2024. 04. 13. szombat
Ida
: 392 Ft   : 367 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Áthidaló megoldások

Áthidaló megoldások
Art of WAR  |  2016. 09. 28., 11:42

Menetből leküzdve.

A hadszíntereken gyakran fordul elő, hogy a gumikerekes, de még a lánctalpas járműveket is megállító akadály bukkan fel. Ekkor tesznek jó szolgálatot a hídvető járművek, amelyek képesek „átlépni” ezeken a problémákon.

Type 91: a japán önvédelmi erők legmodernebb hídvető járműve.

A műveleti feladatok eredményes végrehajtásának egyik fontos pillére a műszaki támogatás. Legyen szó akár harcok, hadműveletek végrehajtásáról, vagy éppen válságokra reagáló, humanitárius feladatok elvégzéséről, a műszaki csapatok és járműveik, eszközeik (így a hídvető rendszerek) bevonása nem csupán hasznos, de sokszor elengedhetetlen.

A speciális, hídelemeket hordozó harcjárművek története az első világháborúig nyúlik vissza. A lövészárok-háborúk képét változtatta meg 1916-ban az első harckocsik frontra kerülése. A védekezés sem késett sokat: mind a központi, mind az antanthatalmak hadseregei hamarosan elkezdték alkalmazni a mély és széles árkokat, melyek képesek voltak megakasztani a lomha páncélosok támadását. A legelső, harckocsira szerelt, kezdetleges rohamhidak már a Nagy Háború utolsó éveiben elkészültek, ám ritkán használták azokat a fronton és rendszerint akkor is sikertelenül.

Az első, kimondottan hídvető célokra épült harcjármű a német Brückenleger IV volt.

Az első, kifejezetten erre a célra tervezett és hadrendbe állított hídvető harckocsi a német Wermacht kötelékébe tartozott. A Panzerkampfwagen IV (PzKpfw IV) torony nélküli alvázára épített Brückenleger IV 1940-ben állt hadrendbe. A járművön hordozott híd hossza 9 méter volt, teherbírása elérte a 28 tonnát. A hídelemeket létraszerűen előretolva lehetett lefektetni az akadály fölé.

A modern, ollószerűen lerakható hídelemek a brit Covenanter Bridgelayer hídvetőn jelentek meg. A 10,3 méter hosszú, 2,9 méter széles szerkezet 9,15 méternyi akadályt volt képes áthidalni. A kezdeti 24 tonnás teherbírást a háború végéig 30 tonnára növelték.

Az ollószerűen lerakható hídelemekkel felszerelt Covenanter Bridgelayer.

Ami bevált, marad

Az alapvető kialakítás gyakorlatilag 1945 óta nem sokat változott: harckocsialvázra építenek fel hidraulikusan működtethető hídszerkezeteket, ollószerűen kinyitható vagy létraszerűen kitolható megoldást választva. A fő változást az áthidaló-, illetve a teherbíró képesség növelése jelentette (alkalmazkodva a harckocsik és az önjáró lövegek tömegének folyamatos növekedéséhez). A modern, nagyobb teljesítményű hidraulikus rendszerek, valamint az egyre könnyebb, de nagyobb teherbírású fémötvözetek megjelenésével csökkent a híd tömege és a telepítéshez szükséges idő.

A külön – lánctalpas és páncélozott – hídvető járművek fejlesztése nem jellemző, így az új típusok megjelenése rendszerint a harckocsik generációváltásával egy időben történik; továbbra is ezek adják a hídvető rendszerek alapjárműveit.

Az MH 25. Klapka György Lövészdandár harckocsizó zászlóaljának műszaki rajánál – Tatán – is használnak két hídvető harcjárművet. A magyar felségjelet viselő BLG–60M immár évtizedek óta szolgál hazánkban. A korabeli NDK és Lengyelország által közösen fejlesztett jármű feladata nem egyszerű: a minimális felderítés után 4-6 perc alatt képes megteremteni a harckocsik átjutásának feltételeit olyan természetes és mesterséges akadályokon, amelyeket azok önerőből nem lennének képesek leküzdeni. A BLG–60M alapját is egy harckocsi (a T–55-ös) alváza képezi, amelyet hídrakó szerkezettel és csörlővel szereltek fel. A 40 tonnás járművet egy 580 lóerős, 12 hengeres dízel V motor hajtja. Terepen (hídelemmel együtt) 15–20 km/h, műúton vagy jól kiépített földúton 30–40 km/h sebességgel halad. Hatótávolsága kiépített úton 300–400, nehéz terepen, a megnövekedett fogyasztás miatt, 200–220 kilométer.

A kinyitva 20 méteres hídszerkezet lánctalpas járművek esetén 50, kerekes tengelyterhelésű járműveknél 15 tonna teherbírású. A közel 7 tonnás hídelemet a gép hidraulikája körülbelül négy perc alatt képes lerakni.

A Leopard 2 Leguan hídelemei akár 70 tonnát is elbírnak.

Modern hídhordozók

Az amerikai M1 Abrams harckocsi valóban generációváltást jelentett a korábbi, hagyományos kialakítású M60-as családhoz képest, melynek M60A1 elnevezésű modifikációja volt sokáig a rendszeresített hídvető harckocsi-változat. Az új, sokkal nagyobb tömegű és teljesítményű Abrams-ekkel azonban ezek már nem tudták „tartani a lépést”, így ésszerű választás volt az M1-esek gázturbinás meghajtású alvázára építeni az új hídvetőt. Az M104 Wolverine fejlesztése 1983-ban indult meg, majd több összehasonlító tesztet követően, illetve a program ideiglenes felfüggesztése után 1996-ban készült el az első prototípus, amely az M1A2 korszerűsített alvázát párosította össze a német fejlesztésű, jól bevált Leguan hadihíddal.

Az M1A2 alvázban dolgozó Honeywell AGT1500 típusú gázturbinás motor 1500 lóerő teljesítményű, így az M104 gond nélkül képes lépést tartani a harckocsikkal is. Az érdekes módon „kitolható” hídszerkezet két fél-hídrészből, részenként két, egymással felcserélhető 14 méteres szegmensből áll, ezeket speciális alumíniumötvözetből készítették. A hídszerkezet MLC70 teherbírású (azaz akár 70 tonnás, lánctalpas harckocsik is áthaladhatnak rajta), s 24 méter széles akadály áthidalására képes. A híd telepítését és felvételét a kezelőszemélyzet a jármű belsejéből végezheti. A telepítési idő kevesebb, mint 5 perc, míg a szerkezet felszedése mintegy 10 percet vesz igénybe.

Az M1A2 Abrams harckocsi alvázára épült M104 Wolverine.

A német hadsereg Leopard 2 Leguan hídvető harckocsija a korábbi, Leopard 1-es alvázra épített Biber rendszer továbbfejlesztése. A legfontosabb változás a Leopard 2-es toronynélküli alvázának használata, illetve a 26 méteres, akár 70 tonna teherbírású hídelemek alkalmazása. A hídszerkezet kialakítása, működési elve megegyezik az amerikai M104 Wolverine típuséval. Készül azonban már az utódtípus, a holland–német fejlesztésű Leguan Modular Bridge System (német nevén Panzerschnellbrücke 2 – PSB 2), amelynek első prototípusa 2002-ben jelent meg. Az 1500 lóerős MTU turbodiesel hajtóművel felszerelt jármű – kategóriájában szokatlan módon – egymásra helyezve három, egyenként 7 méter hosszú, 4 méter széles, speciális, nagy teherbírású alumíniumötvözetből készített hídelemet hordoz. A 70 tonna teherbírású elemekből így akár több híd is készíthető.

Keleti megoldások

Az orosz hadsereg jelenlegi, legszélesebb körben használt hídvető rendszere az MTU–72 (632-es objektum), amely (mint a típusjelzéséből is kiolvasható) a T–72-es közepes harckocsi alvázára épül. Az 1974 óta szolgálatban álló rendszer egy 50 tonna teherbírású, 20 méter hosszú, 3,3 méter széles, 6,4 tonna tömegű hídelemet hordoz. A nyugati modellektől eltérően az MTU–72-es a szerkezet két végén lévő elem lehajtása után tolja előre a fém hidat, amely 18 méternyi távolságot képes áthidalni.

Holland–német együttműködés eredményeként készülhetett el a Panzerschnellbrücke 2.

A harckocsik új generációja Oroszországban is új páncélozott hídvető járművet hozott: az MTU–90M egyelőre csak kis számban került az orosz hadsereg állományába, 2013 óta. A 60 tonna teherbírású, 21 méter hosszú hídelemet egy 840 lóerős turbodiesel motorral felszerelt T–90-es harckocsialváz hordozza. A szükséges felfekvésekkel együtt 19 méteres távolságot képes áthidalni a rendszer. A kéttagú hídelem lerakása már a hagyományos, ollószerűen nyíló módszerrel történik. A kezelők itt is képesek a harcjármű belsejéből, védett helyről működtetni a járművet, továbbá a hídelem fel- és lerakására szolgáló hidraulikus rendszert.

A változatos domborzati viszonyok között tevékenykedő japán önvédelmi erők sem működhetnek ilyen jármű nélkül. A legmodernebb rendszert jelenleg a Type 91-es hídvető jelenti. Az 1990-ben hadrendbe állított jármű alapját a már tartalékba helyezett Type 74 közepes harckocsi alváza adja. A járműtestre egy 20 méter hosszú, 4 méter széles, két elemből álló hídtest került, amelyet egymás elé csúsztatva rögzítenek egyetlen elemmé, majd előre kitolva helyezik el a legfeljebb 18 méter széles akadály felett. Az elkészült híd teherbírása lánctalpas járművek esetén 50 tonna.

Az MTU–72 alapjául a T–72-es harckocsit választották. Fotó: internet

Magyar Honvéd 2016. szeptember/Trautmann Balázs

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024. 03. 18., 15:07
2024-ben az EUFOR parancsnoki teendőit ellátó nemzet, így magyar csoport biztosítja a misszió MEDEVAC (Medical Evacuation), azaz egészségügyi kiürítési képességét. Beszélgetés a misszióra való felkészülés részleteiről és a külföldi szolgálat körülményeiről Dajka Attila alezredessel, az EUFOR Helikopter Alegység parancsnokával és dr. Forgács Levente hadnaggyal, az alegység egyik orvosával.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-07 11:04:37
Semmi, mert egy hasonló méretű, ARV vontatókocsi siet segítségére, hogy biztonságos helyre szállítsa. A pótolhatatlan eszköz kezelését öthetes kiképzés alatt sajátították el a hódmezővásárhelyi és tatai honvédek, tudásukról pedig a március első hetében rendezett táborfalvai vizsganapokon adtak számot.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 11., 10:42
Az MH Egészségügyi Központ állománya a ROLE-2 egészségügyi komplexum elemeinek telepítését gyakorolta.
2024. 04. 09., 13:17
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter dr. Töll László ezredes, hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka személyében új miniszteri biztost nevezett ki.
2024. 04. 08., 14:59
Hatvanhárom második világháborús aknagránát szunnyadt egy Csép melletti szántóföldön, több mint 250 kilogrammnyi össztömegben. Az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred katonái többnapos munkával tisztították meg a területet.
2024. 04. 05., 13:00
A Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága köszöntötte csütörtökön a 100 éve született Tóth Lajost.

  JETfly Magazin

2024. április 12-én, pénteken nem sokkal fél 10 után érkezett meg Kecskemétre a magyar részre készült, PT-ZHP ideiglenes lajstrommal ellátott KC-390-es katonai szállítógép. Helyszíni fotókkal frissítjük cikkünket!