2017. 12. 16. szombat
Aletta, Etelka
: 314 Ft   : 266 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Zrínyi 2026 - Az átfogó fejlesztések időszaka következik

Art of WAR  |  2017. 01. 16., 12:20

Az elmúlt huszonhat év legnagyobb honvédelmi és haderő-fejlesztési programját indítja el 2017 januárjától a Magyar Honvédség, Zrínyi 2026 néven – jelentette be dr. Simicskó István honvédelmi miniszter.

  • Elindult a Zrínyi 2026 névre keresztelt program
  • A tárca most szeretné erősíteni a honvédség képességeit, hatékonyabbá tenni működőképességét
  • A világ számos pontján, három földrészen, mintegy 15 országban veszünk részt különböző missziós feladatokban

A haderő társadalmi kapcsolatainak szorosabbra fonása, illetve a tervezett technikai fejlesztések mellett folytatódik a katonák ütemezett illetményemelése is.

A média képviselőivel folytatott háttérbeszélgetésen ismertette a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 2017-es terveit, elképzeléseit dr. Simicskó István, az elmúlt év december 20-án.

– Szeretnénk felfelé ívelő pályára tenni a Magyar Honvédséget a fejlesztéseken, a forrásbővülésen keresztül. Ez a törekvés a NATO-n belül hozott döntésekkel is összhangban van – szögezte le a tárcavezető. A Magyar Honvédség a rendszerváltás után komoly változásokon, a társadalomhoz, a gazdasághoz hasonlóan rengeteg próbatételen ment keresztül.

– Az elképzelések általában mindig arra az eredményre vezettek, hogy állományában és képességeiben is csökkent a honvédség; átütő haderő-fejlesztési koncepció, talán a Gripenek beszerzését leszámítva, nem is történt – mondta a miniszter.

A tárca most szeretné erősíteni a honvédség képességeit, hatékonyabbá tenni működőképességét.

– Új kihívásokkal kell szembenéznünk a terrorcselekmények, a migrációs válsághelyzet révén. Válaszokat kell adnunk arra, hogyan képzeljük el Magyarország biztonságának garanciáit a mai változó nemzetközi környezetben – hallhattuk.

A kormány már ennek jegyében fogadott el egy komoly terrorellenes intézkedési csomagot: az alaptörvénybe bekerült a terrorveszély-helyzet fogalmi köre, amelynek elrendelésével a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segíthetik a rendőrség munkáját.

Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter

– Katonáink missziós feladataik végrehajtása során külföldön, így Irakban, Afganisztánban is hasonló, terrorellenes műveletekben vesznek részt, ezért fontos, hogy itthon is garantálhassák a magyar emberek biztonságát a szükségesség és arányosság követelményeinek betartásával – fogalmazott dr. Simicskó István.

Az MH Katonai Rendészeti Központ létrehozása szintén a belbiztonság erősítését szolgálja, emellett az alakulat külföldre is kiajánlható, a nemzetközi missziókban is szükséges katonai rendőri, úgynevezett Military Police képességgel rendelkezik.

Összesen mintegy 13 ezer katona teljesített szolgálatot az ország déli határai mentén az elmúlt több mint egy évben. A határvédelmi feladatok ellátása komoly megterhelést jelent a személyi állomány és a honvédelmi költségvetés számára, azonban a haderő készen áll arra, hogy szükség esetén rövid időn belül növelje az érintett határszakaszon feladatot ellátó katonák létszámát, és részt vegyen Magyarország határainak biztosításában. A kormány és a tárca felső vezetése messzemenően elkötelezett, és mindent megtesz katonáink feladatellátásának támogatása érdekében.

Mindeközben a megközelítőleg ezerfős nemzetközi szerepvállalásunk sem csökkent. A világ számos pontján, három földrészen, mintegy 15 országban veszünk részt különböző missziós feladatokban. A Balkán térségében még minimális létszámnövekedés is várható: áprilistól átvesszük a Harcászati Tartalék Zászlóalj (TACRES BN) teljes biztosítását Portugáliától, a NATO KFOR műveleti feladataiban. Zászlóalj-szintű alegységet már hosszú ideje nem telepítettünk határainkon kívülre: korábban ugyancsak a Balkánon és Irakban volt erre példa.

– Az elmúlt időszakban sajnálatos módon egyre növekedett az instabil államok száma, ami fokozott biztonsági kockázatot jelent a magyar emberek és az európai közösség számára is, ezért nyitottak vagyunk a további erőfeszítésekre – szögezte le a miniszter. Példaként említette a visegrádi négyek megerősödött együttműködését, illetve a már ilyen keretek között végzett balti légtérvédelmi feladatokat.

A katonák megbecsülése

Szerteágazó feladataik teljesítése során a magyar katonák számtalanszor bizonyították már rátermettségüket és felkészültségüket határainkon innen és túl, így kiemelten fontos, hogy a társadalom is megbecsülje őket.

– Ez az egyetlen hivatás, amelynek művelői esküjükhöz híven készek arra, hogy akár az életüket is feláldozzák a haza védelmében – emlékeztetett a miniszter.

A határvédelmi feladatok komoly megterhelést jelentenek a katonák számára is.

A tárca által indított bérfejlesztés 2019 januárjáig évenkénti 5-5 százalékos növeléssel folytatódik. Az első ötszázalékos emelés 2016. január elsején történt, a következő 2017 elején esedékes. Minderre a magyar gazdaság erősödése biztosított lehetőséget, hiszen modern korunk munkaerő-piaci versenyében a haderőnek is helyt kell állnia. Szintén a katonák megbecsülésének jele a béremelésen felüli munkaerő-piaci pótlék bevezetése; e bérjellegű kiegészítésben az illetményfejlesztésen túl, iskolai végzettségükhöz igazodó mértékben részesülnek a legénységi állomány tagjai. Ezzel az illetménykiegészítéssel az érettségivel rendelkező legénységi állományú katonák bruttó alapilletménye havi 220 ezer forintra, az érettségivel nem rendelkezőké – rendfokozattól függően – 180-220 ezer forintra emelkedett. Emellett az elmúlt tíz év legnagyobb béren kívüli juttatására is sor került, a fejenként 42 ezer forintnyi Erzsébet-utalvány biztosításával. Az új, korszerűbb és jobb minőségű egyenruha bevezetésének megkezdése is kedvező visszhangokra talált az állományon belül.

Dr. Simicskó István elmondta: noha a Honvéd Egészségpénztár károsultjainak ügyében a Honvédelmi Minisztériumot semmilyen felelősség nem terheli, a katonák iránt érzett felelősség okán a tárca költségvetéséből kártalanítják a volt egészségpénztári tag honvédségi dolgozókat, elveszett megtakarításaik pótlása érdekében. Ennek pontos pénzügyi-technikai részletein még dolgoznak a szakemberek, de a jogalapot már megteremtették hozzá. Szintén komoly lépés az árvák kiegészítő támogatásának bevezetése, vagy a honvédelmi ösztöndíj program újraindítása.

– A megtartó képességünk javul, lassan kezd „beérni” az a katonaközpontú szemléletmód, amit az elmúlt egy évben tanúsítottunk – összegezte a miniszter.

A honvédelem nemzeti ügy

A 2017-es terveket illetően dr. Simicskó István bejelentette: januártól Zrínyi 2026 néven tízéves honvédelmi és haderő-fejlesztési programot indít a tárca, amely – visszatekintve az elmúlt negyedszázadra – a Magyar Honvédség modernizálása érdekében megvalósuló legnagyobb ilyen jellegű vállalkozás. Mindez több elemből áll, ezek egyike – a program honvédelmi elemeként – a területvédelmi elven szervezett önkéntes tartalékos rendszer új alapokra helyezése.

– Az ország védelmi képessége három fő pilléren nyugszik: a Magyar Honvédség képességein, szövetségesi rendszerünkön, valamint az állampolgárok elkötelezettségén. A honvédelmi törvény úgy fogalmaz, hogy a haza védelme nemzeti ügy, mindannyiunk közös ügye: a katonáké és a civileké egyaránt. Célunk megszólítani a civileket: legyen ott minden honfitársunk gondolkodásában, hogy a haza védelme fontos dolog, s abban mindnyájunknak van feladata és felelőssége is – fogalmazott a miniszter.

Ennek szellemében felmerült, hogy területvédelmi elv alapján építik fel és működtetik majd a tartalékos rendszert.

– A haderő nem működhet tartalékok nélkül. A jelenleg mintegy 5500 főből álló tartalékos rendszer fenntarthatósága és bővíthetősége már középtávon is gondot okozhat. Ezért nyitni kell a fiatalok, illetve olyan társadalmi csoportok irányába, akik magukénak érzik a haza védelmének ügyét, elkötelezettek és szeretnének részt vállalni ebben a feladatban. Széles társadalmi bázisra tervezzük felépíteni a megújuló tartalékos rendszert – mondta a miniszter.

A haderőnek nyitnia kell a fiatalok felé.

A program alapvető eleme a Honvédelmi Sportszövetség létrehozása, amely köztestületként tevékenykedik januártól. A sportszövetség elsődleges feladata a honvédelmi nevelés, valamint a honvédséghez és a honvédelemhez köthető sportágak felkarolása lesz, egyben közvetítő csatornaként, kapuként működhet a honvédség és a társadalom között. A fenti elképzelések megvalósítását egy átfogó toborzókampány is támogatja majd.

– Nem értelmetlen militáns képzésről beszélünk. Szó sincs arról, hogy masíroztatni akarnánk a fiatalokat. A honvédség iránti elkötelezettséget szeretnénk erősíteni, és lehetőséget biztosítani mindenkinek, aki részt akar venni a haza védelmében, hiszen a honvédség így tudja még hatékonyabban ellátni alaprendeltetését – fejtette ki dr. Simicskó István.

Racionális fejlesztések

A fenti célkitűzések természetesen nem választhatók el a haderőfejlesztéstől és a modernizációs folyamatok beindításától sem. A kormány döntése értelmében évente a GDP 0,1 százalékával nő a védelmi költségvetés, ami kellő alapot teremt és biztonságot ad az ésszerű fejlesztések tervezéséhez, végrehajtásához. A programot tíz évre tervezik, ennek megfelelően természetesen átgondolt folyamatokra és jól ütemezett kivitelezésére van szükség, hiszen nem egyszeri többletforrásról és annak felhasználásáról van szó, hanem a fokozatosság elvén működő folyamatról. Éppen ezért kiemelten fontosak az átlátható, racionális beszerzések, legyen szó akár új, akár használt haditechnikai és egyéb eszközökről.

Dr. Simicskó István a légi szállítási képesség erősítését emelte ki legsürgetőbb feladatként, hiszen a negyvenéves An–26-osok üzemidő-hosszabbítása hosszú távon már nem oldja meg a helyzetet – ráadásul az Antonov-gyár a fegyveres konfliktus sújtotta Ukrajnában működik. Ezért született döntés olyan repülőgépek beszerzéséről, amelyek révén megtartható a honvédség szállítóképessége. Lépéseket tett a tárca a Jak–52-esek kiváltása érdekében, illetve tervezik azoknak az eszközöknek a beszerzését is, amelyek a kisrepülőgépektől a vadászgépekig segítik a pilóták professzionális kiképzését, felkészítését.

– Természetesen helikopterképességre is szükségünk van. Átmenetileg azt a döntést hoztuk, hogy négy Mi–17-es helikoptert újítunk fel. Ezek a nagyjavítás után hét évig el tudják látni feladataikat. Ez nem váltja ki azt a célkitűzést, hogy kellenek új, illetve újszerű forgószárnyas eszközök is – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

A program egyik elemeként szükség van a légvédelmi képességek erősítésére; e részkoncepció megvalósítása a szakmai indokok mellett többek között az olimpiai pályázat miatt is fontos, de szintén kiemelt figyelemmel kezelik a szárazföldi haderőnem fejlesztését. Bizonyos üzemidő-hosszabbítások, nagyjavítások is tolódtak forráshiány és egyéb okok miatt.

– Szeretnénk e téren áttörést elérni, amennyire a pénzügyi lehetőségek megengedik – jelentette ki a miniszter.

A kibervédelem területén szintén szükség van bizonyos fejlesztésekre.

– A Zrínyi 2026 programhoz szorosan illeszkedik, hogy új nemzeti biztonsági stratégiát készítettünk, amely már a kormány előtt van. Mivel az ágazati stratégiákat a nemzeti biztonsági stratégiából kell levezetni, változni fog a katonai stratégia is – mondta a tárcavezető.

Példaértékűek az amerikai-magyar katonai kapcsolatok. Fotó: Dévényi Veronika, Láng Péter és Rácz Tünde

Kiváló kapcsolatok

A nemzetközi politikai porondon 2017 egyik legfontosabb változása az új amerikai elnök hivatalba lépése lesz. Magazinunk kérdésére dr. Simicskó István azt mondta: mindenképpen bizakodóan tekint a transzatlanti kapcsolatok pozitív változására az új elnök beiktatását követően.

– A katonai kapcsolatok eddig is kiválóak voltak, évente átlagosan negyven hadgyakorlaton veszünk részt, a legtöbb esetben amerikai katonákkal együttműködve, illetve közös feladatokban. Washingtonban elismerik iraki, afganisztáni és nyugat-balkáni szerepvállalásunkat, nagyra értékelték a honvédség bekapcsolódását a balti légtérvédelembe, illetve a lövészszázad felajánlását is. Mindenképpen arra lehet számítani, hogy a katonai kapcsolatok mellett most a politikai kapcsolatok is felértékelődni, javulni fognak, a katonai együttműködés iránt pedig továbbra is elkötelezettek vagyunk. Ezzel együtt az a cél, hogy megerősítsük az európai védelmet: biztonságunkért nekünk is többet kell tennünk – emelte ki a miniszter.

Magyar Honvéd 2017. január/Draveczki-Ury Ádám

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017. 12. 11., 10:29
Új segítőkre lelt a Kecskeméti Szent László Lions Club a Durgó Tamás őrnagy vezette Bács-Kiskun megyei toborzó iroda katonái személyében, hisz mostantól több esetben közös programokon fognak együtt jótékonykodni.
2017-11-23 15:27:10
Az elmúlt néhány esztendőben ismét felértékelődtek a hagyományos védelmi feladatokra optimalizált fegyverrendszerek, így az irányított páncéltörő rakéták. A NATO keleti szárnyának szinte minden országa komoly fejlesztésekbe fogott ezen a területen.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 12. 15., 14:45
A napokban megtörtént az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében (EUTM Mali) részt vevő magyar katonák váltása.
2017. 12. 11., 10:15
Vietnam, 1967. Javában zajlott a háború az ország uralmáért, amikor március 10-én egy addig elképzelhetetlennek tartott, s azóta amerikai repülős körökben gyakorta felemlegetett eset történt: Bob Pardo százados szó szerint kitolta pilótatársai vadászgépét az ellenséges területről.
2017. 12. 08., 14:35
Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruház kínálatából! Repülős témájú könyvek, DVD filmek, relikviák, ruházati termékek! Kiszállítási akciónk 2017. december 31-ig tart!
2017. 12. 04., 12:36
A honvédelmi miniszter mellett a delegáció tagja volt Németh Szilárd, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, valamint dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök.

  JETfly Magazin

2017. december 1-én elkezdődött Ulan-Udenszki Repülőgépgyár (U-UAZ) által modernizált Mi-171E berepülése. Az „Orosz Helikopterek” holdingba tartozó üzemben a modernizálás során új hajtómű és módosított forgószárny-mechanizmus került a helikopterbe.