2025. 04. 27.
Zita
: 407 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Meglátni a láthatatlant: hadgyakorlatok kutatói szemmel

Meglátni a láthatatlant: hadgyakorlatok kutatói szemmel
Art of WAR  |  2017. 08. 17., 09:22

Egy ország fegyveres erőinek valódi értékét azok cselekvőképessége – készenlétben állása, telepíthetősége, elrettentő, reagáló, védelmi és támadó képessége – határozza meg.

  • A 2014-ben kirobbanó orosz-ukrán konfliktus ismét előtérbe helyezte a NATO kollektív védelmi feladatait
  • Az Európai Uniós mintára „katonai Schengennek” nevezett keretrendszer kialakításán jelenleg is dolgoznak a tagállamok
  • A Load Diffuserhez és Saber Guardianhez hasonló többnemzeti hadgyakorlatok több szempontból is előnyösek hazánk számára

Ezt a védelemre fordított megfelelő erőforrások, a modern haditechnikai eszközök beszerzése, az eszközöket eredményesen alkalmazni képes alkalmazási elvek és gyakorlati szabályok (doktrínák) mellett, a megfelelően kiképzett, az eszközöket hatékonyan használó, a szövetséges erőkkel együttműködni képes személyi állomány biztosíthatja. A felkészülés, kiképzés eredményessége azonban csak a kialakuló fegyveres konfliktusokban mérhető le, és bár ezek a konfliktusok ma már a média állandó kereszttüzében zajlanak és nagy a láthatóságuk, a felkészülés, a nemzeti és nemzetközi hadgyakorlatok, a katonai gépezet finomra hangolása többnyire a nyilvánosságtól elzártan történik, és csak egy-egy „nyílt napon” fogadják a média képviselőit. Mégis, ezek kulcsfontosságú mozzanatok, melyeket több szempontból is érdemes megismerni – amint arra a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársainak a 2017 nyarán, Magyarországon zajló NATO-hadgyakorlatok során lehetősége nyílt. 

Orosz kihívás – NATO-válaszok

A 2014-ben kirobbanó orosz-ukrán konfliktus ismét előtérbe helyezte a NATO kollektív védelmi feladatait, ugyanis Oroszország ukrajnai agresszióját a NATO kelet-közép-európai tagállamai, kiemelten a balti hármak és Lengyelország egyértelmű fenyegetésként érzékelték. Válaszképpen az észak-atlanti szövetség – a 2014-es newporti és a 2016-os varsói csúcstalálkozókon elfogadott döntéseivel – jelentősen fokozta a keleti tagállamok védelmét. Az orosz kihívásra reagálva a NATO-tagállamoknak három területen kellett biztosítaniuk a hatékony válaszadást, ami 2014-ben még nem teljesült térségünkben: katonai téren az elrettentést és a reagáló képességet; politikai téren a gyors döntéshozatalt és a szövetségesi szolidaritást; gazdasági téren pedig a katonai képességnöveléshez, modernizációhoz szükséges forrásokat. E három kihívásra válaszul a NATO tagállamok megnövelték többnemzeti erőik rotációs jelenlétét a szövetség keleti szárnyán, létrehozták a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erőt (Very High Readiness Joint Task Force – VJTF), nyolc országban NATO Előretolt Vezetés – Irányítási Törzselemeket (NATO Force Integration Unit – NFIU) alakítottak ki, valamint jelentős katonai infrastruktúra-fejlesztések kezdődtek.

A rotációs jelenlét, az előre telepített készletek és a gyorsreagálású erők létszámának növelése megerősítették az elrettentő és reagáló képességet – mert egy helyi konfliktusba rögtön bekapcsolódnának a térségbe telepített nyugat-európai és amerikai erők is, támogatva például a balti államok összesen is csupán néhány ezer főből álló nemzeti haderőit, és a helyben lévő erők és készletek kitarthatnak addig, amíg az erősítést a hátországból előre telepítik. Ezen túlmenően az Obama-adminisztráció 2014-ben megindította az Operation Atlantic Resolve nevű műveletet, illetve az ennek anyagi fedezetét biztosító Európai Viszontbiztosítási Kezdeményezést, amelyek deklarált célja, hogy anyagi támogatással és a katonai jelenlét erősítésével demonstrálják az Egyesült Államok elkötelezettségét európai szövetségesei irányában.

Mindez kiemelt fontosságú, a többnemzeti jelenlét (egy-egy zászlóalj a három balti államban és Lengyelországban, összesen egyidejűleg mintegy 4500 katona) biztosítja ugyanis a szövetségesek szolidaritását, mivel már helyben érvényesül a kollektív védelem alaptétele: ha egy tagállam katonáit támadás érné, a többiek a segítségére sietnének. A nyugati NATO-tagállamokból a katonai erő telepítését a keleti tagállamok területére az a 29 tagállam körében zajló nemzeti jogszabályi harmonizáció teremtette meg, ami összehangolta, hogy a külföldi katonai erők milyen feltételekkel léphetik át a határokat, és a szövetséges államok milyen befogadó nemzeti támogatást nyújtanak.

Az Európai Uniós mintára „katonai Schengennek” nevezett keretrendszer kialakításán jelenleg is dolgoznak a tagállamok, ami így biztosítani fogja a NATO-erők gyors mozgását a szövetség honi területein, országhatárokon átnyúlóan is. Gazdasági téren már 2014-ben vállalta a térség valamennyi tagállama, hogy közelíti katonai kiadásait a NATO által elvárt két százalékos GDP-arányhoz, és a növelés egy részét modernizációra és alkalmazható katonai képességek fejlesztésére fordítja. Ennek számszerűsíthető eredményeit is láthattuk már: közel egy évtizednyi csökkenést követően 2015-ben az előző évihez képest 1,8 százalékkal, 2016-ban további 3,3 százalékkal nőttek a tagállamok védelmi kiadásai, 2017-re pedig Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újabb 4,3 százalékos növekedéssel számol. Kelet-Közép-Európában több tagállam – Lengyelország, Litvánia, Észtország és Románia – már 2016-ban többet költött védelemre a nemzeti össztermék 2 százalékánál, és a plusz források jelentős részét a készenlét fokozására, eszközbeszerzésre, modernizációra fordítják.

Felélénkülő NATO-hadgyakorlatok Kelet-Közép-Európában

A NATO válaszlépései közül a leglátványosabb elemnek kétségkívül a megszaporodó számú, nagy létszámú hadgyakorlatok bizonyultak. A több tucat NATO, illetve többnemzeti hadgyakorlat közül az elmúlt évek meghatározó elemei a többnemzeti együttműködési képesség fejlesztése és a NATO reagáló képességének demonstrálása szempontjából a következők voltak:

- Saber Guardian: az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők (U.S. Army Europe) éves hadgyakorlata, amelybe 2017-ben 22 NATO tag- és partnerország kapcsolódott be, így a résztvevő 25 ezer katonával a szövetség legnagyobb hadgyakorlata volt a hidegháború óta,

- Anakonda: összhaderőnemi NATO-hadgyakorlat 2016-ban, 24 tagállam és partnerország bevonásával, összesen 31.000 katona, 3000 harckocsi, gyalogsági harcjármű és más gépjármű, száznál több repülőgép és 12 hadihajó részvételével Lengyelországban,

- Noble Jump: a VJTF mozgósításának és telepíthetőségének tesztelésére hivatott, elsősorban logisztikai célú hadgyakorlat, amelynek részeként 2016-ban 2000 katona és 500 harcjármű települt át tengeren, vasúton és közúton Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból, Norvégiából és Albániából Romániába,

- Swift Response: az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők által vezetett gyorsreagálású légideszant-gyakorlat, 2016-ban tíz ország 5000 katonájának részvételével Lengyelországban és Németországban (2017-ben a Saber Guardian része),

- Tobruq Legacy: a NATO integrált rakéta- és légvédelmi erőinek hadgyakorlata, 2017-ben 2200 fő és 800 harcjármű részvételével Csehországban, Litvániában és Romániában,

- Operation Dragoon Ride: az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők „láthatósági” gyakorlata 2015 márciusában 500 amerikai katona és 115 harcjármű bevonásával, amelynek során a Baltikumból Lengyelországon és Csehországon keresztül németországi bázisukra (Vilseck) tértek vissza, út közben szemléltetve az amerikai elkötelezettséget az európai szövetségesek kollektív védelme iránt.

A hadgyakorlatok célja a korábbi évekhez képest a haderőnemek és fegyvernemek közti együttműködési képesség erősítésén túl minden esetben kiegészült azzal, hogy a nemzeti és többnemzeti kötelékek képesek legyenek stratégiai távolságban is települni a NATO-n belül – konkrétan a keleti tagállamok területére. Ilyen jellegű nagy gyakorlatokra, amelyeknek részét képezte az amerikai erők honi területről Európába történő előre telepítése is, a hidegháború vége óta nem került sor. (A legismertebb ezek közül az Able Archer vezetés-irányítási és logisztikai gyakorlatok voltak, amelynek keretében az amerikai erők évente NATO kollektív védelmi műveletet szimulálva települtek Európába.) A hadgyakorlatok emellett erődemonstrációként is szolgálnak, mint ahogy Oroszország is 2008 óta több, tízezer, alkalmanként százezernél is több katonát megmozgató gyakorlatokat hajtott végre nyugati katonai körzetében.

A NATO-tagállamok és Oroszország által rendezett hadgyakorlatok 2013-2016 között, és a bejelentett nagyméretű hadgyakorlatok 2017-2018-ban.

Hadgyakorlatok kutatói szemmel

2017 nyarán a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) munkatársai két többnemzeti hadgyakorlaton vettek részt, melyeken a Magyar Honvédség erői szövetségeseikkel együtt készültek különböző feladatok végrehajtására szárazföldi és légi erejükkel. Előbb a május 22 és június 9 között megrendezett Load Diffuser 2017 gyakorlaton, amelynek a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis adott otthont. A több mint két hetes hadgyakorlaton a Magyar Légierő JAS-39 Gripen többcélú vadászrepülőgépeivel együtt gyakorlatoztak az Ohiói Légi Nemzeti Gárda (Ohio Air National Guard) Block 42 F-16C vadászrepülőgépei és C-130 Hercules közepes teherszállító repülőgépei, Csehország JAS-39 Gripenjei és L-159 könnyű támadó repülőgépei, Szlovákia MiG-29 vadászrepülői, L-39 Albatros kiképző repülőgépei és Mi-8 többcélú szállító helikopterei, valamint az Egyesült Királyság Eurofighter Typhoon vadászrepülőgépei.

A Load Diffuser június 5-i VIP és szakmai napját követően június 7-én néhány civil szakértő csatlakozhatott a C-130-asok aktuális gyakorló repüléséhez, melynek során taktikai légi szállítási feladatok végrehajtását gyakorolta a gépek amerikai legénysége. Az alacsony magasságban végrehajtott repülő manőverek közben megfigyelt szakszerű tevékenység nem csupán a koordinált csapatmunkában testet öltő felkészültséget szemléltette, hanem rövid időre az elemzők számára is testközelbe hozta azt a fizikai megterhelést, ami a katonákat hatványozottan érinti egy-egy bevetés alkalmával.

Fotó: Csiki Tamás

Néhány héttel később, július 3-22 között került sor az idei év legnagyobb regionális hadgyakorlatára, a Saber Guardian 2017-re, 22 NATO tag- és partnerország körülbelül 40.000 katonájának részvételével, és több, a Saber Guardian köré épülő hadgyakorlat – magyar részről például a Szentesi Fokos; Fekete Hattyú; Bátor Harcos gyakorlatok – bevonásával.

Azt követően, hogy a gyakorlat tavaly Lengyelország és a balti államok területén demonstrálta a NATO-tagállamok reagáló képességét, idén a Fekete-tenger irányába történő előre település volt a feladat. Így a Saber Guardian 2017 éleslövészetekkel egybekötött, terepen végrehajtott harcászati gyakorlatokból, valamint számítógéppel támogatott törzsvezetési gyakorlatból állt. Számunkra meghatározó volt, hogy a gyakorlat során a Németországból kiinduló amerikai erők áthaladtak Magyarországon is, így mind a Magyar Honvédség, mind pedig a szélesebb társadalom közvetlen tapasztalatokat szerezhetett a nemzetközi katonai jelenlétről. Magyar szempontból a Mosoni-Dunán végrehajtott pontonhíd-építés és vízi átkelés volt a gyakorlat leglátványosabb eleme, melynek során az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred kijelölt alegységei híd- és kompátkelőhelyet építettek és üzemeltettek közösen az Ohio Nemzeti Gárda műszaki századával.

Az átkelést követően az amerikai erők Várpalotán bekapcsolódtak a visegrádi négyek közös gyakorlatába, a Brave Warrior 2017-be, majd az MH Pápa Bázisrepülőtérről C-130 Hercules és C-17 Globemaster szállító repülőgépekkel felszállva az amerikai egységek Romániában és Bulgáriában hajtottak végre ejtőernyős műveleteket. A különleges műveleti erőket bevető Fekete Hattyú pedig a Saber Guardian 2017 különleges műveleti gyakorlata volt.

Fotó: Etl Alex

Miközben a gyakorlat-sorozat részeként az amerikai erők Magyarországon keresztül átcsoportosítást hajtottak végre a Fekete-tenger térségébe (Romániába és Bulgáriába), július 5-7 között nyílt lehetőség kutatóként csatlakozni az Egyesült Államok Európában állomásozó 2. Páncélos Felderítő Ezredének Győrből Várpalotára tartó konvojához, és két napot tölteni a katonák társaságában. A katonák napi rutinjának megfigyelése, a személyes találkozás és tapasztalat-megosztás sok tekintetben közelebb hozta az elemző elméleti megközelítését és a terepen harci feladatra felkészülő katona gyakorlati tapasztalatát, és segít megérteni a többnemzeti együttműködés előnyeit és nehézségeit egyaránt. 

Fotó: Etl Alex

Mire jók a gyakorlatok?

A Load Diffuserhez és Saber Guardianhez hasonló többnemzeti hadgyakorlatok több szempontból is előnyösek hazánk számára. A Magyar Honvédség szempontjából kiemelkedő szakmai szempont, hogy közvetlenül együttműködik a szövetséges államok haderőivel, ami egyfelől javítja az együttműködési képességet, az információáramlást, valamint a tapasztalatcserét és a szövetségesi megítélést, másfelől a bajtársiasság alapjait is erősíti a katonák közti személyes kapcsolatok kiépítésével. A nemzetközi hadgyakorlatok minden alkalommal egyfajta tesztet is jelentenek: bizonyítani kell, hogy a magyar katonák a technikai eszközök terén, felkészítésben és kiképzettségben is megállják helyüket, valamint nyelvismeretük révén is képesek együttműködni a szövetséges államokkal – akkor is, ha nem a kisebb, kevésbé modern kelet-közép-európai haderőkkel, hanem a világ vezető katonai hatalmával, az Egyesült Államokkal, vagy európai nagyhatalmakkal kell közös műveletben részt venniük.

Mit szolgál a gyakorlatok láthatósága?

Az egyik legfontosabb tényező, hogy az ilyen események jelentősen növelhetik a haderő presztízsét a hazai közvéleményben, hiszen ezek azok a ritka időszakok, amikor a társadalom számára is láthatóvá válik katonáink tevékenysége. Miközben a békeidőszakok mindennapjaiban a Magyar Honvédség általában csak katasztrófavédelmi tevékenység (árvízvédelem) és tűzszerész feladatok ellátása során, valamint a déli határzár rendészeti tevékenysége kapcsán „látható” a mindennapokban – például a médiában –, addig a hadgyakorlatok arról is információt szolgáltatnak, hogy harci és harctámogató feladataikra hogyan készülnek fel a katonák.

A társadalom szempontjából vizsgálva a hadgyakorlatok a Magyar Honvédség legitimitását növelik, hiszen átlátható működéssel az adófizetők képet kapnak arról, hogy mire fordítják a védelmi költségvetést, adott esetben miért szükséges a védelmi kiadások szinten tartása vagy akár növelése. Nem utolsó sorban pedig a szövetséges erők beérkezésével a társadalom számára is láthatóvá válik, hogy mit jelent a NATO-hoz tartozás és a szövetségesi szolidaritás. Ráadásul, a hazai kutatói közösségnek e gyakorlatok olyan tapasztalatszerzési lehetőséget jelentenek, amelyek nemzetközi szinten is kiemelkedőnek minősülnek, hiszen biztosítják, hogy a témával foglalkozó elemzők testközelből is megismerjék azt, amivel a mindennapokban foglalkoznak.

A fenti tanulmány szerzői a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársai.

Forrás: honvdelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 14., 15:43
Egy új harcjármű rendszerbe állításakor az első lépések egyik legfontosabbika a kezelők vezetési rutinjának megszerzése. A június 11-ei héten az MH Klapka György 1. Páncélosdandár egyik legkorszerűbb eszközével, a Leopard 2A7HU típusú harckocsival gyakorolják a harcjárművezetők többek között a közúton való közlekedést.
2024. 06. 11., 14:36
Június 11-én és 12-én összesen 13 Gidrán harcjármű érkezik az MH Klapka György 1. Páncélosdandárhoz Tatára – jelentette be a honvédelmi miniszter.
2024-06-20 15:28:26
A közelmúltban számoltunk be lapunkon Brunei H145M rendeléséről, most pedig folytatódik a sor Belgiummal: az újabb beszerzés hírét a Párizsban megrendezett Eurosatory védelmi és biztonsági kiállításon jelentették be.
2024-05-28 13:25:58
A Roszatom nukleáris üzemanyagot gyártó részlegéhez, a TVEL-hez tartozó Csepecki Gépgyárban megkezdték azoknak a speciális spirálbordás titáncsöveknek a gyártását, amelyek a világ majdani legnagyobb atomjégtörő hajóján a gőzfejlesztők szerkezeti merevségét biztosítják.
2024-05-24 10:15:38
A Flotprom internetes szakportál 2024. május 2-án közzétett információi szerint a Volga mellett fekvő Zelenodolszkban működő Gorkij Hajógyárban, a hónap folyamán két új hadihajót bocsátanak vízre, a Karakurt-osztályú (Project 22800) Tájfun korvettet és a Project 22160 típusú, Viktor Velikij járőrhajót.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 07. 11., 10:52
A Honvéd Vezérkar és a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft. között létrejött együttműködés keretében drónos meteorológiai mérések segítik a 46. Katonai Ejtőernyős Világbajnokság szervezőit.
2024. 07. 04., 09:57
A magyar kormány korábbi döntései alapján az állam 2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a végzős középiskolások részére a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzését, ami a KRESZ és az egészségügyi oktatást tartalmazza.
2024. 07. 03., 11:26
Különleges, római kori szarmata telep feltárásakor kerültek elő veszélyes robbanóeszközök a földből.
2024. 07. 02., 11:49
A Magyar Védelmi Exportügynökség (VEX) saját nemzeti standot állított június 17-21. között a párizsi Eurosatory védelmi ipari kiállításon, amely az egyik legnevesebb európai védelmi kiállítás.

  JETfly Magazin

Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készített Tőrös István dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. Két év után ismét van miről beszélgetniük.

  NÉPSZERŰ HÍREK