2017. 11. 18. szombat
Jenő
: 312 Ft   : 265 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Meglátni a láthatatlant: hadgyakorlatok kutatói szemmel

Art of WAR  |  2017. 08. 17., 09:22

Egy ország fegyveres erőinek valódi értékét azok cselekvőképessége – készenlétben állása, telepíthetősége, elrettentő, reagáló, védelmi és támadó képessége – határozza meg.

  • A 2014-ben kirobbanó orosz-ukrán konfliktus ismét előtérbe helyezte a NATO kollektív védelmi feladatait
  • Az Európai Uniós mintára „katonai Schengennek” nevezett keretrendszer kialakításán jelenleg is dolgoznak a tagállamok
  • A Load Diffuserhez és Saber Guardianhez hasonló többnemzeti hadgyakorlatok több szempontból is előnyösek hazánk számára

Ezt a védelemre fordított megfelelő erőforrások, a modern haditechnikai eszközök beszerzése, az eszközöket eredményesen alkalmazni képes alkalmazási elvek és gyakorlati szabályok (doktrínák) mellett, a megfelelően kiképzett, az eszközöket hatékonyan használó, a szövetséges erőkkel együttműködni képes személyi állomány biztosíthatja. A felkészülés, kiképzés eredményessége azonban csak a kialakuló fegyveres konfliktusokban mérhető le, és bár ezek a konfliktusok ma már a média állandó kereszttüzében zajlanak és nagy a láthatóságuk, a felkészülés, a nemzeti és nemzetközi hadgyakorlatok, a katonai gépezet finomra hangolása többnyire a nyilvánosságtól elzártan történik, és csak egy-egy „nyílt napon” fogadják a média képviselőit. Mégis, ezek kulcsfontosságú mozzanatok, melyeket több szempontból is érdemes megismerni – amint arra a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársainak a 2017 nyarán, Magyarországon zajló NATO-hadgyakorlatok során lehetősége nyílt. 

Orosz kihívás – NATO-válaszok

A 2014-ben kirobbanó orosz-ukrán konfliktus ismét előtérbe helyezte a NATO kollektív védelmi feladatait, ugyanis Oroszország ukrajnai agresszióját a NATO kelet-közép-európai tagállamai, kiemelten a balti hármak és Lengyelország egyértelmű fenyegetésként érzékelték. Válaszképpen az észak-atlanti szövetség – a 2014-es newporti és a 2016-os varsói csúcstalálkozókon elfogadott döntéseivel – jelentősen fokozta a keleti tagállamok védelmét. Az orosz kihívásra reagálva a NATO-tagállamoknak három területen kellett biztosítaniuk a hatékony válaszadást, ami 2014-ben még nem teljesült térségünkben: katonai téren az elrettentést és a reagáló képességet; politikai téren a gyors döntéshozatalt és a szövetségesi szolidaritást; gazdasági téren pedig a katonai képességnöveléshez, modernizációhoz szükséges forrásokat. E három kihívásra válaszul a NATO tagállamok megnövelték többnemzeti erőik rotációs jelenlétét a szövetség keleti szárnyán, létrehozták a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erőt (Very High Readiness Joint Task Force – VJTF), nyolc országban NATO Előretolt Vezetés – Irányítási Törzselemeket (NATO Force Integration Unit – NFIU) alakítottak ki, valamint jelentős katonai infrastruktúra-fejlesztések kezdődtek.

A rotációs jelenlét, az előre telepített készletek és a gyorsreagálású erők létszámának növelése megerősítették az elrettentő és reagáló képességet – mert egy helyi konfliktusba rögtön bekapcsolódnának a térségbe telepített nyugat-európai és amerikai erők is, támogatva például a balti államok összesen is csupán néhány ezer főből álló nemzeti haderőit, és a helyben lévő erők és készletek kitarthatnak addig, amíg az erősítést a hátországból előre telepítik. Ezen túlmenően az Obama-adminisztráció 2014-ben megindította az Operation Atlantic Resolve nevű műveletet, illetve az ennek anyagi fedezetét biztosító Európai Viszontbiztosítási Kezdeményezést, amelyek deklarált célja, hogy anyagi támogatással és a katonai jelenlét erősítésével demonstrálják az Egyesült Államok elkötelezettségét európai szövetségesei irányában.

Mindez kiemelt fontosságú, a többnemzeti jelenlét (egy-egy zászlóalj a három balti államban és Lengyelországban, összesen egyidejűleg mintegy 4500 katona) biztosítja ugyanis a szövetségesek szolidaritását, mivel már helyben érvényesül a kollektív védelem alaptétele: ha egy tagállam katonáit támadás érné, a többiek a segítségére sietnének. A nyugati NATO-tagállamokból a katonai erő telepítését a keleti tagállamok területére az a 29 tagállam körében zajló nemzeti jogszabályi harmonizáció teremtette meg, ami összehangolta, hogy a külföldi katonai erők milyen feltételekkel léphetik át a határokat, és a szövetséges államok milyen befogadó nemzeti támogatást nyújtanak.

Az Európai Uniós mintára „katonai Schengennek” nevezett keretrendszer kialakításán jelenleg is dolgoznak a tagállamok, ami így biztosítani fogja a NATO-erők gyors mozgását a szövetség honi területein, országhatárokon átnyúlóan is. Gazdasági téren már 2014-ben vállalta a térség valamennyi tagállama, hogy közelíti katonai kiadásait a NATO által elvárt két százalékos GDP-arányhoz, és a növelés egy részét modernizációra és alkalmazható katonai képességek fejlesztésére fordítja. Ennek számszerűsíthető eredményeit is láthattuk már: közel egy évtizednyi csökkenést követően 2015-ben az előző évihez képest 1,8 százalékkal, 2016-ban további 3,3 százalékkal nőttek a tagállamok védelmi kiadásai, 2017-re pedig Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újabb 4,3 százalékos növekedéssel számol. Kelet-Közép-Európában több tagállam – Lengyelország, Litvánia, Észtország és Románia – már 2016-ban többet költött védelemre a nemzeti össztermék 2 százalékánál, és a plusz források jelentős részét a készenlét fokozására, eszközbeszerzésre, modernizációra fordítják.

Felélénkülő NATO-hadgyakorlatok Kelet-Közép-Európában

A NATO válaszlépései közül a leglátványosabb elemnek kétségkívül a megszaporodó számú, nagy létszámú hadgyakorlatok bizonyultak. A több tucat NATO, illetve többnemzeti hadgyakorlat közül az elmúlt évek meghatározó elemei a többnemzeti együttműködési képesség fejlesztése és a NATO reagáló képességének demonstrálása szempontjából a következők voltak:

- Saber Guardian: az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők (U.S. Army Europe) éves hadgyakorlata, amelybe 2017-ben 22 NATO tag- és partnerország kapcsolódott be, így a résztvevő 25 ezer katonával a szövetség legnagyobb hadgyakorlata volt a hidegháború óta,

- Anakonda: összhaderőnemi NATO-hadgyakorlat 2016-ban, 24 tagállam és partnerország bevonásával, összesen 31.000 katona, 3000 harckocsi, gyalogsági harcjármű és más gépjármű, száznál több repülőgép és 12 hadihajó részvételével Lengyelországban,

- Noble Jump: a VJTF mozgósításának és telepíthetőségének tesztelésére hivatott, elsősorban logisztikai célú hadgyakorlat, amelynek részeként 2016-ban 2000 katona és 500 harcjármű települt át tengeren, vasúton és közúton Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból, Norvégiából és Albániából Romániába,

- Swift Response: az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők által vezetett gyorsreagálású légideszant-gyakorlat, 2016-ban tíz ország 5000 katonájának részvételével Lengyelországban és Németországban (2017-ben a Saber Guardian része),

- Tobruq Legacy: a NATO integrált rakéta- és légvédelmi erőinek hadgyakorlata, 2017-ben 2200 fő és 800 harcjármű részvételével Csehországban, Litvániában és Romániában,

- Operation Dragoon Ride: az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők „láthatósági” gyakorlata 2015 márciusában 500 amerikai katona és 115 harcjármű bevonásával, amelynek során a Baltikumból Lengyelországon és Csehországon keresztül németországi bázisukra (Vilseck) tértek vissza, út közben szemléltetve az amerikai elkötelezettséget az európai szövetségesek kollektív védelme iránt.

A hadgyakorlatok célja a korábbi évekhez képest a haderőnemek és fegyvernemek közti együttműködési képesség erősítésén túl minden esetben kiegészült azzal, hogy a nemzeti és többnemzeti kötelékek képesek legyenek stratégiai távolságban is települni a NATO-n belül – konkrétan a keleti tagállamok területére. Ilyen jellegű nagy gyakorlatokra, amelyeknek részét képezte az amerikai erők honi területről Európába történő előre telepítése is, a hidegháború vége óta nem került sor. (A legismertebb ezek közül az Able Archer vezetés-irányítási és logisztikai gyakorlatok voltak, amelynek keretében az amerikai erők évente NATO kollektív védelmi műveletet szimulálva települtek Európába.) A hadgyakorlatok emellett erődemonstrációként is szolgálnak, mint ahogy Oroszország is 2008 óta több, tízezer, alkalmanként százezernél is több katonát megmozgató gyakorlatokat hajtott végre nyugati katonai körzetében.

A NATO-tagállamok és Oroszország által rendezett hadgyakorlatok 2013-2016 között, és a bejelentett nagyméretű hadgyakorlatok 2017-2018-ban.

Hadgyakorlatok kutatói szemmel

2017 nyarán a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) munkatársai két többnemzeti hadgyakorlaton vettek részt, melyeken a Magyar Honvédség erői szövetségeseikkel együtt készültek különböző feladatok végrehajtására szárazföldi és légi erejükkel. Előbb a május 22 és június 9 között megrendezett Load Diffuser 2017 gyakorlaton, amelynek a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis adott otthont. A több mint két hetes hadgyakorlaton a Magyar Légierő JAS-39 Gripen többcélú vadászrepülőgépeivel együtt gyakorlatoztak az Ohiói Légi Nemzeti Gárda (Ohio Air National Guard) Block 42 F-16C vadászrepülőgépei és C-130 Hercules közepes teherszállító repülőgépei, Csehország JAS-39 Gripenjei és L-159 könnyű támadó repülőgépei, Szlovákia MiG-29 vadászrepülői, L-39 Albatros kiképző repülőgépei és Mi-8 többcélú szállító helikopterei, valamint az Egyesült Királyság Eurofighter Typhoon vadászrepülőgépei.

A Load Diffuser június 5-i VIP és szakmai napját követően június 7-én néhány civil szakértő csatlakozhatott a C-130-asok aktuális gyakorló repüléséhez, melynek során taktikai légi szállítási feladatok végrehajtását gyakorolta a gépek amerikai legénysége. Az alacsony magasságban végrehajtott repülő manőverek közben megfigyelt szakszerű tevékenység nem csupán a koordinált csapatmunkában testet öltő felkészültséget szemléltette, hanem rövid időre az elemzők számára is testközelbe hozta azt a fizikai megterhelést, ami a katonákat hatványozottan érinti egy-egy bevetés alkalmával.

Fotó: Csiki Tamás

Néhány héttel később, július 3-22 között került sor az idei év legnagyobb regionális hadgyakorlatára, a Saber Guardian 2017-re, 22 NATO tag- és partnerország körülbelül 40.000 katonájának részvételével, és több, a Saber Guardian köré épülő hadgyakorlat – magyar részről például a Szentesi Fokos; Fekete Hattyú; Bátor Harcos gyakorlatok – bevonásával.

Azt követően, hogy a gyakorlat tavaly Lengyelország és a balti államok területén demonstrálta a NATO-tagállamok reagáló képességét, idén a Fekete-tenger irányába történő előre település volt a feladat. Így a Saber Guardian 2017 éleslövészetekkel egybekötött, terepen végrehajtott harcászati gyakorlatokból, valamint számítógéppel támogatott törzsvezetési gyakorlatból állt. Számunkra meghatározó volt, hogy a gyakorlat során a Németországból kiinduló amerikai erők áthaladtak Magyarországon is, így mind a Magyar Honvédség, mind pedig a szélesebb társadalom közvetlen tapasztalatokat szerezhetett a nemzetközi katonai jelenlétről. Magyar szempontból a Mosoni-Dunán végrehajtott pontonhíd-építés és vízi átkelés volt a gyakorlat leglátványosabb eleme, melynek során az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred kijelölt alegységei híd- és kompátkelőhelyet építettek és üzemeltettek közösen az Ohio Nemzeti Gárda műszaki századával.

Az átkelést követően az amerikai erők Várpalotán bekapcsolódtak a visegrádi négyek közös gyakorlatába, a Brave Warrior 2017-be, majd az MH Pápa Bázisrepülőtérről C-130 Hercules és C-17 Globemaster szállító repülőgépekkel felszállva az amerikai egységek Romániában és Bulgáriában hajtottak végre ejtőernyős műveleteket. A különleges műveleti erőket bevető Fekete Hattyú pedig a Saber Guardian 2017 különleges műveleti gyakorlata volt.

Fotó: Etl Alex

Miközben a gyakorlat-sorozat részeként az amerikai erők Magyarországon keresztül átcsoportosítást hajtottak végre a Fekete-tenger térségébe (Romániába és Bulgáriába), július 5-7 között nyílt lehetőség kutatóként csatlakozni az Egyesült Államok Európában állomásozó 2. Páncélos Felderítő Ezredének Győrből Várpalotára tartó konvojához, és két napot tölteni a katonák társaságában. A katonák napi rutinjának megfigyelése, a személyes találkozás és tapasztalat-megosztás sok tekintetben közelebb hozta az elemző elméleti megközelítését és a terepen harci feladatra felkészülő katona gyakorlati tapasztalatát, és segít megérteni a többnemzeti együttműködés előnyeit és nehézségeit egyaránt. 

Fotó: Etl Alex

Mire jók a gyakorlatok?

A Load Diffuserhez és Saber Guardianhez hasonló többnemzeti hadgyakorlatok több szempontból is előnyösek hazánk számára. A Magyar Honvédség szempontjából kiemelkedő szakmai szempont, hogy közvetlenül együttműködik a szövetséges államok haderőivel, ami egyfelől javítja az együttműködési képességet, az információáramlást, valamint a tapasztalatcserét és a szövetségesi megítélést, másfelől a bajtársiasság alapjait is erősíti a katonák közti személyes kapcsolatok kiépítésével. A nemzetközi hadgyakorlatok minden alkalommal egyfajta tesztet is jelentenek: bizonyítani kell, hogy a magyar katonák a technikai eszközök terén, felkészítésben és kiképzettségben is megállják helyüket, valamint nyelvismeretük révén is képesek együttműködni a szövetséges államokkal – akkor is, ha nem a kisebb, kevésbé modern kelet-közép-európai haderőkkel, hanem a világ vezető katonai hatalmával, az Egyesült Államokkal, vagy európai nagyhatalmakkal kell közös műveletben részt venniük.

Mit szolgál a gyakorlatok láthatósága?

Az egyik legfontosabb tényező, hogy az ilyen események jelentősen növelhetik a haderő presztízsét a hazai közvéleményben, hiszen ezek azok a ritka időszakok, amikor a társadalom számára is láthatóvá válik katonáink tevékenysége. Miközben a békeidőszakok mindennapjaiban a Magyar Honvédség általában csak katasztrófavédelmi tevékenység (árvízvédelem) és tűzszerész feladatok ellátása során, valamint a déli határzár rendészeti tevékenysége kapcsán „látható” a mindennapokban – például a médiában –, addig a hadgyakorlatok arról is információt szolgáltatnak, hogy harci és harctámogató feladataikra hogyan készülnek fel a katonák.

A társadalom szempontjából vizsgálva a hadgyakorlatok a Magyar Honvédség legitimitását növelik, hiszen átlátható működéssel az adófizetők képet kapnak arról, hogy mire fordítják a védelmi költségvetést, adott esetben miért szükséges a védelmi kiadások szinten tartása vagy akár növelése. Nem utolsó sorban pedig a szövetséges erők beérkezésével a társadalom számára is láthatóvá válik, hogy mit jelent a NATO-hoz tartozás és a szövetségesi szolidaritás. Ráadásul, a hazai kutatói közösségnek e gyakorlatok olyan tapasztalatszerzési lehetőséget jelentenek, amelyek nemzetközi szinten is kiemelkedőnek minősülnek, hiszen biztosítják, hogy a témával foglalkozó elemzők testközelből is megismerjék azt, amivel a mindennapokban foglalkoznak.

A fenti tanulmány szerzői a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársai.

Forrás: honvdelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2017. 11. 07., 10:41
Javában zajlik a Clever Ferret 2017 elnevezésű gyakorlat résztvevőinek közös kiképzése. A Többnemzeti Szárazföldi Kötelék (Multinational Land Forces - MLF) kéthetes foglalkozássorozatának második felében a résztvevők már összetett feladatok végrehajtása során tesznek tanúbizonyságot a szoros szakmai együttműködésről.
2017. 11. 06., 13:02
Félidejéhez érkezett a Clever Ferret 2017 gyakorlat. A bakonyi lő- és gyakorlótéren teljes gőzzel folynak a Többnemzeti Szárazföldi Kötelék (Multinational Land Force, MLF) kiképzési eseményei, amelyeket a részt vevő nemzetek egymással szoros együttműködésben hajtanak végre. A gyakorlat első hetére kitűzött feladatokat már teljesítették.
2017. 10. 27., 11:02
A világ fejlett haderőiben – okulva a jelen és a közelmúlt hadműveleteiből – ismét egyre nagyobb szerepet kap a csapatlégvédelem. Legyen költséghatékony, sokoldalú, és az sem probléma, ha bármilyen alvázra felpakolható.
2017-10-31 11:42:53
56 évvel ezelőtt, 1961. október 30-án az akkori Szovjetunióban található Novaja Zemlja sziget fölött robbantották fel a Cár-bomba névre keresztelt, eddigi legnagyobb, 50 megatonna hatóerejű hidrogénbombát.
2017-10-26 10:24:31
Nyolc PTSZ-M közepes, lánctalpas úszó szállító jármű „ébredhet fel” tárolóhelyi álmából, köszönhetően egy sikeres KEHOP-pályázatnak és a HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnika Zrt. elszánt szakembereinek.
2017-10-25 12:55:22
A napokban a Lockheed Martin vállalat közzétette az első, francia színekre festett C-130J-30 típusú teherszállító repülőgépről készített képeit. A tervek szerint, a fotókon látható példányt még ez év vége előtt átadja a gyártó Franciaországnak.
2017-10-25 11:39:07
Az MQ–1B az oka annak, hogy manapság már teljesen természetesnek vesszük a felfegyverzett, precíziós légicsapásokra vagy közeli légitámogatásra alkalmas, távolról irányított repülőgépek mindennapi bevetését.
2017-10-20 10:26:13
A Mianmari Légierő a napokban átvette az első, nagyjavításon és modernizáción átesett Mi-24P típusú harci helikopterét. A most átadott példányt további 3 követi majd, melyeket már Mianmarban modernizálnak.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 11. 17., 10:06
Megerősítést nyert az amerikai hírszerzés gyanúja, hogy Észak-Korea ballisztikus rakéták kilövésére képes tengeralattjárót épít.
2017. 11. 17., 09:35
Hatvanöt évvel ezelőtt alakult meg Nyírteleken az első katonai alakulat.
2017. 11. 14., 12:49
Kiszállítási akció a JETfly Webáruházban! Az ünnepek közeledtével ismét kiszállítási akcióval szeretnénk kedveskedni Vásárlóinknak, melyet 2017. november 1-től hirdetünk egészen 2017. december 31-ig. Ezen időszak alatt minden 15 000 Ft-ot elérő megrendelést díjmentesen szállítunk házhoz. A kiszállítási akció a webáruházi megrendelések mellett a telefonon és emailben leadott megrendelésekre is vonatkozik!
2017. 11. 08., 10:35
Lotaringia, Phalsbourg. A hadsereg 1. harci helikopteres ezredének nyílt napja.

  JETfly Magazin

A napokban zajló Dubai Airshow 2017 szakkiállításon, az emirátusok légierejének vezérőrnagya, Abdulla Al Said Al Hashemi bejelentette, hogy aláírták a szerződést a Lockheed Martin vállalattal 80 darab Block 60 F-16E/F modernizációjáról.