Légierős tábornokok a modern légvédelem jelentette növekvő kihívásokról

„Napjainkban mintegy tíz olyan integrált légvédelmi rakétarendszert alkalmaznak világszerte, ami kihívást jelent a pilóták számára, szignifikánsan megnehezítve a légi műveleteket az általuk oltalmazott légtérben.  Ez a szám – figyelembe véve a technológiai fejlesztések ütemét – 10 év múlva akár a 25-öt is elérheti, ezzel jelentősen átformálva a légi műveleteket azok tervezésétől, koordinációjától egészen a végrehajtásáig” - tette hozzá a tábornok.

Beszéde során Welsh tábornok megemlítette a 2015. december 2-18. között levezetett, "Vörös Vihar" három nemzeti gyakorlatot is, amely során amerikai, brit és francia pilóták gyakorolták a légi harcot. A gyakorlaton az amerikai F­­–15 és T–38S típusú repülőgépek játszották a szembenálló fél légierejét.

A gyakorlatot megtekintő tábornokok többek között megvitatták a légierő fejlesztésének szükségszerűségét, ami lehetőséget nyújthatna az úgynevezett hozzáférést akadályozó rendszerek (Anti-Access/Area Denial – A2/AD) hatékony leküzdéséhez.

„Ki kell alakítani azt a képességet, amelynek köszönhetően áttörhető a fejlett légvédelmi rendszereket magában foglaló védelem, utat kell nyitni az ellenséges védelmi rendszeren és oly módon kell elnyomni az ellenség légvédelmét, hogy a légi műveletek teljes spektruma megvalósítható legyen. Amíg erre nem leszünk képesek a szárazföldi és haditengerészeti műveleteket sem tudjuk végrehajtani. Napjaink hadviselésében hatékony légierő nélkül nincs győzelem” - jelentette ki Welsh tábornok.

A tábornokok szándékosan elkerülték a fejlett hozzáférést akadályozó rendszerekkel rendelkező országok megnevezését, azonban az Amerikai Egyesült Államok Európában állomásozó Légierejének parancsnoka (Commander U.S. Air Forces in Europe), egy korábban az Air Force Times-nak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az oroszoknak Kalinyingrádban és a Krím-félszigeten is vannak ilyen légvédelmi rendszereik. „A Kalinyingrádba telepített orosz föld-levegő rakéták hatótávolsága például lefedi a lengyel légtér egy részét is” - mondta Gorenc tábornok. 

„A modern légvédelmi rakétarendszerek telepítésénél figyelmet fordítanak a többrétegű védelem kialakítására, a különböző hatótávolságú eszközök kombinált alkalmazására és ez által egy robosztus védelem megvalósítására. Mindezeket figyelembe véve jelentős teljesítmény lenne ezeknek a védelmi rendszereknek a kiiktatása. Általában kijelenthető, hogy az ilyen, hozzáférést akadályozó rendszerek hatékonysága nem csupán a modern rakéták alkalmazására korlátozódik, hanem annál összetettebb” - fogalmazta meg Hawk Carlisle tábornok.

"Az ellenséges repülőgépek és azok fegyverzete is (különösen a levegő-levegő rakéták) egyre fokozódó veszélyt jelentenek. Lehetséges ellenfeleink nem álltak le a fejlesztéseikkel, mivel tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy mire vagyunk képesek, ha kivívtuk a légi fölényt, éppen ezért mindent elkövetnek annak érdekében, hogy azt megtagadják tőlünk” - tette hozzá Carlisle tábornok. „A potenciális ellenség időt és pénzt nem kímélve mindent megtesz és továbbra is meg fog tenni annak érdekében, hogy fejlessze a védelmi rendszereit, amelynek következtében az elektronikai hadviselés is egyre nagyobb szerepet játszik a (lég-) védelmi rendszerek kiépítésében. Az, hogy megtaláljuk ennek a komplex védelemnek az áttörési módját, a légierő teljes képességspektrumát igényli, a légtértől, a világűrön át egészen a kibertérig kiterjesztve a „hadszínteret”.

Egyelőre nyitott kérdést jelent, hogy mennyibe kerülne a légierőnek a legújabb légvédelmi rendszerekkel való „találkozás” az elvesztett pilóták száma és megsemmisített, megrongálódott repülőeszközök mennyisége tekintetében.

Welsh tábornok úgy nyilatkozott: „A számba vehető összes lehetőséget megvizsgáljuk, amelyek segítségével leküzdhető az ilyen szofisztikált védelem. A repülőgépek alkalmazása csak egyike a rendelkezésre álló opcióknak.”

A tábornok ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a légierőnek modernizálnia kell a repülőgépparkját annak érdekében, hogy az képes legyen megfelelni a fejlett technológiát alkalmazó, hozzáférést akadályozó rendszerek jelentette kihívásoknak. „Meggyőződésem, hogy amennyiben nem korszerűsítjük a haderőnket, azzal egyre többet kockáztatunk és egyúttal a fenyegetettség mértéke is megnövekszik. A megnövekedett kockázatot pedig a baráti erők veszteségeként bekövetkezett emberáldozatban és veszteségben mérik. Abban az esetben, ha nem történik minőségi előrelépés az alkalmazott technológia terén – a fejlettebb fegyverrendszerek hatására – nagyobb veszteségek elszenvedése prognosztizálható. Fejlettebb technológiát megtestesítő fegyverrendszerek elleni műveletek esetében pedig megnövekedett veszteségekkel kell számolni. Az előző megállapítás a hadviselés egyik alaptézise."

Fordította: Tóth Norbert alezredes

Forrás: MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred