2024. 11. 06. szerda
Lénárd
: 409 Ft   : 376 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Lézerágyú a Boeing 747-es Jumbón - próbalövészet a jövő csodafegyverével

Art of WAR  |  2008. 12. 06., 18:34

Az amerikai Boeing cég az elmúlt napokban jelentette be, hogy elvégezte a nagy energiájú, repülőgép fedélzetére telepített lézer tesztelését szárazföldi körülmények között. Ez azt jelenti, hogy a jövő egyik csodafegyverének szánt új haditechnikai eszköz hamarosan már nem csak a sci-fi írók fantáziájában létezik majd, hanem szolgálatban álló, valós harcértékű pusztító fegyver lesz. 2009-ben már a légi tesztekre is sor kerülhet, ahol valódi ballisztikus rakétákat fognak megsemmisíteni a segítségével. Nézzük mit is jelent a gyakorlatban az ABL (Airborne Laser) varázsszó, hogyan működik majd az amerikai rakétavédelmi rendszer ezen eleme.

A lézerfegyver szerepe a rakétavédelmi rendszerben

A lézertechnológiát az élet szinte minden területén alkalmazzák már, a gyógyászattól a szórakoztató elektronikán át a harcászatig. Ez utóbbi területen eddig főleg a célmegjelölés és az ezzel összefüggő precíziós csapásmérés során vették hasznát. Az amerikai kormány megbízásából a Boeing cég vezetésével azonban már évek óta zajlik egy új, minden eddiginél ígéretesebbnek tünő lézerfegyver fejlesztése, mely a ballisztikus rakéták elleni harcban lehet eredményes. Ezt a rendszert azonban a hatékony müködés miatt repülőgépek fedélzetéről kívánják bevetni, mely meglehetősen bonyolulttá tette a programot…

A leglátványosabb változás a polgári gépekhez képest a Boeing 747-es orr-részén látható. A Boeing és alvállalkozói (a Northrop-Grumman és a Lockheed Martin) az MDA-val (Missile Defense Agency, azaz Amerikai Rakétavédelmi Ügynökség) közösen fejleszti és teszteli az ABL rendszert

Az eredeti angol kifejezés a LASER (Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation – azaz fénykibocsátás indukált emisszióval) volt. Ez a gyakorlatban – erősen leegyszerüsítve – azt jelenti, hogy a fényforrások egy olyan speciális típusa, mely rendkívül nagy energia továbbítására is képes lehet. Az egész technológiával kapcsolatban gondot jelent azonban az a tény, hogy a lézerfény nagyon érzékeny a légkörben található párára, szennyeződésekre, az atmoszféra tehát szétszórja, elnyeli és csökkenti a fény erejét. Ráadásul a földfelszínen telepített lézerek alkalmazását nagymértékben zavarnák a tereptárgyak, a kézenfekvő megoldás tehát az, hogy levegőbe kell emelni az egész berendezést. Ez sem olyan egyszerü azonban, találni kellett egy megfelelő méretü és teherbírású repülő platformot… Itt jött képbe a Boeing cég, melynek legendás utas és teherszállító repülőgépe a négyhajtómüves 747-es Jumbo. A cél érdekében átalakítottak egy több mint 200 millió dollárba kerülő Boeing 747-400F gépet, mely a típuscsalád legújabb, teherszállításra optimalizált verziója. A repülőgép polgári utasszállító verziója akár 416 utast is képes több mint 8000 kilométerre elszállítani, a több mint száz tonnányi teherbírása mellett ez utóbbi tulajdonsága is rendkívüli fontossággal bírt az ABL program szempontjából.

Az ABL felépítése

A General Electric hajtómüvekkel felszerelt gépből minden felesleges dolgot kiszereltek, így elegendő hely maradt a rendszer elemeinek. A 747-es hátsó felében elhelyezett nagy és nehéz oxigén-jód lézert a Northrop-Grumman készítette, de a projektben fontos szerepet kapott a Lockheed Martin is. A nagy energiájú lézer célba juttatásához ugyanis szükség van egy összetett célzó- és tüzvezető rendszerre, mely jól látható helyen, a repülőgép orrán lévő nagy méretü, optikai rendszereket tartalmazó kupola alatt kapott helyet.

A célzórendszer

A lézer nagy energiát koncentráló fizikai tulajdonságát lehet katonai célokra alkalmazni, mivel egy megfelelően nagy teljesítményü lézer képes lehet a levegőben megsemmisíteni, vagy legalábbis megrongálni a rakétákat vagy a különféle repülőeszközöket. Az interkontinentális ballisztikus rakéták jelentik napjainkban a globális katonai fenyegetés egyik legfontosabb elemét. A hagyományos nagyhatalmakon kívül számos egyéb ország tett szert ballisztikus rakétákra, ezek közül leginkább a nukleáris ambíciókkal megáldott Irán és Észak-Korea okoz aggodalmat a nagyhatalmak vezetőinek. Az ellenük való többlépcsős védekezés egyik alkotórésze lehet a lézerfegyver. Az ABL jelentős szerepet tölt majd be az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerében, hiszen hatékonyan veheti fel a harcot a ballisztikus, levegő-levegő, cirkáló-, illetve föld-levegő rakéták ellen.

A kupolában elhelyezett célzórendszer müködés közben a levegőben - videó

Müködési elv

Az egyelőre „még csak” megawattos teljesítményü lézer a remények szerint alkalmas lehet arra, hogy komoly sérülést okozzon az interkontinentális rakétáknak (elegendő ha csak megrongálja), de csak akkor, ha a repülő 600 kilométeres távolságon belül járőröz, sőt, bizonyos esetekben nem lehet messzebb a gép a célponttól 300 kilométernél. A tervek szerint a hatalmas Boeing gép tulajdonképpen egy komplex fegyverrendszer lesz, mely felderíti, követi és megsemmisíti a célpontokat. A folyamat során a gép az infravörös érzékelői segítségével azonosítaná a rakétákat, majd három kisebb teljesítményü lézer követné le pontosan a tárgy mozgását, hogy a rendszer kiszámítsa annak sebességét, röppályáját. A pontos célzás érdekében figyelembe kell venni a lézernyalábokat jelentősen módosító atmoszférikus hatásokat is, például a turbulenciát. Ha rendelkezésre áll minden adat (mindössze pár másodpercnyi időről van szó), akkor a gép a következő 3-5 másodpercben lézersugarakat lőne ki az orrában elhelyezett célzó-rendszeren keresztül, így a rakéta a kilövési zóna közelében megsemmisülne, vagy legalábbis annyira megrongálódna, hogy alkalmatlanná válna a csapásmérésre. A fegyver ugyanakkor egyelőre nem lenne használható földi célpontok ellen, ezekben ugyanis nem tudna kárt tenni a mindössze egy megawattos lézer.

A többlépcsős rakéta-védelmi rendszer felépítését szemléltető ábra, frontvonalban a B747-es fedélzetére telepített lézerfegyverrel

Demokrata aggodalmak

Az egész koncepció rákfenéje az, hogy a lézerfegyverrel felszerelt gépnek közvetlenül a válságövezetben kellene folyamatosan járőröznie, akár ellenséges államok légterében, miközben az ellenfél feltehetően mindent megtesz majd légvédelmi rakétákkal és vadászgépekkel az elpusztítása érdekében. Ez egy hatalmas és meglehetősen lassú, nehezen manőverező 747-es esetében pedig komoly veszélyforrás… A kongresszus demokrata párti tagjai éppen ezért jelezték, hogy nem lelkesednek túlzottan a projektért. Szerintük az ellenséges államoknak nincs, és a közeljövőben nem is lesz olyan interkontinentális rakétájuk, amivel amerikai célpontokhoz lehetne eljuttatni nukleáris tölteteket. A jelenlegi technológia színvonalat alapul véve Észak-Korea és Irán legfeljebb a környező országokat, esetleg az amerikai hadsereg térségbeli bázisait vehetné célba, az ilyen támadások ellen viszont sokkal jobb, de legalábbis olcsóbb védelmet nyújtanak a már jól bevált elhárítórakéták. Persze mindez csak jelenleg igaz, hiszen a rakétatechnológia is rohamosan fejlődik, és lehet, hogy már pár év múlva is túlhaladottá válik a demokraták elmélete…

Csodafegyver lesz vagy csak egy ígéretes, de elvetélt prototípus? Feltehetően inkább politikai, mintsem müszaki nehézségek állhatnak csak az útjába...

Tesztek és próbalövészetek

A lézer tesztelését már többféle módon is elvégezték. A tesztek előtt feltöltik az oxigén-jód lézert a szükséges üzemanyagokkal és beindítják azok áramlását; ily módon ellenőrzik a korábban elvégzett kémiai számítások helyességét, illetve a fegyver kezelhetőségét.Az első tesztet szimulált repülési körülmények között hajtották végre, melyben a lézert egy fém hőmennyiségmérőre irányították, ami alkalmas a lézer erejének és a fémben keletkezett hő viszonyának összehasonlítására. A közelmúltban az Edwards-i légibázison elvégzett próbalövés során a célpont egy szimulált ballisztikus rakéta volt, melyet a repülőgép orrára felszerelt lézeres célmegjelölő rendszer segítségével vettek célba. A próba során a lézersugár keresztülhaladt a célzást lehetővé tévő irányítórendszeren, mielőtt elhagyta volna az orrba szerelt löveget. Az irányítórendszer egy szimulált ballisztikus rakétára fókuszálta a lézernyalábot. Az Edwards légibázis egyébként az Egyesült Államok egyik legfontosabb katonai tesztközpontja, ahol minden infrastrukturális körülmény adott a sikeres fejlesztéshez és teszteléshez. Jellemző, hogy a támaszponton egy külön ABL hangár is rendelkezésre áll, melyet még át is alakították, hogy alkalmassá váljon a földi tesztelések lebonyolítására is.Ezzel a sikeres próbával a Boeing cég már a második jelentős mérföldkövön van túl a fegyver tesztelését tekintve. Az illetékesek szerint a program az előzetes terveknek megfelelően alakul, hiszen az első tesztelést követően, sikerült még 2008-ban elvégezni a másodikat is. A főpróbát 2009-re tervezik, amikor egy valódi rakéta lelövését szeretnék demonstrálni. A program az elmúlt években számos eredményt ért el, és az ígéretes teszteléseknek köszönhetően a fejlesztők jogosan bíznak a fegyver sikerességében.  A majdani repülési tesztek során először a fegyver müködésének időtartamát és erejét teszik próbára; valóban képes-e elérni a különböző ballisztikus rakéták megsemmisítéséhez szükséges energiaszintet. Persze a puding próbája az evés. Az első, valódi ballisztikus rakéták elleni tesztekre legkorábban 2009 folyamán kerülhet sor. Ha ezeken is sikerrel szerepel a Boeing „csodafegyvere” és szándék illetve pénz is lesz a programra, akkor a következő évtized elején már hadrendbe is állíthatják a lézerágyús repülő óriást.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 14., 15:43
Egy új harcjármű rendszerbe állításakor az első lépések egyik legfontosabbika a kezelők vezetési rutinjának megszerzése. A június 11-ei héten az MH Klapka György 1. Páncélosdandár egyik legkorszerűbb eszközével, a Leopard 2A7HU típusú harckocsival gyakorolják a harcjárművezetők többek között a közúton való közlekedést.
2024. 06. 11., 14:36
Június 11-én és 12-én összesen 13 Gidrán harcjármű érkezik az MH Klapka György 1. Páncélosdandárhoz Tatára – jelentette be a honvédelmi miniszter.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 07. 11., 10:52
A Honvéd Vezérkar és a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft. között létrejött együttműködés keretében drónos meteorológiai mérések segítik a 46. Katonai Ejtőernyős Világbajnokság szervezőit.
2024. 07. 04., 09:57
A magyar kormány korábbi döntései alapján az állam 2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a végzős középiskolások részére a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzését, ami a KRESZ és az egészségügyi oktatást tartalmazza.
2024. 07. 03., 11:26
Különleges, római kori szarmata telep feltárásakor kerültek elő veszélyes robbanóeszközök a földből.
2024. 07. 02., 11:49
A Magyar Védelmi Exportügynökség (VEX) saját nemzeti standot állított június 17-21. között a párizsi Eurosatory védelmi ipari kiállításon, amely az egyik legnevesebb európai védelmi kiállítás.

  JETfly Magazin

A Wizz Air nyerte el idén a CAPA (Centre for Aviation) által megítélt Év Fenntartható Légitársasága elismerést az európai, közel-keleti és afrikai régióban (EMEA’s Environmental Sustainability Airline Group for 2024), amit a légitársaság Hongkongban, a CAPA díjkiosztóval egybekötött légi közlekedési csúcstalálkozóján vehetett át.

  NÉPSZERŰ HÍREK