2024. 04. 18. csütörtök
Andrea, Ilma
: 394 Ft   : 369 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Száz éve csonkították meg Magyarországot

Száz éve csonkították meg Magyarországot
Art of WAR  |  2020. 06. 04., 15:08
Száz éve csonkították meg Magyarországot

Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én, a Versailles melletti Nagy-Trianon kastélyban írta alá az első világháborút lezáró békeszerződést az Antant, illetve a háborúban vesztes Magyarország.

A Párizs-környéki békék sorában a Magyarországgal megkötött szerződés jóval később született meg, mint a nagy háborúban szövetséges országok többségével: a német békét már 1919. június 28-án aláírták Versailles-ban, szeptember 10-én Ausztriával állapodott meg az Antant Saint-Germainben, november 27-én pedig Bulgáriával Neuillyben. A magyar rendezés csúszását természetesen az országban eluralkodott káosz okozta, így a Tanácsköztársaság ámokfutása, majd a román megszállás. Miután az Antant vezetői Horthy Miklósban már megfelelő partnert láttak az egyezkedéshez, meghívták Magyarországot a konferenciára.

A hazai delegáció 1920. január 6-án érkezett meg a francia fővárosba, és ehhez képest kilenc nappal később közölték velük a békefeltételeket egy tizennégy részes tervezet formájában. Erre másnap gróf Apponyi Albert reagált magyar részről. Maga a tervezet alapvetően a többi békeszerződés formáját követte, a következmények tekintetében azonban – arányosan nézve – még azoknál is súlyosabb volt Magyarországra vonatkozóan, és elsősorban a francia, illetve angol álláspontokat és érdekeket jelenítette meg. A következő szűk öt hónapban a magyar delegáció több jegyzéket és dokumentumot is benyújtott a konferencia színe elé, és maguk a győztesek sem értettek mindenben egyet. A kezdeti tervezet ugyanakkor ehhez képest gyakorlatilag alig változott: a békeszerződés részletesen rendelkezett Magyarország határairól, szomszédaival és a többi érdekelt országgal szembeni kötelezettségeiről, a hadseregre vonatkozó megkötésekről, a hadifoglyok sorsáról, a háborús bűntettekről és a jóvátételről.

Az Apponyi-féle delegáció természetesen mélyen igazságtalannak és eltúlzottnak bélyegezte a dokumentumban szereplő feltételeket és előírásokat, mint a magyar kormány és törvényhozás is. Ennek ellenére – tekintettel a háborúban meggyengült, elszigetelt ország állapotára – a kabinet és a törvényhozás gyakorlatilag nem tehetett mást, és szentesítette a megállapodást. A történelmi Magyarország felosztásáról szóló dokumentumot 1920. június 4-én, hazai idő szerint 16.32-kor írták alá a Nagy-Trianon kastélyban. Magyar részről két kevésbé prominens politikai szereplő, Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ látta el kézjegyével a szerződést, ők ezt követően lemondtak tisztségeikről, és kivonultak a közéletből.

A történelmi Magyarország teljes területe Horvátországgal és Szlavóniával együtt 325.400 négyzetkilométer volt, ez a békekötés után 93.073 négyzetkilométerre csökkent – mindez azt jelentette, hogy a Magyar Királyság területének mintegy kétharmadát elveszítette. A 18,2 milliós népességszám 8 millióra esett vissza. Mivel a határok meghúzásában a hatalmi szempontok domináltak, a győztesek – nyugodtan kijelenthetjük: felelőtlen módon – nem vették számításba a nemzetiségi tényezőket, több mint 3 millió magyar anyanyelvű ember rekedt az újonnan létrehozott Magyarország határain kívülre. Ennek az volt az oka, hogy több olyan területet is elcsatoltak az országtól, amelyet gyakorlatilag egységesen magyarok laktak. Így eshetett meg, hogy az ország olyan, elválaszthatatlanul és ezer szállal a magyarsághoz, a magyar történelemhez kötődő városokat veszített el, mint például Pozsony, Kassa, Munkács, Ungvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár, Arad vagy Szabadka, amelyekről a háború előtt senki el sem tudta volna képzelni, hogy valaha is az anyaországon kívülre kerüljenek.

A mai napig élénk vita tárgya, magyar részről kiknek a felelőssége mindaz, hogy ez így, ebben a formában megtörténhetett. Bizonyosan az igazságos rendezés ellen hatott, hogy korábban Károlyi Mihály kormánya 1918 őszétől nem lépett fel a majdan elcsatolt területeket megszálló csehszlovák, szerb és román erők ellen, éppen azért, hogy a majdani győztesek lássák: Magyarország békét akar. Így azonban Párizsban az ellenérdekelt felek már gyakorlatilag csak a katonai helyzet révén ténylegesen beállított állapotokat szentesítették.

A dokumentum emellett a háború egyik felelőseként igen komoly jóvátételt szabott ki Magyarországra, 35 ezer főben maximalizálta a hadsereg létszámát, valamint megtiltotta a légierő és a nehézfegyverek tartását a honvédség számára.

A diktátum több további jelentős gazdasági és katonai kérdés kapcsán béklyóba verte hazánk szuverenitását, így természetesen óriási sokkot és megdöbbenést, össznemzeti gyászt váltott ki. Az aláírás napján bezártak a boltok és az oktatási intézmények, a fővárosban több százezres, méltóságteljes megmozdulás szerveződött a döntés ellen. Az Országgyűlés november 13-án fogadta el a békeszerződést, és az 1921. évi XXXIII. törvénycikk hirdette ki azt a következő év júliusában, egyedülálló módon gyászkeretben. Az pedig már egy másik – és sajnos máig kísértő, túl jól ismert – történet, hová vezettek a párizsi békék, így Trianon is.

A trianoni békeszerződés aláírásának napját a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

Forrás: https://honvedelem.hu/

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024-04-11 10:21:28
2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-22 13:32:24
Az Olasz Légierő a közelmúltban búcsúzott a HH-212A helikoptertől, amely több mint 40 év intenzív olaszországi és külföldi szolgálat után vonult nyugdíjba. A HH-212A típus hadrendbe állítása óta több mint 180 000 órát repült, és több száz életet mentett meg.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 17., 13:42
Fodor László számtalan alkalommal és szerepkörben bizonyította, hogy a hazai lövészet központi alakja, hiszen többek között lövészetvezető, bíró, edző, fegyvermester és szerszámkészítő. Nem mellesleg, közelgő nyugdíjba vonulása előtt több, mint négy évtizeden át vezette a szentendrei laktanya lőterét.
2024. 04. 16., 12:25
Ma már alig emlékszik valaki Tankó Béla grafikusművészre, aki az ötvenes évektől kezdődően a nyolcvanas évek elejéig alkotott.
2024. 04. 16., 10:37
Tizennyolc nemzet hallgatóinak részvételével kezdődött a 44. Nemzetközi Katonai Megfigyelő Tanfolyam április 8-án, az MH Béketámogató Kiképző Központban.
2024. 04. 15., 13:26
Harckocsi vezetési gyakorlatot tartott az MH Klapka György 1. Páncélosdandár Szomódon, április 9-én. A tatai katonák a „harcmezők királyával”, a Leopard 2A4HU típusú harckocsival manővereztek a változatos terepen.

  JETfly Magazin

A magyar főváros légikikötője ismét elnyerte a Skytrax „Kelet-Európa legjobb repülőtere” címét a World Airport Awards díjátadón. Az idei már zsinórban a tizenegyedik alkalom, amikor a Budapest Airport az utasok visszajelzése alapján kiérdemelte a rangos elismerést.