Magyar részvétel a mediterrán térségi műveletben

Május 18–án a Tanács az EU Válságkezelési Koncepciója részeként jóváhagyta a Rómában kialakított Hadműveleti Parancsnokság (OHQ) aktiválását, azzal a feladattal, hogy – a lehető legrövidebb időn belül – dolgozza ki az embercsempész-hálózatok felszámolásának katonai tervét és határozza meg az ehhez szükséges katonai képességeket. A Műveleti Tervet a Politikai-Katonai Tanács elfogadta, és alig két hónappal az aktivizálás után, június 22-én felhatalmazta az Európai Unió Mediterrán-térségi Tengerészeti Erőit (EUNAVFOR MED) a műveletek megkezdésére. 

A katonai művelet célja az embercsempész-hálózatok beazonosítása, a migránsok szállítására használt, legtöbbször még hajónak sem nevezhető eszközök elfogása és megsemmisítése, ezáltal az embercsempész „üzletág” ellehetetlenítése. Mindazonáltal az illegális migráció megakadályozása és az emberi tragédiák elkerülése csak az egyik dimenziója a kialakult helyzetnek. Hasonlóan fontos feladat – az EU átfogó erőfeszítéseinek részeként – Líbia politikai stabilitásának elősegítése, amely előfeltétele az egész régió és ezzel az Európai Unió polgárai biztonságának is. 

A Hadműveleti Parancsnokság felállításakor az Információs Műveletek kiemelt tervező főtiszti, a Légierő Hadművelet kiemelt tervező főtiszti és a Műveleti Logisztika kiemelt tervező főtiszti beosztásokat is aktiválták, amelyek betöltését Magyarország korábban vállalta. Ezért az e beosztásokra kijelölt Dóra László, Balla Tibor és Baranyai Virgil alezredesek az aktiválási parancs megérkezését követő ötödik munkanapon megkezdték Rómában a tervezési feladatot.

A Művelet első fázisa feladatainak (információszerzés, erők telepítése, együttműködés kiépítése) sikeres végrehajtása eredményeként az EU tagországok nagyköveteinek döntése értelmében az EUNAVFOR MED Művelet október 7-én a második fázisba lépett. A művelet súlyát mutatja, hogy a döntést Federica Mogherini, az EU biztonsági és külügyi biztosa személyesen, a római Hadműveleti Parancsnokságon jelentette be. Néhány nappal korábban, egy mentési akció során az egyik kimentett szomáliai asszony a hadihajó fedélzetén adott életet gyermekének. A kislánynak a hálás anya, a hajó személyzete javaslatára a Sophia nevet adta. A történet annyira megindította a politikai döntéshozókat, hogy a Műveletnek az Operation SOPHIA nevet adták.

A második fázis fő feladata a nemzetközi vizekre merészkedő embercsempész-hajók felderítése, feltartóztatása, átkutatása, majd elsüllyesztése, az embercsempészek elfogása és eljárás alá vonása. Mindezen feladatokat egy repülőgép-anyahajó (melyen az FHQ is települ), öt fregatt osztályú és három egyéb hadihajó, kettő tengeralattjáró, három felderítő repülőgép, három helikopter, kettő pilóta nélküli repülőgép (UAV), és persze, mindezen eszközök személyzete hajtja végre, amelyeket kilenc EU-tagország ajánlott fel. A SOPHIA Műveletet irányító Hadműveleti Parancsnokság állományát pedig húsz tagország, köztük hazánk biztosítja. 

A három magyar főtiszt az információs műveletek tervezését, szervezését és a „klasszikus” katonai műveletekkel történő összehangolását, a repülési tevékenységek tervezését felügyeletét, valamint a Befogadó Nemzeti Támogatás tervezését és folyamatos szervezését végzi. Munkájukkal jelentősen hozzájárultak a misszió eddigi sikeréhez, amelyet semmi sem mutat jobban, mint az a tény, hogy augusztus óta csökken a migrációs áradat a térségben, és októberben már kevesebben próbáltak a Földközi-tenger e részén átkelni Európába, mint 2014 októberében. Arról nem is beszélve, hogy a hajóink eddig csaknem 4000 embert mentettek meg a tengeren, és aki megment egy életet…

Forrás: honvedelem.hu