Páncélváltás - Régi feladat, új járművek

A francia hadsereg gyakran alkalmazott, a világ számos válsággócában bevetett eszközei az AMX–10RC és az ERC 90 (lövegekkel felszerelt) tűztámogató és felderítő járművek. Az 1970-es évek végén és 1980-as évek elején hadrendbe állított „hatkerekűek” felett – a több alkalommal elvégzett modernizálás ellenére – eljárt az idő. Az utód a Nexter, a Thales és a Renault Truck Defense konzorciuma által gyártott EBRC (Engin Blindé de Reconnaissance et de Combat) Jaguar lesz. A francia haderő 2020-ig szóló „Scorpion” modernizációs programján belül 2017 áprilisában az első 20 példányt már meg is rendelték, ugyanakkor a teljes cseréhez legalább 248 jármű megvásárlása lenne szükséges.

A Jaguar feladata is a felderítés és a lövészegységek tűztámogatása lesz. Ehhez a 6×6-os kerékképletű, 25 tonna tömegű páncélos fő fegyverzete egy 40 milliméter űrméretű, percenként 200 lövésre képes CT40 automata gépágyú lesz, amit a toronyban egy 7,62 milliméteres géppuska, két, fejlesztés alatt álló MBDA MMP irányított páncéltörő rakéta és önvédelmi célokra nyolc füstgránátvető cső egészít majd ki. A jelenlegi fejlesztési, költségvetési trendeknek és a költséghatékonyság mindent átható szellemének megfelelően egy, már gyártásban lévő Renault terepjáró teherautó-alvázra és hajtásláncra kerül fel a Nexter páncélozott felépítménye. A kommunikációs, tűzvezető, felderítő, lézeres besugárzásjelző és elektronikai zavarórendszereket pedig a Thales szállítja.

Megvan az első külföldi vásárló is, Belgium, amely 60 Jaguart és 417 VBMR Griffont rendelt meg 1,1 milliárd euro értékben. Az új francia járművek a most használt Piranha IIIC 8×8-as és a Dingo 2 4×4-es páncélozott csapatszállító, illetve a Pandur I felderítő rendszereket váltják majd fel.

A sokkerekű Griff

Az említett VBMR Griffon és a Jaguar viszonya több mint szoros: 70 százalékban azonos alkatrészekből, elemekből épülnek fel. Míg a Jaguar feladata a felderítés, addig a Griffoné a csapatszállítás, elsősorban a még 1976-ban hadrendbe állt, kisebb méretű 4×4-es VAB-et kiváltva.

A vezető, a toronylövész és a parancsnok mellé nyolc, teljesen felszerelt lövészkatona fér el a robbanásvédett (zárt tárolórekeszek, a járműtest oldalára erősített ülések, négypontos biztonsági öv) deszanttérben. A páncélos belső tere túlnyomásos (a vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek hatásait kivédendő), illetve légkondicionált, oldalára további moduláris pótpáncélzat helyezhető el, akár a NATO STANAG 4569 Level 4 védettségi szintet is elérve. A speciális kiképzés miatt akár egy 10 kilogrammos akna vagy improvizált robbanótest hatását is képes csökkenteni a V alakú alsó rész, megóvva a benn ülőket.

A szintén 25 tonnás Griffon esetében a vezetőfülke tetejének jobb oldalára elhelyezett, nappal és éjjel is használható kamerarendszerrel felszerelt, távirányítású fegyvertoronyba egy közepes vagy nehéz géppuska, nagyobb tűzerő igényének esetén egy 40 milliméteres automata gránátvető építhető be. A takarékos turbodízel Renault motor hatótávolsága közúton 800 kilométer. A lövészkatonákat szállító alapváltozat mellett parancsnoki harcálláspont, harctéri mentőgépjármű, tüzérségi megfigyelő, műszaki és járműmentő Griffon is kerül majd a francia hadsereghez. Nem is kevés: jelenleg 2122 darab megrendeléséről van szó, s ezekből az első 319-et 2017 áprilisában meg is vásárolták. Az első Griffonokat az Afganisztánban és Maliban sokat „szereplő” 126. lövészezred kapja majd 2021-ben.

Nehézfiú

Nem csak a (gumi)kerekeseké a világ: lesz újdonság lánctalpakon is. Igaz, ehhez Nagy-Britanniáig kell menni, ahol a General Dynamics UK fejlesztette ki a brit hadsereg új gyalogsági harcjárműcsaládját. A mérnökök ugyanakkor nem a nulláról kezdték a munkát: az Ajax nevet kapott páncélos az osztrák és a spanyol haderőben már rendszeresített ASCOD „angolosított”, alaposan átszabott változata.

Az Ajax 2010-ben győzte le a BAE Systems CV–90-esét, amikor az 1970 óta hadrendben álló és a Falkland-szigetektől a Balkánon és Irakon át Afganisztánig számtalan háborúban részt vevő CVR(T)-járműcsalád utódját keresték. A kifejezetten kis méretű, ezért korlátozott védelmet nyújtó, de mozgékony, légi úton könnyen szállítható CVR(T) adta a hadsereg felderítő (FV101 Scorpion, FV107 Scimitar és Sabre), páncéltörő (FV102 Striker, Swingfire, majd 2005-től Javelin rakétákkal), csapatszállító (FV103 Spartan), mentő (FV104 Samaritan), parancsnoki (FV105 Sultan), illetve járműmentő (FV106 Samson) képességének gerincét. Nos, a 38 tonnás, lánctalpas, alaposan felfegyverzett, többféle változatban megépített Ajaxnak kell majd ezeket a feladatokat átvenni. 2015. szeptember 3-án, a walesi NATO-csúcstalálkozó elé időzítve rendelt meg a brit védelmi minisztérium 589 példányt, amelyek gyakorlatilag a teljes, az előbb felsorolt feladatpalettát lefedik.

Az alap felderítő változat egy 40 milliméteres CT40 gépágyúval, illetve egy L94A1 típusú, 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuskával rendelkezik. A gépágyúhoz páncéltörő, beton elleni speciális, repesz-romboló és légi célok (így helikopterek és drónok) elleni, különleges lőszert is rendszeresítettek. A 42 tonnás harci tömeg mellett a gyártó szerint további két tonnát lehet még az Ajaxra „építeni” (például védelmi és támadó rendszerek, extra páncélzat, zavarórendszerek formájában) anélkül, hogy a teljesítménye számottevően romlana. Apropó, páncélzat: a test oldalán előre kialakított tartóelemekre felerősíthető a kívánt reaktív vagy egyéb pótpáncélzat. Ha ez egy találat miatt megsérül, a modulrendszerű kialakításnak köszönhetően a csere egyszerűen megoldható.

A lánctalpas mozgatásáról a német MTU V8 199 TE21 turbodízel motor gondoskodik, egy hatsebességes automata sebességváltón keresztül. A toronyra és a testre elektronikai felderítőeszközök, éjjel-nappal használható kamerák, speciális mikrofonrendszer kerültek, hiszen az elsődleges feladat mégiscsak a harci felderítés. A megszerzett információkat egyrészt a jármű saját belső, Ethernet-alapú, több terabájtnyi tárolóképességű fedélzeti számítógépes rendszere értékeli és archiválja, másrészt a Challenger 2-es nehéz harckocsikból már ismert BOWMAN elnevezésű, valós idejű adatátvitelre alkalmas taktikai kommunikációs rendszeren keresztül képes megosztani.

Begördülő változás

Teljes cserére szorul a brit hadsereg gumikerekes páncélozott szállítójármű-flottája is. A nagy kérdés: az amerikai eredetű Cougar-család brit változatait, azaz a Mastiff, a Ridgeback és a Wolfhound közel 700 példányát mi váltja majd fel? A brit hadvezetés tervei szerint (Army 2020) a jelenlegi három helyett két, páncélozott járműveket alkalmazó „csapásmérő” lövészdandár marad majd hadrendben 2020-ra. A dandárok két-két, Ajaxszal felszerelt és az új, még beszerzésre váró páncélozott csapatszállító járművel ellátott (egyes brit források szerint csupán zászlóaljerejű) ezredből és a szükséges kiegészítő (műszaki, tüzérségi, logisztikai egészségügyi) elemekből állnak majd. Ehhez azonban megfelelő, nagy mobilitású, de erős védelemmel rendelkező, „digitalizált”, a Challenger 2-esekkel és a továbbfejlesztett Warrior lövészpáncélosokkal is együttműködni képes, 6×6-os vagy 8×8-as gumikerekes járművekre lesz szükség. A Rheinmetall szerint erre nincs is jobb megoldás, mint a holland–német fejlesztésű Boxer, amelyet a két országon kívül már Litvánia is alkalmaz. Nem véletlen, hogy a 2017-es londoni DSEI haditechnikai kiállításon egy speciális festésű, az Egyesült Királyság zászlójába „öltöztetett” Boxer is megjelent, rendkívüli feltűnést keltve. A várhatóan akár 800 járműves, hárommilliárd angol font értékűre becsült megrendelésre azonban mások is pályáznak. Így a vetélytársak között van a harcedzett Stryker (General Dynamics), a VBCI (Nexter), a Patria AMVXP és a Terrex (ST Kinetics) is. Kérdés, a brit védelmi tárca mikor indítja el a hivatalos versenyt a gyártók között, és persze hogyan lesz ebből 2020-ra két felszerelt dandár?

Magyar Honvéd 2017. december - Trautmann Balázs

Forrás: honvedelem.hu