2018. 02. 21. szerda
Eleonóra
: 312 Ft   : 253 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Az AN/TPY-2 korai előrejelző radar

Art of WAR  |  2014. 07. 09., 12:48

Amerikai hírszerzési adatok alapján jelenleg kb. 6 500 ballisztikus rakéta található a világon, melyek nem állnak NATO, kínai vagy orosz ellenőrzés alatt. Ez a tény állandó aktualitást biztosít a ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerekkel kapcsolatos híreknek, információknak.

Az utóbbi hónapokban a Raytheon hadiipari vállalat - korántsem megszokott módon - a tervezett időpontnál fél évvel korábban adta át a kilencedik AN/TPY-2 radart, valamint az eszközzel kapcsolatos modernizációs terveket is ismertetett. Az amerikai THAAD (Terminal High Altitude Area Defense – nagy magasságú, visszatérő szakaszban repülő rakéták elleni területvédelem) rendszer földi telepítésü radarjának bemutatása a téma iránt mélyebben érdeklődőknek nyújthat további hasznos információkat. 

Az AN/TPY-2 nagyteljesítményü radarrendszer célja ballisztikus rakéták detektálása, követése, valós fenyegetettségi szint megállapítása (pl. harcászati robbanófej – ürtörmelék elkülönítése stb.), mindezt nagy távolságon és magasságon, a világürt is beleértve. A világ legnagyobb mobil, akár légi úton is szállítható X-sávú radarja az alábbi alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik:

Az AN/TPY-2 korai előrejelző radar

- FBM (Forward Based Mode - korai előrejelző üzemmód): önállóan telepítve, gyakorlatilag bármilyen ABM (Anti Ballistic Missile – ballisztikus rakéta elleni) rendszer részeként üzemelhet. Ez esetben speciális híradástechnikai, harc- és tüzvezetési elemekkel kerülnek kiegészítésre, mely funkciókat alapesetben a THAAD rendszerei látnak el. Az ellenséges rakétaindítás bekövetkezése után képes a korai céladatokat feldolgozni, továbbítani a vezetési pont felé, valamint megosztani azokat más rendszerekkel (pl. a 2012-ben sikeresen lefolytatott integrációs tesztek alapján az Aegis, valamint a Patriot-PAC 3 rendszerekkel is). FBM alkalmazásban a ballisztikus rakéták korai felderítése a cél, ennek érdekében a lehetséges veszélyforrásokhoz viszonylag közel (pl. Izraelben, Törökországban) települ az eszköz, ami alapos diplomáciai, valamint logisztikai előkészítést igényel. Az egyik fontos feltétele egy adott rendszerbe történő integrálhatóságnak a megfelelő verziószámú ABM C2BMC (Command, Control, Battle Management and Communications – Vezetés, irányítás, harcvezetés és kommunikáció) szoftver megléte.

- TBM (Terminal Based Mode – célkövető/tüzvezető üzemmód) A THAAD fegyverrendszer állandó elemeként, annak tüzvezetési rendszerébe integrálva müködik. A ballisztikus rakéták pályájának visszatérő szakaszán a fő feladat a cél folyamatos követése és a valós fenyegetettség elkülönítése. A rendszer rakétái már az indítás előtt és azt követően is folyamatosan megkapják a cél folyamatosan frissülő pályaadatait, egészen a kinetikus elven történő megsemmisítés pillanatáig. A pusztán becsapódási energia alkalmazása lehetővé teszi, hogy az esetleges nukleáris töltet ne robbanjon fel és ez egyben rávilágít a radar pontosságával szembeni nem mindennapi követelményekre is.

Az AN/TPY-2 radarrendszer az alábbi elemekből áll:

1.    Fázisvezérelt antenna egység (Antenna Equipment Unit - AEU)

2.    Müszeres kabin (Electronic Equipment Unit - EEU)

3.    1,3 MW-os elsődleges aggregátor (Prime Power Unit - PPU)

4.    Hütőegység (Cooling Equipmnet Unit - CEU)

5.    Kezelői munkahely, saját beépített áramforrással (Operator Control Unit - OCU)

AN/TPY-2 korai előrejelző radar

Az eszköz képességeit alapvetően meghatározó 9,2 m2-es, szélessávú, fázisvezérelt antennarács összesen 25344 antennaelemből áll, melyek 72 félvezetős adó/vevő modulhoz csatlakoznak. A sugárkarakterisztika formálását, mozgatását digitális nyalábformáló processzor végzi, mely akár egyszerre több tünyaláb generálásával biztosítja a felderítési, célkövetési üzemmódok adott feladatnak megfelelő variálhatóságát. Az antennaegység üzemi hőmérsékleten tartását a hütőegység biztosítja, míg a védő/vezérlő funkciókat és a jelfeldolgozó rendszert a müszeres kabinban helyezték el. Optikai kábeles adatkapcsolati rendszer biztosítja a megfelelő sávszélességü kommunikációt. A különböző funkciók helyes müködését a kezelői munkahely konzoljain lehet nyomon követni, szintén itt van lehetőség az üzemi vezérlésre, paraméterezésre.

A kisugárzott lineáris frekvenciamodulált adóimpulzusnak megfelelően impulzus-kompressziós vevőt alkalmaznak. Az üzemi frekvencia 8,55 és 10 GHz között változik, a maximális felderítési távolság kb. 1000-1600 Km, míg a maximális felderítési magasság kb. 100-150 Km. Természetesen ezek csak az interneten jelenleg elérhető, közelítő jellegü információk, mivel a pontos harcászat-technikai paraméterek minősített adatok. A kiemelkedően nagy felderítési távolság a többi korai előrejelző radarhoz hasonlóan az ionoszféra radarhullám-visszaverő hatását kihasználva, ún. térhullámokkal lehetséges. Az alkalmazott magas frekvenciának köszönhetően nagyon jó a radar felbontóképessége, ebből következik az a korábban már említett tulajdonsága is, hogy különbséget tud tenni kisméretü objektumok, pl. harcászati robbanófej és ürszemét között. 

Meg kell jegyezni, hogy az X-sávú radaroknak hátrányai is akadnak, nem véletlen, hogy a nagyobb felderítési távolságú korai előrejelző radarok inkább a jóval alacsonyabb VHF/UHF sávokban (0,1 – 1 GHz) üzemelnek.  A magas frekvenciákon ugyanis a jobban érvényesülő légköri csillapítás és zavaró meteorológiai hatások (eső, felhők) miatt kisebb az elérhető maximális felderítési távolság. Ennek kompenzálására szolgál az impulzus kompressziós vételi eljárás, a legmodernebb jelfeldolgozási metódusok és a nagy adóteljesítmény, ami azonban a mobil radaroknál szokatlanul nagy energiaigénnyel párosul.

Az AN/TPY-2 radar képességeinek javítása, növelése céljából leginkább a szoftvereket és a kommunikációs rendszereket érintő modernizációs programot indított a gyártó Raytheon vállalat. A fő célok az eszköz diszkriminációs képességeinek fejlesztése (robbanófejek, hamis robbanófejek, ürszemét és egyebek megbízható elkülönítése), valamint a más rendszerekkel való integrálhatóság biztosítása. A háromlépcsős fejlesztési program a szintén három szakaszra bontott EPAA-val (European Phased Adatptive Approach – az Egyesült Államok hozzájárulása az európai rakétavédelmi programhoz) párhuzamosan halad, és a tervek szerint 2018-ban fejeződik be. Ha sikerül tartani az ütemtervet, a Romániába 2015-re és a Lengyelországba 2018-ra telepíteni tervezett Aegis-Ashore létesítményeknek ezáltal majd rendelkezésre állnak akár a törökországi AN/TPY-2 radar szolgáltatta információk is.

A talán legérdekesebb fejlesztési programban két AN/TPY-2 radart terveznek összeépíteni. Az egymás mellé helyezett fázisvezérelt antenna egységeket közösen lehetne mozgatni egy forgó állványon (nem sugárnyalábmozgatás, csak a megfigyelt szektor irányába állítás). A kétszeres nagyságú antenna apertúra növeli a felderítési zónát, a duplájára nőtt adóteljesítmény pedig növeli az elérhető maximális felderítési távolságot. Ebből következik, hogy két hütőegységre és két elsődleges aggregátorra lesz szükség, de müszeres kabinból elegendő lesz egy, a jelfeldolgozó és a védő-vezérlő rendszert érintő minimális módosításokkal.

AN/TPY-2 korai előrejelző radar

Jelenleg az USA kontinentális területén kívül Hawaii-n és a Japánhoz közeli Guam szigetén TBM alkalmazásban (THAAD-radarként), Izraelben, Törökországban és Katarban FBM alkalmazásban települnek AN/TPY-2 radarok. Az Egyesült Arab Emirátusok és Omán már döntött a THAAD rendszer beszerzéséről, míg Dél-Korea jelenleg is vizsgálja a rendszer képességeit saját védelmi céljaik tekintetében. Bárhol és bármilyen alkalmazásban is települ, biztosan kijelenthető, hogy ez a különleges radar felbecsülhetetlen értékü információkat szolgáltat az alkalmazó országok számára. 

Írta: Vadász István százados

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2018. 02. 13., 10:35
A közelmúlt és napjaink konfliktusai Örményországban, Irakban, Szíriában, vagy akár Ukrajnában világosan bizonyították a drónok széleskörű alkalmazását akár a reguláris hadseregek, akár a különböző lázadó és ellenálló csoportok, vagy terrorista szervezetek részéről.
2018. 02. 07., 13:36
Még 2014-ben kötötték meg azt a szerződést a felek, ami alapján az oroszok megkezdték az első adag T-90Sz harckocsi leszállítását az irakiaknak. Irak összesen 73 darab T-90Sz/SzK harckocsit rendelt a hozzá tartozó speciális javító- és szállító eszközökkel együtt.
2018-02-16 12:56:09
Brüsszelben tanácskoztak az észak-atlanti katonai szövetség védelmi miniszterei február 14–15-én. A Budapestről kiutazó magyar küldöttséget Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes vezette. A delegációhoz a helyszínen csatlakozott Sztáray Péter, Magyarország NATO-nagykövete.
2018-02-05 15:41:12
1944. október 20 – án megkezdődött a Fülöp-szigetek amerikai inváziója. A Japán Császári Haditengerészet összeszedve legnagyobb és legerősebb hadihajóit, egy végső, kétségbeesett lépésre szánta el magát, hogy szétverje MacArthur tábornok partraszálló erőit.
2018-02-05 12:07:36
Huszonnyolc újonc tett katonai esküt a kecskeméti repülőbázison. A hazánk biztonságának, határaink védelmének megvédésére elkötelezett fiataloknak február 2-án, pénteken Fekete Tamás ezredes, a bázis parancsnokhelyettese kívánt sok sikert, erőt, egészséget és katonaszerencsét. Az eskü szövegét előmondta: Majsai Renátó közkatona.
   MÁSOK ÍRTÁK
2018. 02. 19., 13:34
Megérkeztek Finnországba az első K9 Thunder 155 milliméteres önjáró lövegek.
2018. 02. 16., 15:48
Az új termékek között megtalálhatóak az Alpha Industries 2018-as tavasz/nyár kollekciójának legújabb darabjai is!
2018. 02. 16., 09:49
Az amerikai haditengerészet arra kéri James Mattis védelmi minisztert, hogy halasszák el a USS Gerald R. Ford (CVN-78) nukleáris meghajtású szuperhordozó robbanásállósági tesztelését.
2018. 02. 14., 13:39
A NATO nem akar újabb hidegháborút, nem akar újabb konfrontációt Oroszországgal - jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára Brüsszelben február 14-én, szerdán.

  JETfly Magazin

Orosz hírforrások a napokban számoltak be arról, hogy az Orosz Haditengerészet Szu-30SzM pilótái először gyakorolhatták a légi utántöltést, mutatjuk róla a nyilvánosságra hozott videót.