2023. 06. 07. szerda
Róbert
: 369 Ft   : 345 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Rés a pajzson, avagy a rakétavédelem sem elég?

Rés a pajzson, avagy a rakétavédelem sem elég?
Art of WAR  |  2018. 03. 07., 10:59
Rés a pajzson, avagy a rakétavédelem sem elég?

A Pentagon vezetőit az újonnan megjelenő fenyegetések közül a hiperszonikus fegyverek aggasztják a leginkább. A rakétavédelem evolúciója: rakétavédelem után hiperszonikus fegyverek elleni védelem.

Mialatt az elmúlt hónapok szalagcímeit főként a lég-, és rakétavédelemmel kapcsolatos hírek uralták – köszönhetően az Észak-Korea jelentette rakétafenyegetésnek –, a Rakétavédelmi Ügynökség (Missile Defense Agency – MDA) vezetői 2018. február 12-én arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy az Amerikai Védelmi Minisztérium már azon jövőbeni fenyegetések elhárítására készül, amelyek kihívások elé állíthatják a jelenlegi ballisztikus rakétavédelmi rendszert.

„Az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei számára egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a ballisztikus rakétavédelmi rendszerek áttörésére irányuló fejlesztési törekvések.” nyilatkozta Garry Pennett, a Rakétavédelmi Ügynökség műveleti igazgatója. „A hiperszonikus fegyverek azon tulajdonsága, hogy bármely helyszínről indíthatók, jelentős mértékben korlátozza az ellenük való tevékenység eredményességét, hiszen a felderítési és megsemmisítési lehetőséget egyaránt csökkenti.”

Az új típusú fenyegetés hatékony kezelése többek között egy globális kiterjedésű szenzor-hálózat kialakítását is megköveteli, amely magában foglalja a földfelszíni (Ground-Based), légi (Airborne), tengerfelszíni (Sea-Based), vagy akár világűrbe (Space-Based) telepített érzékelőkből kialakított hálózatot is.

A Rakétavédelmi Ügynökség válasza erre a kihívásra egy 120 millió USD nagyságrendű kereset benyújtása a 2019. évi költségvetésben a hiperszonikus rakétavédelmi program számára. Bár a kért összeg csupán töredéke a Rakétavédelmi Ügynökség 9,9 milliárd USD összegű költségvetésének, mindazonáltal jelentős növekedést jelent a korábbi években az erre a területre fordított költségekhez képest (a 2018. évi költségvetésben 75,3 millió USD állt rendelkezésre).

A Rakétavédelmi Ügynökség a hiperszonikus rakétavédelmi program költségvetési tervezetének összeállításakor a következőkben felsorolt összegekkel számolt: a 2020-as költségvetési évben 157 millió, a 2021-esben 142 millió, a 2022-esben 117 millió, a 2023-asban pedig 119 millió USD. Összességében az Ügynökség 732 millió USD támogatást kér 2023-ig.

A mai napig csak az Egyesült Államokról és Kínáról ismert, hogy a hangsebességnél legalább ötször gyorsabb hiperszonikus fegyvereket tesztelt. A kínai fejlesztésű DF-17 (korábbi megnevezése: WU-14) típust 2014 januárja óta legalább hét alkalommal tesztelték már.

A hiperszonikus fegyverekkel végrehajtott kísérletekről nagyon kevés információ áll rendelkezésre. James Acton, a Carnegie Endowment for International Peace nevű alapítvány vezető munkatársa úgy fogalmazott, hogy még abban az esetben is, ha az Egyesült Államok képes a hiperszonikus járműnek indítását infravörös érzékelőkkel és a korai előjelző radarokkal, vagy műholdakkal detektálni, ezek az adatok nem szolgáltatnak elegendő információt arról, hogy a tesztek elérték-e a céljukat.

„Képzeljük el, hogy Kína az Egyesült Államok tudta nélkül szándékozik „leszállítani” egy ilyen eszközt egy előzetesen meghatározott célterülettől 50 méteres távolságon belülre. Egy 10 km-es céltévesztés esetén Kína a tesztet nagy valószínűséggel sikertelennek (esetleg „részben sikeresnek”) nyilvánítaná, azonban mindezt az Egyesült Államok szempontjából vizsgálva (a kísérlet célkitűzéseit nem ismerve), tévesen arra a következtetésre lehetne jutni, hogy Kína egy sikeres tesztet hajtott végre, hiszen a repülőeszköz egy teljes útvonalat képes volt lerepülni” - fogalmaz James Acton. „Éppen ezért, a tesztek pontos célkitűzéseinek ismeretének hiányában nagyon nehéz meghatározni, hogy egy ilyen próba sikeres volt-e, vagy sem.”

Amennyiben a Rakétavédelmi Ügynökség képes egy – a korábban igényként megfogalmazott – állandó, globális kiterjedésű érzékelő hálózat kiépítését megvalósítani, az ilyen és ehhez hasonló tesztek, kísérletek figyelemmel kísérése is könnyebbé válna, és több betekintést engedne kínai hiperszonikus programba.

A Boeing által fejlesztés alatt álló kísérleti hiperszonikus fegyver, az X-51 „Hullámlovas”, legalább négy kísérleti tesztrepülést teljesített 2010 májusa óta. A „Hullámlovas” 2013. május 1-jén teljesítette a leghosszabb hiperszonikus repülését, amely során három és fél percen keresztül Mach 5 feletti (a hangsebesség ötszörösénél nagyobb) sebességgel repült.

 

 

Forrás: raketaezred.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 09., 10:25
1986. április 26-án történt meg Európa legnagyobb nukleáris katasztrófája. A csernobili Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es számú RBMK-1000 típusú, grafitrudas szabályozású reaktorblokkja a konstrukció tervezési hibája, illetve sorozatos emberi mulasztások miatt kigyulladt, majd a keletkezett gőz szétvetette magát a reaktort, illetve az annak helyet adó épület tetőszerkezetét is.
2023. 04. 17., 09:54
A Sargasso-tenger évszázadok óta az Atlanti-óceán egyik leghírhedtebb térségének számít, többek között azért, mert területén fekszik a Bermuda-háromszög is.
2023-03-31 12:17:30
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda már számos alkalommal mutatott be meglehetősen sajátos tervezésű, néha igencsak futurisztikus külsejű harci eszközöket, amelyek többsége – legalábbis amennyire tudni lehet – vagy egyszerűen propagandacélokra szolgált, vagy nem lépett túl a prototípus fázison.
2023-03-27 13:23:44
A nyugat-balkáni béke Magyarország egyik legfontosabb biztonságpolitikai érdeke, hiszen ez az európai béke egyik záloga is egyben, elérése és biztosítása embert próbáló, kihívást jelentő feladat – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes március 26-án, vasárnap a Koszovóból visszatérő MH KFOR Hadműveleti Tartalék Zászlóalj manőver századának fogadásakor Kecskeméten.
   MÁSOK ÍRTÁK
2023. 06. 06., 10:40
Elszállították a második világháborús magyar légibombát a főváros II. kerületéből, a Szeréna útról.
2023. 06. 02., 09:19
Magyar idő szerint 2023. április 14-én 14 óra 15 perckor egy Ariane–5 hordozórakétán a francia guyanai Kourouról elindult az Európai Űrügynökség JUICE űrszondája a Jupiter bolygó Euro­pa, Ganymedes és Callisto elnevezésű jeges holdjaihoz, hogy ezeket 2031-ben elérve különféle tudományos vizsgálatokat végezzen.
2023. 06. 01., 09:59
Csehország védelmi kiadásai a jövőben az éves bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát fogják kitenni. A vonatkozó törvényt a képviselőház után május 31-én, a cseh szenátus is jóváhagyta, érvénybe lépéséhez csak az államfő aláírása szükséges.
2023. 05. 31., 14:34
A Magyar Honvédség éjszakai éleslövészettel egybekötött kiképzési feladatot hajt végre május 31-én és június 1-jén 14.00-24.00 óra között a „nullaponti” lőtéren, Bakonykútiban és térségében.

  JETfly Magazin

Az utazás mindig élményekkel teli kaland, amikor végre kiszakadhatunk a mindennapok rutinjából és átadhatjuk magunkat a felfedezés örömének. A Budapest Airport számára épp ezért fontos, hogy a repülőtéri folyamatok mindenki számára stresszmentesek legyenek.