásában. Az AN-26-osok rendkívül megbízható és jó gépek voltak, ugyanakkor eljárt felettük az idő, és már nem feleltek meg a jelen kor kihívásainak. Mindemellett, az új repülőgépek hasznosságának egyik ékes bizonyítéka lehet például a Gripen-flottánk NATO-műveleteken belül történő külföldi alkalmazása – például a balti légtérvédelmi feladatok – során az ellátásához is szükséges bizonyos anyagok, felszerelések szállítása, amely az eddigiekben kissé nehézkesnek bizonyult. A jelenlegi pandémiás helyzet által generált szállítási és reagálási hiányok is rávilágítottak, mennyire fontos az önálló nemzeti képességek megteremtése. Amely ország rendelkezik ezekkel – legyen szó akár szárazföldi, akár légi kapacitásokról –, biztos lehet benne, hogy ilyen körülmények között is bármely feladatát végre tudja hajtani, legyen az katonai érdekű vagy a civil lakosság érdekében végrehajtott szállítás. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy bármikor, bárhová, bármilyen anyagért, felszerelésért a saját eszközeinkkel lehet elrepülni, utána pedig gyakorlatilag egy szempillantás alatt át tudjuk csoportosítani ezeket a kívánt célállomásra.

A KC-390-esek megvásárlása többeket is meglepett. Miben emelkedtek ki ezek az eszközök a szóba jöhető megoldások közül?

Amikor meg kellett fogalmazni a hadműveleti követelményeket a közepes katonai szállítórepülőgéppel szemben, a már meglévő harcászati és szállító repülőeszközeink használata során összegyűjtött tapasztalat volt a kiinduló alap. Ehhez képest azt vizsgáltuk, hogy hogyan tudjuk a JAS 39 Gripen repülőgépünk alkalmazásának fizikai határait az ország és a szövetségi rendszer védelme, támogatása érdekében megnövelni. Ez gyakorlatilag a Gripenek telepíthetőségét és logisztikai jellegű támogathatóságát jelenti. Az e téren már megszerzett és feldolgozott tapasztalataink arra engedtek következtetni, hogy a légi műveleti képesség kialakítása és hosszú távú fenntartása érdekében elengedhetetlen egy olyan közepes katonai szállítórepülőgép-típus beszerzése, amelynek szállítókapacitása lehetővé teszi a Gripenek önálló telepítését, akár nagyobb műveleti távolságra is. A Gripenek támogatására szolgáló földi kiszolgáló berendezések olyan légi szállító kapacitás meglétét feltételezik, amely egy körülbelül 25 tonna teherbírású, húszlábas konténert a tehertérben szállítani képes repülő eszközben testesül meg. Ezeknek a követelményeknek, elvárásoknak a C-130 és a legújabb fejlesztésű KC-390 repülőgép, vagy az ezeknél nagyobb katonai típusok felelnek meg. Elemezve és értékelve a két típus képességeit, a várható üzemeltetési követelményeket, a brazil repülőgép került ki győztesen az összehasonlításból. A KC-390-essel lehetséges nem szilárd burkolatú – tehát füves vagy döngölt földtalajú – repülőtéren történő le- és felszállás, valamint alacsony sebességgel történő teher- és ejtőernyős dobás. Emellett a sugárhajtású utasszállító repülőgépek által használt magasságokon, nagy sebességgel képes repülni, és a rakományát szállítani. Ezeken a magasságokon már nagyobb eséllyel kikerülhetők a repülésre veszélyes időjárási jelenségek, továbbá felszerelhető a Gripennel kompatibilis kosaras légi utántöltő készlettel is. Fontos kiemelni az önvédelmi képességet is, amely biztosítja a repülőgép védelmét kisméretű, infravörös vezérlésű földi telepítésű légvédelmi eszközök ellen.

És miért a NASAMS?

Légvédelmi rakétarendszerünk felváltásának két legfontosabb oka az, hogy a honvédségben régmúltban rendszeresített KUB rakétarendszer életciklusa végéhez közeledik, ugyanakkor teljesítenünk kell a 2024. január 1-től érvényes szövetségi rakétavédelmi képességekhez való hozzájárulásra vonatkozó követelményeket. A NASAMS rendszer megfelel a kor követelményeinek, képes végrehajtani a kijelölt légtér ellenőrzését, megbízhatóan oltalmazni a kijelölt zónát, objektumot, terepszakaszt és a szárazföldi erők csoportosításait, valamint felderíteni, elfogni, azonosítani és megsemmisíteni a kijelölt légi célokat. Képes az alkalmazási zónában felderített, azonosított és megsemmisítésre kijelölt repülő eszközöket –  hagyományos pilóta vezette merev- és forgószárnyasokat, vagy pilóta nélküli gépeket, cirkálórakétákat – a feladat-végrehajtási terepszakaszuk előtt megsemmisíteni. Előnyt jelent a rendszer multifunkcionalitása és nyitott architektúrája is, illetve pozitív értékelést kapott nagy mobilitása, gyors telepítési és bontási ideje, egyszerű alkalmazhatósága. Külön szempont volt, hogy az üzemeltetés és alkalmazás ne igényeljen többségében speciális felkészültséget, különleges kiszolgálói igényt. Számított a kiválasztásnál az is, hogy a választott rendszer modul-felépítésű legyen, rendelkezzen a továbbfejlesztés lehetőségével, továbbá biztosítsa az életciklus teljes időszakára kiterjedő logisztikai támogatást és alkatrész-ellátást.

Számos haditechnikai eszköz beszerzését jelentették be a közelmúltban, de az önjáró tüzérségi eszközökről már viszonylag régebben tudunk. Mikorra várható ezek érkezése?

A tüzérségi képességeink fejlesztésével kapcsolatban konkrétumokkal is rendelkezünk. A PzH 2000HU önjáró lövegek – összesen huszonnégy darab – közül az elsőt a szerződés szerint 2022. januárban szállítja le a szerződött német fél. A maradék huszonhárom 2023. május végéig érkezik az országba.

Milyen fejlesztések vannak még napirenden?

Az előzőekben említett eszközök és eszközrendszerek beszerzése mellett az új Lynx harcjármű beérkezésével párhuzamosan folytatódik a nehéz, gépesített lövészdandár kialakítása. A szükséges haderőnemi, támogató és harckiszolgáló támogató képességek vonatkozásában a gépesített lövészdandárhoz szükséges modulelemek kialakítása a dandárfejlesztés üteméhez igazodva történik. A légierő vonatkozásában folyamatos a Gripen képességének fejlesztése a 21. század követelményeinek való megfelelés érdekében. Ennek keretében egyfelől vizsgáljuk a lízingszerződés lejárta utáni lehetőségeket, másfelől megvalósul a harcászati repülők és helikopterek fedélzeti fegyverzetének korszerűsítése, beszerzése.

Az új eszközök új szemléletmódot kívánnak a hadvezetéstől és a katonáktól. Mi jelenti a legnagyobb kihívást ezen a téren?

Fontos kiemelni, hogy a honvédségben több szinten, több dimenzióban folyik az oktatás és a felkészítés. Ezen a téren a legfontosabb, hogy a katonai szervezetekben megfelelően felkészült humán erőforrás tevékenykedjen. A régi értelemben vett mentalitással nem megvalósítható az átállás, hiszen az új harci technika új eljárásokat, új gondolkodásmódot, új kiképzési rendszert és új módszerek alkalmazását kívánja meg minden egyes katonától. Mivel a haderőt dinamikusan fejlődő pályára szeretnénk állítani, át kell alakítani a képzést is, amely szintén folyamatban van. Az Acélkocka ötös csoportosítása az altisztté válás olyan pályájára irányítja az erre alkalmas és kiválasztott állományt, amely a képzési ciklusok befejezését követően rendkívül stabil alapot és megbízható bázist jelent a Magyar Honvédség katonai szervezetei számára. Mindezek mellett, természetesen a szerződéses legénységi állomány kiképzése, felkészítése is fókuszban van, és a képességek kialakításának nagyon lényeges eleme. A kiképzési rendszer átalakítása egyaránt koncentrál a nemzeti és nemzetközi lehetőségek kiaknázására és a magas színvonal elérésére, biztosítására. Az új technikai eszközök – a harckocsik, a tüzérlövegek, a gyalogsági harcjárművek, a helikopterek, a légvédelmi eszközök, a 4x4-es moduláris páncélos szállítójárművek – természetesen hazai és nemzetközi szinten is orientálják a kiképzést és felkészítéseket. A megkötött szerződésekben minden esetben külön fejezetekben kerültek rögzítésre a fokozatos, egymásra épülő felkészítési mozzanatok annak érdekében, hogy a modern technikához kiképzett és felkészített kezelő személyzet is az MH rendelkezésre állhasson.

Itt jön be a képbe a „képezd a kiképzőt” vezérelv?

Pontosan. A beszerzési eljárások végén megkötött szerződésekben nem kizárólag csak annyi áll, hogy hány legénységi, altiszti, tiszti állományú katonát kellene felkészíteni a gyártási helyszínen, vagy ahol már használják az adott eszközt. Értelemszerűen gazdaságossági, szervezési, nyelvismereti és észszerűségi okokból sem megengedhető, hogy az Magyar Honvédség katonái hosszú, tömött sorokban útba induljanak Németországba vagy adott esetben Európán túlra. Sokkal jobb megoldás, ha magyar kiképzők felkészítése is szerepel a különböző megállapodásokban, akik helyszíni felkészítésüket és vizsgáztatásukat követően, itthon már tovább tudják adni a kezeléshez szükséges eljárásokat, ismereteket, és fel tudják készíteni társaikat.

Logisztikailag mindez azért nem kis feladat.

Logisztikai szempontból komoly kihívást jelent és jelentős tervezési, valamint szervezési munkát igényel a technikai eszközök folyamatos érkezése, illetve az új technikai eszközök használatával, kezelésével kapcsolatos kiképzés. A logisztikai kihívások kezelésével párhuzamosan, a fő erőkifejtést a haderő alapfeladatainak ellátására összpontosítva, időközben meg kell még küzdeni a különböző, országunkat és benne a honvédséget érintő komoly nehézségekkel is. Ilyenek például a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kiegészítő, támogató tevékenységek, vagy éppen a szemléletváltást támogató szervezeti struktúrák átalakításával járó külön feladatok. Ezeken túl, szintén magas prioritással szereplő békeidős missziós feladatainkat is teljesítenünk kell. Ezen – önmagukban is embert próbáló és komplex – tevékenységek harmonizációja jelenti az igazi kihívást a honvédség napi feladatainak végzése során.

2. rész.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne életciklusban tervezzünk”

Új légtérvédelmi rendszer, új szállító repülőgépek, páncélosok, kézifegyverek – csak néhány példa az utóbbi időszakban bejelentett fejlesztésekről. Dr. Sticz László dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnokságának haderőtervezési csoportfőnöke hangsúlyozza: a kultúraváltás minden dimenzióra és területre kiterjed, és a hadvezetés mindenképpen el akarja kerülni az elmúlt évtizedekben elkövetett hibákat. Interjúnk második része.

Mi garantálja, hogy most elkerüljük, amit korábban említett, vagyis, hogy addig hajtjuk az eszközöket, ameddig – kis túlzással – szét nem esnek?

Fontos hangsúlyozni, hogy a tervezési metodikánk merőben megváltozott az elmúlt három év során, méghozzá oly módon, amire azelőtt még nem volt példa. Ez persze egyben szükségszerűség is volt, hiszen a Magyar Honvédségnek a 2000-es évek elejéig gyakorlatilag nem volt számottevő fejlesztésre fordítható keretösszege – mondhatni, a technikai fejlesztések tekintetében kénytelen volt túlélésre berendezkedni. Márpedig az új harci technika beszerzéséhez nem elég csak a „vasat” megvásárolni. Szükség van a doktrinális háttér kiépítésére, szervezetekre, amelyek alkalmazzák az adott képességeket, eszközöket. Felkészített és kiképzett katona nélkül a technikai eszköz nem sokat ér, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a felkészítésre és kiképzésre is. A kommunikáció, a vezetés-irányítás, informatika és híradás – összefoglaló és mai szakmai megnevezéssel az „infokommunikáció” – tervezése elengedhetetlen a rendszerek működtetéséhez, a képességek alkalmazásához. Csak az eszközök és katonák diszlokációjának biztosítására szükséges infrastrukturális háttér kiépítése biztosíthatja a hatékony felkészülést, így egyre nagyobb figyelmet kap ezen elem figyelembe vétele. Ráadásul egy szövetség tagjaként mindezeket úgy kell kiépíteni, hogy képesek legyünk csatlakozni a szövetségi rendszerekhez, és közös műveletekben interoperábilisan működni. Az elmúlt pár évig nem nagyon volt lehetőség ezen szempontok figyelembe vételére, mert a hiánygazdálkodás ezt nem tette lehetővé. Mindig azt voltunk kénytelenek fejleszteni, amire jutott egy kis pénzügyi erőforrás. A 2010-es évektől kezdődően fokozatosan, ha megfogalmazódott egy adott katonai képességigény, már nagy biztonsággal azt is be lehetett kalkulálni, hogy az eszközöket nemcsak megvásárolni, hanem üzemeltetni is kell, és nagy bizonyossággal előre tudjuk tervezni a működtetési és fenntartási költségeket. Ezt a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban már részletesen, több évre történő előrelátással, gondosan leterveztük. Az előrelátás gyakorlatilag tíz-tizenöt évre előre biztosítja a megfogalmazott elv alkalmazását. Amikor az adott eszköz eléri életciklusa felét, akkor lépni kell, és a prognosztizált erőforrások függvényében meg kell vizsgálni, mi a megoldás: az életciklus meghosszabbítása, vagy más technikai eszközzel történő kiváltása. A Gripenek e téren már nagyon jó tapasztalatokkal szolgálhattak, és ezeket felhasználva tervezzük az életciklus-menedzsment területén megvalósuló feladatainkat. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne életciklusban tervezzünk. Ez nemcsak a technikai eszközökre, hanem a képességek életciklusára is vonatkozik, nyilván egy más dimenziót jelentve.

Milyen szakmai előkészítő folyamatok előzik meg a döntéseket, és milyen szempontok biztosítják, hogy az eszközök egységes rendszert alkossanak?

A Magyar Honvédség tervező szervei a programban – a honvédelmi fejlesztések mellett – megtervezték a haderőfejlesztéséhez szükséges képességek főbb sarokpontjait, kialakításának ütemeit, szervezeti igényét, haditechnikai eszközigényét és a beszerzésük idejét, valamint az ezekhez kapcsolódó erőforrás forrásszükségletet. A program haderőfejlesztési fejezetét katonai szakmai szempontok figyelembevételével tervezőcsoportok hajtották végre. A tervezés során az elmúlt negyven év technikai „örökségét” kellett felmérni és átgondolni úgy, hogy a haderőt a következő évtizedek során modern, a mindenkori igényeknek megfelelő eszközökkel lássuk el. Szintén cél volt az orosz technikai függőség megszüntetése, és lehetőség szerint az európai védelmi ipari integráció megerősítése. A NATO-követelményeknek és előírásoknak való megfelelés garantálja, hogy a beszerzett haditechnikai eszközök, valamint a kiképzett személyi állomány képes lesz a szövetség keretein belüli katonai feladatok végrehajtására. Mivel minden egyes eszköz többszörösen összetett, bonyolult harcrendszernek tekinthető, ezért a háttérben dolgozó nagyszámú szakértői csoport együttműködésében történt a felmerülő feladatok kezelése. A tervezés során külön kihívást jelent, hogy ezek a harcrendszerek olyan modern technikai színvonalat képviselnek, amelynek ismerete jelenleg szinte kizárólag a gyártóra korlátozódik. Első lépésben a modern hadiipari gyártás minden területére kiterjedő ismeretanyagra kell szert tenni.

Miként kell ezt elképzelni a gyakorlatban?

A komplex előkészítés során a gyártók a fejlesztésbe is bevonták a szakértői csoportokat, hogy az új eszközök maximálisan megfeleljenek a Magyar Honvédség által támasztott hadműveleti követelményeknek. Lépésről-lépésre tisztázni kellett az üzembe helyezéstől kezdődően a használatba vételig minden mozzanatot, amihez mind az alkalmazói, mind pedig a gyártói oldalról meg kellett ismerni, vagy előre tervezni a szükséges igényeket, megvalósíthatósági lehetőségeket. Például egy új harckocsi súlya bizonyos esetekben akár a 70 tonnát is meghaladhatja, így erre való tekintettel kell kialakítani, megszervezni a műhelyek infrastruktúráját, az eszközök szállítását és a részegységek mozgatását. A fentieknek megfelelően kihívásként jelentkezik az új technikai eszközök üzemeltetéséhez elengedhetetlen teljes szemléletváltás, továbbá a technikai eszközök üzemeltetése érdekében egy olyan tudásbázis, kiképzettségi szint elérése. Így válik lehetővé a további szereplők kiképzése, felkészítése.

A látványos eszközök mellett kicsit kevesebb szó esik az egyéni felszerelésről, pedig ezen a téren is folyik a megújulás.

Az egyéni felszerelések beszerzése terén a honvédelmi programok közül kiemelendő a Digitális Katona Program, amely a honvédek egyéni felszerelésének átfogó modernizálását célozza. Kiemelkedően fontos eleme, hogy ahol kivitelezhető, ott a rendszerelemek kutatás-fejlesztése és gyártása a hazai védelmi ipar bevonásával valósuljon meg. A program első szakaszában rendszeresítettük az új, 2015M egyéni, a mai kor kihívásainak megfelelő gyakorlóruházatot és védőfelszereléseket, illetve a cseh licensz alapján hazánkban gyártott gyalogsági kézi lőfegyvereket. A program második szakaszában az elsődleges fejlesztés az egyéni, személyes digitális és kommunikációs rendszer kialakítása, amely szenzorok, megjelenítők, rádiók és egyéb elektronikus eszközök harci ruházatba integrálását jelenti. A vezetési képességet biztosító szoftverfejlesztés pedig a HUNTACCIS rendszerhez illesztve, annak elemeként, multiplatform – androidos és windowsos – megoldásként valósul meg. Ennek célja a személyes digitális kommunikációs képesség megvalósítása, korszerű digitális rádióval, hang- és adatátvitellel. E fejlesztések eredményei 2023-tól jelennek meg a katonáinknál. A modern hadviselés, valamint a harcászati alegységek kiterjesztett igényeinek megfelelően ez az egységes rendszer az egyes katonák szintjén is biztosítani fogja a megfelelő ruházati felszerelést és fizikai védelmet, a kellő tűzerőt és pusztítóképességet, a hatékony mozgékonyságot, a nagy sávszélességű, hálózatba integrált adatkapcsolatot, az éjszakai harc képességét, és nem utolsósorban azt a moduláris jelleget, amely elengedhetetlen a küldetésorientált felszerelés kialakításának érdekében.

Többek között Tatán és Győrben is jelentős infrastrukturális fejlesztések történnek az új technikák érkezése miatt. Ezeken túlmenően milyen tervekkel, elképzelésekkel rendelkeznek a laktanyák felújítását illetően?

Az új technikai eszközök érkezése miatt Tatán és Győrben végrehajtandó jelentős infrastrukturális fejlesztéseken túlmenően 2020 szeptemberében megkezdtük valamennyi helyőrség, laktanya és objektum infrastrukturális felmérését. Erre a feladatra külön munkacsoportot hoztunk létre, amely negyven helyőrség ötvenegy objektumát szemrevételezte, az érintett katonai szervezetek parancsnokainak bevonása mellett. A felmérés folyamán nemcsak a különböző technikai eszközök és anyagok beáramlását vettük figyelembe, hanem a személyi állomány növekedéséből adódó igényeket is. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azon infrastrukturális fejlesztéseket sem, amelyek a mi objektumainkban történnek, de valamilyen két- vagy többoldalú egyezmény alapján. Jó példa ezekre Pápa, Kecskemét, Tata vagy Várpalota. Több olyan laktanyánk van, ahol egy időben, párhuzamosan több fajta forrásból megvalósuló infrastrukturális fejlesztések indultak el. Ezen fejlesztések összehangolása, egymáshoz kapcsolása és szinkronizálása kiemelt feladat. A munkacsoport megvalósítási ütemtervet és nagybani költségszámvetést készít a 2030-ig terjedő időszakra. Ezek az ismert haderőfejlesztési programok megvalósulása, valamint a rendelkezésre álló költségvetési lehetőségek függvényében priorizálhatók, reálisan finanszírozhatók és a gyakorlatban végrehajthatók lesznek.

Említette a szövetségi kontextust. Milyen visszhangja van a fejlesztéseknek a NATO-partnerek körében?

Ki szeretném emelni képességfejlesztési erőfeszítéseink nemzetközi viszonylatban történő meglehetősen pozitív megítélését. Transzparensek vagyunk a NATO irányában, a szövetség ismeri a tervezési metodikánkat, és nagyra értékeli azt, hiszen fejlesztési elképzeléseink egybeesnek a NATO céljaival. Csak egy példa ezzel kapcsolatban: az utóbbi években a gyökeresen megváltozott nemzetközi biztonsági környezet miatt a szövetség ismét nehéz páncélos képességek kialakítását tűzte ki képességfejlesztési iránynak. Az elmúlt évtizedekben többnyire az enyhülés volt jellemző a nemzetközi politikai viszonyokban, béke volt, és inkább a missziós, expedíciós műveletek és feladatok felé tolódott a hangsúly. Tehát a békefenntartó jellegű tevékenység vált mértékadóvá. Ennek megfelelően mindenki gumikerekes járműveket szerzett be, hiszen így a láncos eszközökkel nem kellett „felszántani” a fél Balkánt és más térségeket sem. Ez azonban az ukrán és a krími válság hatására gyökeresen megváltozott. A jelenlegi tendenciával összhangban alakítjuk ki a Magyar Honvédség nehézlövész képességeit, ami a szövetség elismerését is kiváltja. Ugyanígy magas szövetségi prioritással bír például a légtérvédelem fejlesztése is, ahol gyakorlatilag nem változott az elvárás, ugyanis a szövetségi és nemzeti légtér ellenőrzését, védelmét folyamatosan, minden időpillanatban biztosítani kell. Légvédelmünk fejlesztése nagymértékben hozzájárul a NATO integrált légtérvédelme biztosításához, ezért erős támogatást élvezünk ezen a téren is a szövetség részéről. Összességében a NATO éppen azokat a képességfejlesztéseket kérte Magyarországtól, amelyekre mi is fókuszáltunk. Ez egy olyan nagy történelmi együttállás, ami ékesen bizonyítja a honvédség által kitűzött irányok helyességét, kivívva ezzel a szövetség elismerését. És valóban rendkívül felemelő és magasztos érzés, amikor az új, 21. századi technológiát képviselő járművek odagördülnek az alakulatokhoz, a katonák pedig lelkesen birtokba veszik őket. Így készülünk arra, hogy a szövetség ellenőrei a teljes műveleti képességeink elérése előtt megmérjék a valós képességeinket, és azt mondhassuk nekik: tessék, íme, az új technikai eszközökkel felszerelt alegység, vagy egység, benne az új gondolkodásmód mentén felkészített katonákkal, a megfelelő logisztikai támogatással, amely készen áll nemzeti és szövetségi feladataink végrehajtására. Ezért dolgozunk mi a Magyar Honvédségben, és ezt várja tőlünk el a nemzet, illetve a szövetség egyaránt!

 

Forrás: https://honvedelem.hu/

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 15., 15:16
Új-Zéland Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Lockheed Martin Marietta-i üzemében lefestették az első C-130J szállító repülőgépüket, mely tervezetten idén érkezhet Új-Zéland légierejéhez.
2024. 02. 14., 13:34
Az „Embert a Vasra!" toborzókampány keretében ötszáznál több fiatal jelentkezett Tatára, közülük kerül ki majd a végső állomány – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter február 13-án, Tatán, a Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztályához jelentkezett állomány bevonulásán.
2024. 02. 09., 11:15
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
2024. 02. 06., 11:13
A legnagyobb volt, a legtöbb nehézlöveggel felszerelve és egyben a legfényűzőbb. Mielőtt egyáltalán szolgálatba állt volna, már három ország is birtokolta. Ez volt a HMS Agincourt csatahajó, egy igazi különlegesség a hadihajók között.
2024-02-05 13:57:16
2024. január 12-én Detrich István úr és a Meteor Természetbarát Turista Egyesület meghívására a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban tartott vetítőképes előadást Huszár András, „A hadak útján – Katonahőseink nyomában” címmel. Az előadás anyaga már visszanézhető!
2024-02-01 14:07:08
Az amerikai Bremertonban működő, elsősorban katonai, rendőrségi, tűzoltó és mentöhajók tervezésére és gyártására szakosodott SAFE Boats International (SBI) egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá az elektromos meghajtású csónakokra specializálódott brit Vita Power vállalattal egy zéró kibocsátású, kisméretű járőrhajó kifejlesztéséről és gyártásáról.
2024-01-30 16:04:02
A közelmúltban jelentették be, hogy amerikai részről jóváhagyták további UH-60M Black Hawk típusú, közepes, többfeladatú szállító helikopterek eladását a típust már üzemeltető Horvátország számára.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 02. 22., 09:38
A terv közös katonai gyakorlatokat, konferenciákat, oktatási-, képzési- és kiképzési, hadtörténeti és hadisírgondozási együttműködést, valamint hagyományőrző rendezvényeket, programokat foglal magába a 2024-es évre.
2024. 02. 21., 13:18
Külszolgálati feladataik befejezése előtt ünnepség keretében vehették át a békefenntartásért járó érdemjeleiket az ENSZ Libanoni Békefenntartó Misszióban (United Nations Interim Force in Lebanon – UNIFIL) szolgáló magyar és lengyel katonák.
2024. 02. 20., 15:31
A bizalom és a kölcsönös segítségnyújtás mellett az alapszerződés 5. pontja, ami meghatározó, mondta el Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
2024. 02. 19., 15:54
A NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport híradó szakállománya felkészítését hajtották végre februárban a székesfehérvári MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár laktanyájában.

  JETfly Magazin

Évértékelő és feladatszabó értekezletet tartott dr. Bali Tamás ezredes, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoka, amelyen Könczöl Ferenc ezredes, az MH Légierő Parancsnokság megbízott parancsnoka is részt vett.