Szolnokon működik majd a Regionális Különleges Műveleti Komponens-parancsnokság

A magyar vezetésű NATO parancsnokság megalakulásának történetéről és az elkövetkező hónapok, évek feladatairól Sándor Tamás dandártábornokkal, a Magyar Honvédség Parancsnoksága különleges műveleti szemlélőjével beszélgettünk.

Bár a parancsnokság kialakításának ötlete csak néhány évvel ezelőttre nyúlik vissza, annak tényleges előzménye az volt, amikor a Magyar Honvédségben 2005-ben megkezdődött a különleges műveleti képesség fejlesztése. Sándor Tamás dandártábornok szerint ennek során 2008-ra sikerült eljutni odáig, hogy különleges műveleti képességet tudtak az afganisztáni hadszíntérre küldeni. A magyar különleges műveleti csoportok – egy amerikai különleges műveleti harccsoport kötelékében – több helyszínen hajtották végre feladataikat. Az amerikaiak annyira elégedettek voltak a magyarok munkájával, hogy 2014-ben felajánlották: a harccsoport keleti régiójában hazánk vezesse a különleges műveleti osztagparancsnokságot. Ez a parancsnokság – az akkor ezredesi rendfokozatot viselő Sándor Tamás vezetésével – négy afganisztáni tartományban volt felelős a különleges műveleti feladatok végrehajtásáért.

Nemzeti képességfejlesztés és partnernemzetek

„Az osztagképesség elérésével már egyértelmű volt, hogy meg kéne teremteni azt a magyar vezetési-irányítási rendszert, ami ahhoz kell, hogy a különleges műveleti képességet hatékonyan lehessen használni. Kézenfekvő volt, hogy előre kell lépnünk, ugyanakkor azt is láttuk, hogy önállóan ezt nagyon nehéz lesz véghez vinni. Ezért vált szükségessé a többnemzeti képességfejlesztés” – mondta a Magyar Honvédség különleges műveleti szemlélője, hozzátéve: a többnemzeti parancsnokság megalakításának ötlete Mark C. Schwartz vezérőrnagytól, az Amerikai Egyesült Államok Európai Különleges Műveleti Parancsnokság (SOCEUR) akkori parancsnokától származik, aki felvetette, hogy a nemzeti képességfejlesztést össze lehetne kötni a NATO-ban is „hiánycikknek” számító, különleges műveleti komponens parancsnokság fejlesztéssel. Hamar sikerült mindehhez a támogató országokat is megtalálni, így Benkő Tibor honvédelmi miniszter 2019 februárjában bejelenthette: aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében – magyarországi bázissal, Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Szlovákia részvételével – létrehozzák a Regionális Különleges Műveleti Komponens-parancsnokságot. (Regional Special Operations Component Command, R-SOCC.) Alig nyolc hónappal később – tavaly év végén – az érintett országok védelmi miniszterei aláírták az együttműködési megállapodást is, amivel hivatalosan is létrejött a parancsnokság, amelyet szponzornemzetként Lengyelország, Németország és az Amerikai Egyesült Államok is támogat.

„Fontos hangsúlyozni, hogy az R-SOCC nem egy állandó parancsnokság – azaz nem hasonlít a NATO struktúrájában található parancsnokságokra – hanem kimondottan válság- és krízishelyzet kezelésre létrejött elem, amelynek alapját a magyar nemzeti különleges műveleti képesség adja” – emelte ki Sándor Tamás dandártábornok. Aláhúzta: a magyar képesség fejlesztésének apropóját pedig az adta, hogy tavaly januárban a Magyar Honvédség Parancsnokságának megalakulásával létrejött két olyan szervezet is – a különleges műveleti szemlélőség, valamint a különleges műveleti főnökség –, amelyek integrálásával, illetve további képességek (mint például a nem kinetikus műveletek, tűzszerészek, stb.) hozzáadásával ki lehet alakítani a regionális parancsnokság magját.

Mint a Magyar Honvédség különleges műveleti személője fogalmazott: a képességfejlesztés nem jöhetett volna létre a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program nélkül. Az ennek során megvalósult haditechnikai fejlesztések – például a forgószárnyas képesség erősítése – tették lehetővé a különleges műveleti képesség növelését is.

Szolnokon települő parancsnokság

Sándor Tamás dandártábornok hangsúlyozta: a parancsnokság a tervek szerint Szolnokra települ majd. Egyrészt a különleges műveleti képesség bázisa is ez a helyőrség, másrészt a település kiváló infrastrukturális adottságokkal rendelkezik: vasúti csomópont, az M4-es autóút hamarosan elér Szolnokig, illetve repülőtér is található a városban.
„Kezdetben az ideiglenes elhelyezésre törekszünk. A végleges elhelyezési feltételek kialakítása, annak konkrét tervezése vélhetően még az idén megkezdődhet. Ez azonban nem hátráltatja a munkát, valamint kiképzések és gyakorlatok sem maradnak el emiatt” – fogalmazott a tábornok. Hozzátette: túl sok idő nem áll rendelkezésükre, hiszen a parancsnokságnak 2024 első félévére el kell érnie a teljes műveleti készenlétet, amit a NATO szakemberei abban az évben két ellenőrzéssel is vizsgálnak majd.

Addig azonban még nagyon sok feladatuk lesz a magyar különleges műveleti katonáknak és a parancsnokság állományának is. Idén decemberben a norvégiai Stavangerben vesznek részt egy nemzetközi műveleti gyakorlaton. Itt – ahol alapvetően a művelettervezés lesz a legfontosabb feladat – már parancsnokságként kell tevékenykedni. Ugyanakkor ezen a gyakorlaton „tesztelik” a magyar elem képességeit is, amely megmérettetésre a magyar katonák februárban kezdik meg a felkészülést.

Valamennyi alakulattól várják a jelentkezőket

Az R-SOCC megalakulásával együtt összeállították annak állománytábláját is. Ez jelenleg még több üres beosztást tartalmaz. Természetesen elsősorban a különleges rendeltetésű dandár, a különleges műveleti szemlélőség, valamint a különleges műveleti főnökség állományából szeretnék feltölteni ezeket beosztásokat, de – Sándor Tamás dandártábornok szerint – a nem speciális előképzettséget igénylő pozíciókra a Magyar Honvédség valamennyi alakulatától lehet majd pályázat útján jelentkezni.