Királytigris a föld alatt

A Tigris II. a kor legnagyobb méretü páncélosa volt. Páncélzata, tüzereje a többi harckocsi fölé emelte. Bármennyire hihetetlen, ezt a monstrumot az anyaghiány hívta életre.

Már a Király Tigris megjelenése is nagy riadalmat keltett az ellenség soraiban

A német szakemberek 1944 januárjában döntöttek arról, hogy a Párduc és Tigris típusok gyártását beszüntetik, és a kettő ötvözetéből egy hatékonyabb nehézpáncélost alkotnak. A tervezés során valóban összegyúrták a két jármü erényeit, azonban a Tigris II. leginkább a Párduc harckocsira hasonlít. A gyártása 1944 februárjában kezdődött meg. Az új jármü a Tigris II/B típusnevet kapta. A Király előnevet hivatalosan sohasem használta a német hadvezetés, ezt a becenevet a német katonáktól kapta. A gyártás jogáért két rivális cég, a Porsche és a Henschel vetélkedett, amiből a Henschel került ki győztesen. Meg kell azonban említeni, hogy az első 50 darab Tigris Porsche toronnyal gördült le a futószalagról.

Tigris II. a Porsche által gyártott toronnyal...

...valamint a Henschel toronnyal

A Tigris félelmetes páncélvastagsággal rendelkezett: a veszélyes irányokban 180 mm, míg egyéb irányokban 40-80 mm között volt. Hosszúsága meghaladta a 10 métert, szélessége majd 4 méter lett, míg a magassága 3,08 méter volt. A toronyba egy 88 mm-es KwK 43/3 L71 típusú harckocsiágyút építettek, amely néhány modern típussal még ma is felvenné a versenyt. Az ágyú mellé egy 7,92 mm-es MG 34-es géppuskát építettek be, és ugyanilyen fegyver került a  homlokpáncél tüzelőnyílásába is. A jármü súlya megközelítőleg 70 tonna lett, azonban új motor tervezésére és elkészítésére a német hadiiparban már nem volt elég erő. A korábbi változat 700 LE-s motorját építették be, amitől a jármü sebessége 38 km/h-ra, hatótávolsága 110 km-re csökkent. Ez rengeteg gondot okozott a harctéren, hiszen manőverezni szinte képtelenség volt vele. A hidak nagy része nem bírta el, és sárosabb, mocsarasabb területen egyszerüen elsüllyedt. A legnagyobb problémája azonban az volt, hogy „zabálta” az üzemanyagot. Sokszor fordult elő, hogy teljesen ép, kiszáradt tankú Tigrist hagyott hátra a kezelőszemélyzete.

 Az üzemanyaghiány több veszteséget okozott, mint az ellenséges harckocsik

Mindezen hibái ellenére az ellenség rettegett tőle. Félelmetes tüzereje mindent elpusztított. Az a legenda keringett róla, hogy nem lehet kilőni. Egyes források szerint egyet sem lőttek ki a háborúban, ami persze nem igaz. Az orosz JS nehézharckocsi 1500 méterről is képes volt megsemmisíteni, ha oldalról találta el. Elképzelhető, hogy Hantháza mellett egy teljesen ép jármüvet találtak, ami az őszi esőzésektől felázott talajon már nem tudott tovább menni.