Modernizált ´´ex-szovjet´´ radar az USA szolgálatában

Az Importgenius weboldalon – mely világszerte nyomon követi a kikötők forgalmát – megjelent tranzakciós információk alapján az U.S. Army Contracting Command (az Egyesült Államok szárazföldi haderejének beszerzési parancsnoksága) egy felújított, „ex-szovjet” 3D radar komplexumot vásárolt Ukrajnából. Az SE „Iskra” vállalat által modernizált 36D6M1-1 típusú radar hazai bázison (HM Arzenál Zrt.) modernizált változatát a Magyar Honvédség is rendszerben tartja SZT–68UM néven.

A gyártó vállalat honlapján elérhető információk alapján a modernizáció jelentősen növelte az eredeti radar alkalmazási lehetőségeit, javította technikai paramétereit. Az egyik legfeltűnőbb változás az eredeti, teljesen manuálisan telepíthető szintező rendszer cseréje. Az eszköz pontos működését (távolság- és magasságmérés szempontjából) biztosító szintező talpak összeállítása a teljes, kb. 60 perces telepítési időből 25-30 percet vesz igénybe. Az ukrán változat hidraulikus rendszere ezt az időt a töredékére csökkenti, így a telepítési idő kb. 30 percre csökken. Az antenna rendszerbe integrált IFF (barát-ellenség azonosító) pontos típusáról, üzemmódjairól stb. sajnos nem áll rendelkezésre információ. A gyártó honlapján csak annyi elérhető, hogy biztosított a radar saját visszavert jeleinek és az IFF válaszjeleknek elkülönített feldolgozása és korellált megjelenítése. Az elöljáró harcálláspont felé keskenysávú kommunikációs csatornák lettek kialakítva, viszont azt a nem mellékes információt, hogy vezetékes vagy vezeték nélküli kivitelben, sajnos nem részletezik. A gyártó honlapján található további, főleg a radar pontosságát érintő adatok azért némi fenntartással kezelendőek, pl. a 400 m-es magasságmérési pontosság a teljes helyszögtartományban ezzel a radarral semmiképp se kivitelezhető.

A szovjet érában elterjedt és változatos feladatkörökben alkalmazott alaptípus kisebb-nagyobb átalakításokkal a Varsói Szerződés utódállamainak jelentős részében, valamint sok egyéb, orosz importra épülő haderőben a mai napig használatban van. Többek között ezért is mindenképp hasznos befektetés az Egyesült Államok számára, ami technológiai elemzésre és még inkább OPFOR (Opposing Force – szembenálló erő) szerepkörre is kiválóan alkalmas. Nyilvánvalóan ezekre a célokra azért akadnának fejlettebb „ex-szovjet”, vagy még inkább orosz radarok, azonban ezek beszerzése vélelmezhetően nagyobb kihívásokat jelentene. Említésre méltó tény, hogy a jelen szerződés megakadályozására is történt kísérlet, az ukrán fél szerint egy orosz hátterű cég, a KIT LLC szabadalmi jogsértésekre hivatkozó keresetét azonban az illetékes bíróság elutasította.

Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedek jellemzően aszimmetrikus hadviselésben szerzett tapasztalatai mellé a változó biztonságpolitikai környezetben egyre nagyobb igény mutatkozik a fejlettebb technikák beszerzésére. Technológiai elemzések, OPFOR szimuláció segítségével hatékonyan lehet elemezni a potenciális szemben álló fél eszközeinek képességeit, harceljárásait stb. Mindemellett Ukrajnának égető szüksége lenne modern légvédelmi rendszerek beszerzésére, mely szándékukat már a legmagasabb szinteken is jelezték partnerüknek.

Valeriy Chaly, Ukrajna amerikai nagykövete augusztus végén egy rádióinterjúban jelentette be, hogy országa hivatalosan is kinyilvánította az Egyesült Államok felé, hogy a légvédelmük hatékonyságának növelése érdekében 3 üteg légvédelmi rakétakomplexumot szeretnének beszerezni, ütegenként 750 millió USD költségvetéssel számolva. Az interjúban azt is közölte, hogy Petro Poroshenko ukrán elnök egy brüsszeli találkozó alkalmával személyesen jelezte Donald Trump amerikai elnöknek ezen szándékukat, valamint magas rangú ukrán kormánytisztviselők egyeztetéseket folytatnak a témában John Bolton-al, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági főtanácsadójával.

Egyes elemzők szerint az ukrán fél további „ex-szovjet” haditechnikai eszközök eladásával biztosítaná be az üzlet sikerét. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a volt Szovjetunióból Ukrajna „örökölte” a legnagyobb és legmodernebb arzenált, gyártókapacitást stb.

A fent említett bejelentésben nem neveznek meg konkrét típust, azonban a beszerzésre tervezett költségek alapján nem sok rendszer jöhet szóba. Példaként lehet említeni a Svédország által beszerezni kívánt 4 üteg Patriot PAC 3+ légvédelmi rakétakomplexumot, melyek költsége összesen 3,2 milliárd USD, tehát ütegenként 800 millió dollár lesz. A tervezett komplexumok alacsony száma (3 üteg) szintén arra utal, hogy nagy hatótávolságú rendszerekről van szó.

Ismert tény, hogy az Obama-adminisztráció alatt csak „nem halálos”, védelmi célú eszközök eladásának lehetőségét támogatták, mindemellett a további hadiipari együttműködés kimerült civil cégeken keresztül bonyolított kézifegyver exportban. A jelenlegi amerikai kormány már változtatott ezen a stratégián, hiszen nemrégiben 47 millió USD értékben szállítottak Javelin páncéltörő rakétákat Ukrajnának. Már ez az üzlet is komoly ellenkezést váltott ki Oroszország részéről, többször is a legmagasabb szinteken utaltak rá, hogy az ilyen jellegű beszerzések destabilizálják a régiót. Ebből kifolyólag a tervezett légvédelmi komplexum beszerzés borítékolhatóan további feszültségeket generál az amúgy is konfliktusoktól terhelt ukrán-orosz viszonyban.

Forrás: raketaezred.hu