Modern 3D radarok vigyázzák a litván légteret

Ennek a folyamatnak legújabb eseményeként az NCI Agency (NATO Communications and Information Agency - NATO Híradó-Informatikai Ügynökség) bejelentette, hogy december 4-én sikeresen rendszerbe állított két spanyol gyártmányú, fixen telepített LANZA LRR 3D (LANZA Long Range Radar – LANZA nagy felderítési távolságú radar) berendezést a Litván Légierő számára.

A gyártó INDRA hadiipari vállalat releváns tapasztalatokkal bír a régióban, hiszen korábban részt vett többek között a litván főváros reptéri infrastruktúrájának korszerűsítésében is. A hírrel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az üzembe helyezést/rendszerintegrálást végző NCI ügynökség, valamint a Litván Légierő szakemberei a többek között hazánkban szerzett tapasztalataikat is kamatoztatták a feladat végrehajtása során.

Az átadás kapcsán rendezett ünnepségen elhangzott nyilatkozatok hangsúlyozták az esemény régiós szintű jelentőségét a védelmi képességek fejlesztése terén, valamint felhívták a figyelmet a NATO töretlen elkötelezettségére a régió országai iránt. További szimbolikus jelentőséget kölcsönöz a csúcstechnológiájú védelmi eszközök rendszerbe állásának az a tény, hogy Litvánia idén ünnepli függetlensége kikiáltásának centenáriumát.

A kis méretükhöz képest komoly geopolitikai jelentőséggel bíró, NATO és EU tag Balti államok saját katonai repülő eszközeinek száma minimális, ezért a légtéroltalmazási feladatokat a NATO készültségi erejének egységei végzik önkéntes részvételi jelleggel, 4 hónapos váltásokban. Ugyanakkor a légtérfelügyeleti feladatokat saját eszközökkel oldják meg, az erre a célra használt lokátorok cseréje folyamatos, bár még mindig rendszerben állnak a szovjet-érából maradt radarok is. A Balti országok együttműködése fontos szereppel bír a költségek csökkentése, az elérhető eszközök maximális kihasználása terén is.

Litvánia első, nagyobb volumenű radar beszerzése 2004-ben történt, az EADS által gyártott TRML-3D típusú közepes felderítési távolságú lokátorok rendszerbe állításával. A következő, 2010-ben indult fejlesztési projekt nagy felderítési távolságú radarok beszerzésére és rendszerbe állítására lett kiírva, mintegy 60 millió euro összköltséggel számolva. Az összeg a most átadott két radaron kívül egy harmadik LANZA LRR rendszerbe állítását is tartalmazza, ami előreláthatóan 2020-ban fog megtörténni.

A 2000-ben kialakított BaltNet (Baltic Joint Airspace Surveillance Network – Balti Egyesített Légtérfelügyeleti Rendszer) integrált elemeként az új radarok által előállított légihelyzetkép-adatok a vezetési központként is funkcionáló RASCC-on (Regional Air Surveillance Coordination Centre – Regionális Légtérfelügyeleti és Irányítási Központ) keresztül közvetlenül elérhetőek a lett és az észt légtérellenőrzés számára is. A RASCC a NATINAMDS (NATO Integrated Air and Missile Defence System – NATO Integrált Légi- és Rakétavédelmi Rendszer) részeként funkcionál, a CAOC Uedem (Combined Air Operations Centre – Egyesített Légi Hadműveleti Központ) alárendeltségében. A radarok rendszerbe állításával párhuzamosan kialakított új, biztonságos/titkosított kommunikációs csatornák és egyéb háttérrendszerek biztosítják az előállított légihelyzet információk valós idejű rendelkezésre állását.

A nagy horderejű bejelentés kapcsán érdemes áttekinteni a LANZA LRR képességeit, melyek új szintre emelik a Litván légtérfelügyelet hatékonyságát. A gyártó vállalat honlapján elérhető információk alapján lokátor 450 km-es maximális felderítési távolságon, valamint 33 km magasságig képes a célfelderítésre. A félvezetős adó/vevő egységekkel rendelkező 3D radar fázisvezérelt antennarácsa egyszerre akár több, különböző célokra használható ún. ceruzanyaláb létrehozására és független mozgatására képes. Más szavakkal a lokátor párhuzamosan több feladatot tud ellátni, pl. egy TBM (Tactical Ballistic Missile – Harcászati Ballisztikus Rakéta) követésére használt sugárnyaláb mellett a többi nyaláb segítségével folytathatja a célfelderítést/útvonalképzést. Ezek a programvezérelt, feladatspecifikusan változtatható paraméterű nyalábok különösen alacsony melléknyaláb szintekkel, valamint kiemelkedő horizontális és vertikális irányítottsággal rendelkeznek. A legmodernebb impulzuskompressziós vételi eljárásoknak köszönhetően extrém távolság- és magasságmérési pontosság érhető el, a környezeti változók okozta hatások automatikus kompenzálásával kiegészítve. Az integrált szekunder radar a MODE S üzemmódok mellett barát/ellenség azonosításra is képes, jelenleg MODE 4 képességgel rendelkezik, de hardveresen alkalmas a későbbiekben várható fejlesztésekre. A különösen széles sávban működő radar (a gyártó szerint a teljes NATO-D sávban, azaz 1000-2000 MHz-ig!) automata frekvenciaugratásos üzemmóddal, valamint a legmodernebb zavarvédelmi eljárásokkal felvértezve látja el feladatát.

Végül említésre méltó még az a tény is, hogy az idejétmúlt radartechnológia kiváltására tett erőfeszítések még közel sem értek véget. A Litván Légierő 2,8 millió euro értékben öt, kis felderítési távolságú radar beszerzését kezdeményezte az izraeli ELTA hadiipari vállalattól. A réskitöltő feladatkörben alkalmazni tervezett eszközök valamikor 2019 végén fognak hadrendbe állni. Az ötből kettő radar a Nyugat-Litvániában telepített szélerőműparkok zavaró hatásainak kiküszöbölése miatt szükséges, így ezek költségét a szélerőműveket üzemeltető vállalatok állják, kiváló példájaként a civil-katonai együttműködésnek.

Forrás: http://www.raketaezred.hu