Szállítók - Bármit, bármikor, bárhova

Az MH Katonai Közlekedési Központ 2015. április elsejétől az MH Logisztikai Központ alárendeltségében, az újonnan megalakult közlekedési osztály szakmai irányításával látja el a feladatait.

Kemény évet tudhatnak maguk mögött az MH Katonai Közlekedési Központ munkatársai: az elmúlt évben tizenöt különböző szintű gyakorlaton bizonyították, hogy bármit, bármikor és bárhova képesek elszállítani. Saját járműveikkel két és fél ezer, légi szállítással pedig félszáz tonna hadifelszerelést juttattak el egyik helyről a másikra. Nemzetközi és belföldi feladataik végrehajtására igénybe vettek több mint hétszáz vasúti kocsit, hazai viszonylatban mintegy ezer, külföldi utakra pedig több mint két és fél ezer túlméretes és túlsúlyos gépkocsi útvonalengedélyét állították ki. Kísérték a vasúti szállítmányokat, a közúti konvojokat, karbantartották a hadiutakat és a honvédség iparvágányait. Több mint három és fél ezer honvédségi gépjárműnek biztosították a térítésmentes közlekedését a díjfizetős utakon, negyvenkét (szolgálati járatként leszerződtetett) autóbusszal pedig a hétköznapokon ezerhatszáz fő részére könnyítették meg a munkába járás feltételeit. Maradéktalanul teljesítették nyolc nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeiket, a személyszállításra vonatkozó statisztikai adatok szerint pedig a Magyar Honvédség minden második katonája utazott tavaly a közlekedési központ valamelyik járművén.

– Tulajdonképpen ugyanaz a feladatunk, mint az ember keringési rendszerének: eljuttatni a szervezet működéséhez szükséges anyagokat a rendeltetési helyükre – mutatja a tavalyi gyakorlatokon készült fotókat Mogyorósi József ezredes, a központ parancsnoka.

Hazánkban a katonai közlekedés struktúrájának jelentős átalakítása az 1990-es években, megváltozott szövetségi elkötelezettségünk és a hadsereg létszámának jelentős csökkentése következtében történt meg.

– A délszláv háború teljesen új kihívást jelentett: részt vállaltunk a NATO hadifelszereléseinek és csapatinak a Balkánra történő eljuttatásában. A szövetséges erők a taszári reptéren alakítottak ki egy előretolt logisztikai bázist, ahol sok magyar közlekedési kolléga kapott feladatot a katonák és a technikai eszközök fogadása, illetve a balkáni misszióba juttatása alkalmával. Nagyon „korán” kellett tehát megtanulnunk a NATO rendszerében történő együttműködést. Az iraki misszió aztán egy újabb mérföldkövet jelentett a magyar katonai szállítás történetében, ide ugyanis kombinált módon, szárazföldi, légi és tengeri úton kellett kijuttatni a csapatokat. A technikai eszközöket, a felszerelések többségét, az átadott T–72-es harckocsikat, valamint a NATO Reagáló Erők Zöld-foki-szigeteken tartott gyakorlatán részt vevő erőinket a szlovéniai Koper kikötőjében hajóztuk be, a személyi állományt pedig repülőgépekkel szállítottuk. A berakási helyre juttatáshoz, valamint a kirakási pont és a táborok között a vasutat és a közutakat vettük igénybe. Aztán következett a jelenleg is tartó afganisztáni szerepvállalásunk. Az országnak tengere nincs, vasúthálózattal gyakorlatilag nem rendelkezik, a közutakat pedig biztonsági okokból nem vehetjük igénybe. Ezért szinte valamennyi szállítási feladatunkat légi úton, a NATO rendszerében együttműködve kell végrehajtanunk; ennek köszönhetően kiváló szakmai kapcsolatrendszer alakult ki a szövetséges hadseregek katonáival – sorolja a parancsnok. 

A közlekedési központ szakemberei felelnek a Magyar Honvédség személyi állományának, technikai eszközeinek, anyagainak központi szállításáért, a szállítmányok kíséréséért. Feladatuk továbbá a katonai oszlopok, túlsúlyos vagy túlméretes járművei közlekedésének engedélyezése és ellenőrzése a közutakon; tervezik, szervezik és végrehajtják a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásaiból adódó szállítási és egyéb közlekedési feladatokat. Ugyancsak ők végzik az alakulatok közlekedés-szaktechnikai eszközökkel történő ellátását, az anyagmozgató és rakodógépek beszerzését, bérlésüket, karbantartásukat, javításukat és felújításukat is. Emellett – együttműködve Magyarország közlekedési szervezeteivel – folyamatosan ellenőrzik a közlekedési utak és a műtárgyak állapotát, karbantartják a lánctalpasok által használt hadiutakat és a honvédségi iparvágányokat. Képviselik a Magyar Honvédség közlekedési érdekeit a nemzetgazdasági beruházások alkalmával, valamint biztosítják a fizetős autópályák, autóutak térítésmentes használatát a honvédségi gépjárművek részére. 

– Alakulatunk szervezeti felépítése feladatrendszerünkhöz igazodik. A hazai szállítások terveinek elkészítéséért és azok végrehajtásáért a Nemzeti Mozgásirányító Központ munkatársai, a személyi állomány, a hadianyagok külföldi mozgatásért pedig a Nemzetközi Szállítástervező Központ dolgozói felelnek. Szállításirányító Központunk tulajdonképpen egy 24 órás közlekedési diszpécserszolgálat; itt dolgozó munkatársaink feladata a honvédségi szállítmányok figyelemmel kísérése, s fennakadás esetén operatív beavatkozási jogosultsággal is rendelkeznek.

Legfiatalabb egységünk a Mozgatást Tervező Központ; ők felelnek a NATO-val történő kapcsolattartásért. A Közlekedés-műszaki Központunkban dolgozók (együttműködve a HM Hatósági Hivatallal) az ország védelmi szempontból fontos főközlekedési utjainak, vasutjainak és a hozzájuk kapcsolódó műtárgyaknak a hatósági felügyeletét látják el. Hozzájárulásuk kell például a csapatmozgások szempontjából fontos utak, vasútvonalak javításához, megszüntetésükhöz, nyomvonaluk megváltoztatásához, a vasútállomásokon lévő rakodók lebontásához vagy áthelyezéséhez. A Költségvetési és Szakanyag-gazdálkodási Központ pedig a közlekedési szaktechnikai eszközök beszerzéséért, karbantartásukért és az alakulatok ezekkel történő ellátásáért felelős – folytatja Mogyorósi ezredes.

A központ állományába tartozik továbbá egy szállító- és szállítmánykísérő részleg – feladatuk az elnevezésükből adódik. Az előírások szerint közúton és vasúton kíséretet kell biztosítani minden túlméretes, túlsúlyos – fegyvert, lőszert vagy veszélyes anyagot szállító – hazai és külföldi katonai oszlop mozgásához, valamint a vasúti szállítmányokhoz. A vasúti szállítások biztosítására, az őrség pihentetésére a honvédségnek három, kimondottan erre a célra átalakított saját vasúti kocsija van; ezeket a közlekedési központ táborfalvai bázisán tárolják.

– Itt van ugyanis alakulatunk közlekedési anyagtároló és kiképzőrészlege, ahol a tanfolyamainkat is tartjuk. Táborfalván történik például a közúton (ADR) és a légi úton (IATA) veszélyes anyagokat szállítók kiképzése, valamint rendszeresen szervezünk rakodógép-kezelői és ügyintézői tanfolyamokat is. A fentieken kívül van még egy Területi Közlekedési Parancsnokságunk is, amelynek részlegei Szombathelyen, Szegeden és Debrecenben találhatók. Ezek tulajdonképpen a tömeghadsereg idején a vasúti csomópontokra telepített katonai szállítási területi igazgatóságok utódjai. Részlegeink feladatai is megváltoztak: a felelősségi körzetükbe tartozó régióban segítik és felügyelik a honvédségi szállítások végrehajtását – lapozza az elmúlt év kiképzési tervét Mogyorósi ezredes.

A már rutinjellegűnek számító napi munkák mellett a közlekedési központ munkatársainak az elmúlt évben néhány, általuk korábban még sosem végzett feladatot is végre kellett hajtaniuk. Júniusban például a Capable Logistician 2015 elnevezésű nemzetközi gyakorlatra a német katonák a technikai eszközeik egy jelentős részét a Dunán hozták hazánkba, majd pedig vitték haza. Gönyű folyami kikötőjében történt a ki- és a berakodás, az egész folyamatot a magyar és a német közlekedési szakemberek közösen tervezték, szervezték és bonyolították le. Pár hónappal később pedig Kecskeméten kellett elvégezniük egy igencsak speciális munkát: egy műtárggyá átalakított MiG–21-es vadászgépet emeltek a repülőbázis melletti út frissen kialakított körforgalmának közepébe. Ehhez a 35 tonna emelésére képes Faun Tadano darut használták – ilyen felépítésű daruból csak kettő van az országban, mindkettő a honvédség tulajdona. November 27-én aztán egy újabb különleges feladatot hajtottak végre: rendőri biztosítás mellett, a tűzoltók segítségével és az MH Anyagellátó Raktárbázis munkatársaival közösen szállították a budapesti Kossuth térre az ország fenyőfáját.

– A leglátványosabb és legérdekesebb feladataink egyike a szolnoki repüléstörténeti kiállítóhely gépeinek az idei évre is áthúzódó szállítása. Harmincöt repülőgépet, egyéb fődarabokat, segédberendezéseket, felszereléseket kell átszállítanunk a városon, az egykori indóház területére. A legnagyobb problémát ősszel egyébként az időjárás okozta, a rengeteg eső miatt ugyanis szinte járhatatlanok voltak az új kiállítóhely útjai. Éjszaka dolgoztunk, hogy minél kevesebb bosszúságot okozzunk az autósoknak, a helyi lakosoknak – ennek ellenére nagyon sokan voltak kíváncsiak a szállításra. A feltartóztatott gépjárművek vezetői is inkább fényképeztek a telefonjaikkal, mint bosszankodtak. Volt olyan repülőgép, amit a kollégáimnak a tréleren keresztbe fektetve kellett átvinniük az új helyére: a szárnyainak a fesztávolsága 12,31 méter volt, a hossza viszont csak 8,61 méter – összegzi 2015 jelentősebb eseményeit Mogyorósi ezredes.

A múlt év második felében a Magyar Honvédség is részt vett a migránsválság kezelésében: az MH Katonai Közlekedési Központ szállította a Magyar Honvédség személyi állományát és a felszereléseket a határra. A feladat nagyságát jól mutatja, hogy mintegy két hónap alatt közel 3500 fő, 850 tonna anyag és 50 konténer szállítását tervezték, szervezték és hajtották végre.

Galambos Sándor

Forrás: honvedelem.hu