Hatásos hatvanas: Expal M-08 Combi

Méghozzá egyenesen Spanyolországból, az Expal cégtől, mely a 60–120 mm közötti ürméretü aknavetők fejlesztése és gyártása területén világszerte ismert cégnek számít. A legkisebb, változattól függően 0,65 vagy 1 méter hosszúságú csővel szerelt Expal M-08 Combi 3800 vagy 4900 méteres lőtávolsággal rendelkezik. Elméleti tüzgyorsasága jól képzett kezelőkkel 35 lövés percenként. A kisebb ürméret kisebb tömeggel is jár: a rövidebb csőhosszú aknavető 14,5, míg a hosszabb változat 18,85 kilogramm tömegü, így könnyen hordozható akár háton, akár helikopteren, harcjármüben. A lőszerek között megtalálható az M-AE-86 repesz-, a ködképző, a világító- és a gyakorlógránát. 

Szintén a gyorsaságot és a pontosságot segíti az aknavetőhöz használható (a Magyar Honvédségnél nem rendszeresített) TECHFIRE tüzvezető rendszer. Ez az egyes aknavetők vagy ütegek lőelemeit képes gyorsan és hatékonyan meghatározni, legyen szó közvetlen vagy megosztott tüztámogatási feladatról. Az alaprendeltetésnek megfelelően ez egy kézben tartható, alaposan megerősített por- és vízálló tenyérszámítógép, amelyet a katonák könnyen tudnak kezelni és a málhamellényben vagy a hátizsákban hordozni. 

Az aknavető és az M-AE-86 repeszgránát csapatpróbájára 2011 első felében került sor. A szakemberek sikeresnek ítélték a csapatpróbát, így Hende Csaba honvédelmi miniszter, a Rendszeresítési Bizottság javaslatának figyelembevételével, az 1/2013. (HK 2.) HM-határozattal elrendelte az aknavető és lőszerének rendszeresítését. 

Gyakorlati tapasztalatok

A 60 mm-es aknavető beszerzésével kapcsolatos csapatgyakorlat végrehajtásának feladatát Kázmér László főhadnagy, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár tüztámogató tisztje kapta meg. A magyar igényeknek megfelelően kialakított aknavető elnyerte a szakember tetszését: generációs különbségek tapasztalhatók a jelenleg is rendszerben álló 37M 82 mm-es aknavetőhöz képest. Nagyobb lőtávolság, jóval kisebb tömeg, a 60 milliméteres ürméretü gránátok ellenére hasonló repeszhatás jellemzi a fegyvert. Az aknavető maximális lőtávolsága a hagyományos, villaállványos üzemmódban 3800 méter (a 82 mm-es aknavetőé 3040 méter), míg deszant üzemmódban 1970 méter.

Eltérően több más ország 60 mm-es aknavetőjétől, nálunk az aknavető olyan optikai irányzómüszert (MUM 706) kapott, amellyel villaállványos üzemmódban megosztott irányzású tüzfeladatokat lehet lőni, azaz olyan célok is támadhatók, amelyeket az aknavető irányzója nem lát. (Más hadseregekben többnyire egyszerübb irányzékkal látják el a 60 mm-es aknavetőket.) 

A megrendelésnél fontos volt, hogy a fegyver megfeleljen a könnyülövész-doktrína elvárásainak is. Így a kis tömegü (tüzkészen 18,63, hordkeretbe helyezve kevesebb, mint 20 kilogramm) aknavető gyalogosan, a katona hátán is bárhova elvihető. (A 82 mm-es aknavető tüzkészen 56 kilogramm tömegü.) 

Ehhez az aknavetőhöz rendszeresítettek egy hordkeretet, amelyben a katona hátára veheti az eszközt. Így egyetlen katona is képes elvinni az aknavetőt, miközben a gépkarabélyát is a kezében tartja, és azzal tüzelni is képes. A generációs ugrás leginkább az aknagránátoknál figyelhető meg. Azok biztonságos szállítását és tárolását korszerü müanyag védőburkolat teszi lehetővé. A részben gyalogosan végrehajtandó harctevékenység mint felhasználói igény megjelenése miatt a gyártó a lőszereket egyesével müanyag dobozba csomagolta, amelyek légmentes lezárásáról gumi tömítőgyürüs, menetes fedél gondoskodik. Ezt még egy vastag szigetelőszalag is fedi. 

Ennek megfelelően nemcsak az aknavetőraj katonáinak hátizsákjaiban (8-9 gránát/zsák) elhelyezett gránátokkal lehet számolni, hanem a lövészszakasz vagy -század minden katonája is 1-3 gránátot képes szállítani a harcfeladat helyszínére. Minden gránátot a maximális lőtávolságot eredményező öt hajítótöltettel látták el a gyártók. Ha ennél rövidebb lőtávolságra van szükség, gyorsan és egyszerüen leszerelhetők a felesleges hajítótöltetek a müanyag tokból kivett gránátról. 

Gyors reagálás

A mai modern hadviselésben rendkívül fontos egy aknavetőnél az, hogy képes legyen körtüzelésre – jegyezte meg Kázmér László. Már nem csak előre lövünk: az aszimmetrikus hadviselésben a minket körülvevő tér bármelyik irányából érhet tüzcsapás, így nekünk is minden irányba gyorsan kell tudnunk reagálni. A 60 mm-es aknavető talplemeze forgóperselyes, így a csövet körbe lehet fordítani azon. Ennek megfelelően már nem közel 90 fokos szöget zár be a csővel, így nem is kell a talajba beásni, mint ahogyan az a 82 mm-es aknavetőnél szükséges. 

Villámgyorsan reagál az M-AE-86 repeszgránát is, amelynek nagyon érzékeny a pillanatgyújtója, így az élesítés és a kilövés után gyakorlatilag egy faágon is elmüködik. Élőerő ellen rendkívül hatásos a gránát, mert a repeszeket kifejezetten felfelé és oldalra szórja szét. Gyakorlati tapasztalat, hogy fünyírásra nem alkalmas – tette hozzá tréfásan a főhadnagy. 

Messzebbre vagy gyorsabban?

A két felhasználási módban természetesen a lőtávolságon kívül eltérő a tüzgyorsaság is. A deszant üzemmódban használt aknavetőnek harchoz tételi ideje nincsen, kezelése nagyon egyszerü, pillanatok alatt megtanulható. Csupán vízszintezni kell és attól kezdve tüzkész az aknavető – mindehhez alig 10–12 másodpercre van szükség. Igaz, ezt az irányzással együtt minden lövés előtt meg kell ismételni, így a tüzgyorsaság kisebb. 

A villaállványos üzemmódban viszont nagy tüzgyorsaságot lehet elérni. Bár az előkészület, az irányzás 60-90 másodpercet vesz igénybe, de utána a stabil villaállványos rendszer miatt a tüzgyorsaság 12–16 lövés is lehet percenként, a cső hőkárosodása nélkül. A villaállvány alkalmazása esetén természetesen a pontosság jobb, még nagyobb távolságra is. A villaállványos aknavető a rövid csőhossz ellenére is jól alkalmazható, akár kettő-három kilométeres távolságon is pontos. Még Kázmér László főhadnagyot is meglepte, hogy a deszantváltozattal is lehet 4-500 méteren pontosan lőni. Előfordult, hogy egy tapasztalt irányzó ilyen távolságon egy fát is képes eltalálni.

Cikk: Trautmann Balázs

Fotó: Galovtsik Gábor 

Forrás: Magyar Honvéd 2014. július