2024. 06. 16.
Jusztin
: 398 Ft   : 372 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Mit jelent európai hadiipari vállalatnak lenni manapság?

Mit jelent európai hadiipari vállalatnak lenni manapság?
Lázár Zsolt  |  2020. 02. 20., 11:19

A címben jelzett kérdést teszi fel Daniel Fiott, az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetének szakértője a French Institute of International Relations gondozásában megjelent publikációjában és fogalmaz meg több fontos észrevételt az európai védelmi ipar közelmúltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatban. A téma aktualitását az adja, hogy az utóbbi pár évben az Európai Unió jelentős erőfeszítéseket tesz a szektor megerősítése és nemzetközi versenykésességének biztosításának érdekében.

A szerző felidézi, hogy az Európai Védelmi Ügynökség saját adatai szerint, az Unióban 2005 és 2007 közötti időszakban 11 milliárd euróval nőttek a védelmi kiadások, azonban ez a növekedés a gazdasági válság hatására megtorpant és 14 milliárd euróval még esett is 2013-ra. Innen – főleg a térséget érintő geopolitikai változásoknak köszönhetően – indult újra növekedésnek a 2013 – 2017-es időszakban és bővültek a védelmi kiadások 15 milliárddal.

Ezen extra források elméletileg többek közt azt a célt is szolgálják, hogy rajtuk keresztül bővüljön az európai hadiipari cégek kutatás fejlesztési portfóliója, de mint azt Fiott is megjegyzi; közismert, hogy sok európai kormány nem igazán tekinti ezt prioritásnak és csak bátortalan lépéseket tesznek a szektor dinamizálására.

Annak ellenére igaz ez, hogy az Európai Unió további jelentős forrásokat kíván a célra áldozni és a 2021 – 2027-ig terjedő időszakban újabb, 13 milliárd euró áll rendelkezésre a European Defence Fund-on keresztül.

Bár jelenleg az európai vállalati és kormányzati szereplők közül is sokan erős kapcsolatokat tartanak fenn Washingtonnal, többen így is üdvözölték a stratégiai autonómiát is jelentő, az európai védelmi ipart kiemelten kezelő programok megjelenését. A történeti összefüggések miatt ugyanakkor érdemes feleleveníteni, hogy az utóbbi években tapasztalt, az EU védelmi képességeinek bővítését célzó kezdeményezések nem tekinthetőek újdonságnak és nem előzmény nélküliek.

Ahogy a szerző emlékeztet rá, már 2003-ban, a European Defence Agency megalapításakor is ambiciózus programok indultak, és azokkal kapcsolatban is hasonló kérdőjelek fogalmazódtak meg. Különösen igaz ez akkor, amikor számos európai tagország egyszerűen nem tud csak az európai fejlesztésekre támaszkodni és szemben az amerikai lehetőségekkel, erősen függ a NATO kapacitásoktól.

Szintén figyelemreméltó, hogy bár vannak lendületes programok, mint a Future Combat Aircraft System vagy a Main Ground Combat System, ezek erősen kötődnek a francia – német tengelyhez és még így is számos, a követelményrendszert és az export szabályokat érintő kérdés tisztázatlan.

 

Nem beszélve arról, hogy bár az európai cégek jó évet zártak 2018-ban és sikerült nemzetközi piacokon is jól szerepelnie pár nagy hadiipari vállalatnak, a cégek nagyon különbözőképp látják a jövőjük az EU-s piacokon. Míg a nagy, multinacionális európai vállalatok üdvözlik az új kezdeményezéseket, a főleg egy-egy nemzeti piacra szállító cég közül sok jelentős mértékben az adott tagállam megrendeléseitől függ – következésképp vagy vonakodnak felbontani a már meglévő ellátási láncaik a nagyobb nemzetközi kooperáció érdekében, vagy már évtizedekkel ezelőtt kiléptek a nemzetközi piacokra és képesek állni a versenyt.

Emellett a kis- és közepes vállalatok is sokféleképp látják a jövőjük. Egyfelől vannak, akik számára komoly lehetőségeket rejtenek a közös, EU-s programok – a nemzeti piacok korlátozott méretei miatt –, míg mások számára aggodalomra ad okot, hogy a nemzetközi ellátóláncokba való belépésük következményeként, elveszíthetik meglévő szabadalmaik.

Ezzel összefüggésben a szerző megállapítja, hogy bár manapság a fő hívószavak a mesterséges intelligencia, a hiperszonikus meghajtás, vagy éppen a robotika, az EU messze alul finanszírozza ezeket a területeket, kiváltképp, ha ezek katonai fejlesztéseiről van szó. Mely tény, annak tükrében különösen aggasztó, hogy éppen a hadiipar az, mely képes ezen – akár hagyományos, polgári kereskedelmi piacokról elérhető –  technológiák hatékony, védelmi célú integrálására.

A Fiott külön kiemeli, hogy bár az európai kormányok jelentős összegekkel kívánják emelni a védelmi kiadásaik, strukturális kihívások nehezítik ezek hosszútávú fenntarthatóságát. Egyszerűen azért, mert míg a termékek összetettsége miatt, egy-egy fejlesztés egyre többe kerül, addig a rendelkezésreálló források hatékony elköltése miatt a vezetők kevesebb terméket és „svájcibicskaszerű”, többcélú megoldásokat keresnek. Ezek pedig nem segítik elő az európai védelmi ipar fejlődését, sem pedig azt a stratégiai önállóságot, amit az EU célként tűzött ki maga elé.

Ami pedig különösen nehezíti a helyzetet, az az, hogy a verseny a nemzetközi piacokon még csak most kezd éleződni. Kína belépése épp hogy csak elkezdődött és az Egyesült Államok is biztosítani látszik eleve erős pozícióit. A probléma innentől pedig politikai nem gazdasági; az európai kormányoknak el kell dönteniük, hogy az EU-nak pontosan milyen védelmi szereplőnek kell válnia. Enélkül ugyanis nehezen elképzelhető, hogy az Unió védelmiipara hatékonyan működjön és végül ismét csak csalódást fog okozni – zárja gondolatait Fiott.

 

Forrás: https://www.ifri.org

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 07., 14:52
Olaszországban és Svédországban bizonyítottak a Magyar Honvédség különleges műveleti katonái NATO gyakorlat keretében, ahol tömeges ejtőernyős ugrás, a logisztikai utánpótlás megszervezése, rajtaütés és beépített területen vívott harc szerepelt a feladataik között, de éleslövészeten is megmutatták felkészültségüket.
2024. 05. 28., 13:25
A Roszatom nukleáris üzemanyagot gyártó részlegéhez, a TVEL-hez tartozó Csepecki Gépgyárban megkezdték azoknak a speciális spirálbordás titáncsöveknek a gyártását, amelyek a világ majdani legnagyobb atomjégtörő hajóján a gőzfejlesztők szerkezeti merevségét biztosítják.
2024. 06. 05., 13:05
Átalakulás kiképzés által, avagy transformation through training – ez a NATO Összhaderőnemi Kiképző Központ (NATO JFTC) mottója, amely többek között a védelmi szervezeten belüli közös és nemzeti kiképzéssel, a koncepciófejlesztéssel, illetve az interoperabilitás elősegítésével foglalkozik.
2024. 05. 24., 10:15
A Flotprom internetes szakportál 2024. május 2-án közzétett információi szerint a Volga mellett fekvő Zelenodolszkban működő Gorkij Hajógyárban, a hónap folyamán két új hadihajót bocsátanak vízre, a Karakurt-osztályú (Project 22800) Tájfun korvettet és a Project 22160 típusú, Viktor Velikij járőrhajót.
2024. 05. 14., 15:51
Az Airbus Helicopters friss bejelentése értelmében, új rendelés érkezett a H145M típusú könnyű, többfeladatú forgószárnyasra: Brunei hat példányt rendelt a hazánk által is hadrendbe állított helikopterből.
2024-05-22 12:52:38
A Japán Birodalmi Haditengerészet repülőgép-hordozói a 2. világháború kezdetén legyőzhetetlenek voltak, a fedélzetükről felszálló harci gépek uralták a Csendes-óceán égboltját.
2024-05-09 14:53:56
A NATO keleti térségét helyezi középpontba a Steadfast Defender 2024 részgyakorlata, a Swift Response, amelynek előterében azok a védelmi képességek állnak, amelyekkel egy lehetséges keleti irányból érkező agressziót hárít el a NATO szövetségi rendszer.
2024-04-29 15:46:31
A NASAMS és Mistral légvédelmi fegyverrendszerek is szerepet kapnak az MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred, áprilisban, Újmajorban megrendezett, négyhetes gyakorlatán. A kitelepüléssel az alakulat a Ramstein Legacy 2024-re, a NATO többnemzeti, integrált lég- és rakétavédelmi gyakorlatára készül.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 06. 14., 14:19
A hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium is bekapcsolódott a Honvéd Kadét Programba.
2024. 06. 11., 13:54
Magas szintű szerb delegáció látogatása Magyarországon.
2024. 06. 10., 14:25
A Magyar Honvédség katonákkal és eszközökkel segíti a megáradt Rába mentén az árvízi védekezést – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf, június 10-én, hétfőn.
2024. 05. 31., 12:16
Dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és Gheorghiţă Vlad vezérezredes, a Román Fegyveres Erők vezérkari főnöke időszerű katonai kérdésekről egyeztettek bilaterális tárgyalás keretében Hódmezővásárhelyen, május 30-án, az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárnál tartott határmenti találkozójukon.

  JETfly Magazin

A legnagyobb nemzetközi légitársaság újabb jelentős lépést tett a légi közlekedés károsanyag-kibocsátásának csökkentéséért. Az Emirates több más járatához hasonlóan, már a Szingapúrból induló repülőgépeit is környezetkímélőbb üzemanyaggal üzemelteti.