2024. 04. 18. csütörtök
Andrea, Ilma
: 393 Ft   : 370 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Az Egyesült Államok rakétavédelmi dilemmája

Az Egyesült Államok rakétavédelmi dilemmája
Art of WAR  |  2017. 10. 03., 09:45
Az Egyesült Államok rakétavédelmi dilemmája

Több pénzt a rakétavédelemre? Szeptember elején Jens Stoltenberg NATO főtitkár kijelentette, hogy Észak-Korea atomprogramja „globális fenyegetés, ami globális választ igényel.”

Stoltenberg nem válaszolt arra a kérdésre, hogy egy esetleges Guam elleni támadás érvénybe léptetné-e a NATO kollektív védelméről szóló 5. Cikkelyt, miszerint ha egy tagországot támadás ér az az összes tagország elleni támadásnak minősül.

A nyilatkozatra Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor döntése után került sor, mely során jóváhagyta országa hatodik – és egyben legnagyobb hatóerejű – kísérleti atomrobbantását. Ha figyelembe vesszük a korábbi nagy hatótávolságú rakétateszteket, amelyek akár már Guamot is elérhetik, akkor világos, hogy Kim fenyegetéseire az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának határozott válasszal, valamint robosztus védelem kialakításával kell előállnia.

A Kongresszus az éves védelmi költségtervezet jóváhagyása előtt áll, amely során a törvényhozók megvizsgálják a védelmi stratégiát a jelenlegi meglévő, alkalmazható fegyverrendszerekkel együtt, annak érdekében, hogy eldöntsék mi az, ami valójában működik és mi az, ami nem.

A Kongresszusnak – az Alkotmányban leírtak alapján – joga van az állami költségvetés felett dönteni, és az éves védelmi kiadásokra vonatkozó törvénytervezet kiváló lehetőség arra, hogy priorizálják a védelmi kiadásokat. Az interkontinentális ballisztikus rakétavédelem fejlesztése egyfajta lehetőség az Egyesült Államok részére, hogy megvédje magát az egyre agresszívabb Észak-Koreától, anélkül, hogy feleslegesen provokálná az ázsiai országot. Ez a tény nem kerülte el más nemzetek figyelmét sem a Kelet-Ázsiai régióban, hiszen a Pentagon egyik elsőszámú fegyverbeszállítója – Loockheed Martin – rakétavédelmi komplexumok telepítésére kapott megrendelését több Észak-Korea által fenyegetett országtól, mint például Japán és Dél-Korea.

Évtizedekkel ezelőtt Ronald Reagen elnök már támogatta egy interkontinentális ballisztikus rakétavédelmi rendszer kiépítését, a „csillagháborús” tervezet néven elhíresült stratégiai védelmi kezdeményezés (Strategic Defense Initiative – SDI) is az ő nevéhez fűződik. Maga a program 1983. március 23-án vette kezdetét és célja a stratégiai atomfegyvereket hordozó ballisztikus rakéták elleni védelem megvalósítása volt földi és világűrűbéli telepítésű fegyverrendszerek alkalmazásával. A kezdeti elképzelések alapján a többrétegű rendszer az Amerikai Egyesült Államok teljes területét lefedte volna és képes lett volna a ballisztikus rakétákat a légkörbe érkezésük előtt megsemmisíteni. A tervezet olyan forradalmian új fegyverek, illetve technológia alkalmazásával számolt, melyek fejlesztése egyelőre még csak kísérleti stádiumban volt.

A megváltozott biztonsági környezetre reagálva 1991. január 28-án országértékelő beszédében George H. W. Bush elnök bejelentette, hogy az SDI program a jövőben korlátozott számú csapások elhárítására fog fókuszálni, ezzel a hadszíntéri rakétavédelem ügye került a fejlesztések középpontjába.

Clinton elnök tovább csökkentette a rendszer nagyságát és a rendszert felügyelő szervezetet átnevezte Ballisztikus Rakétavédelmi Szervezetnek (Ballistic Missile Defense Organization – BDMO) amely már csak regionális védelmi feladatokat látott el. Ez volt a ma is létező Rakétavédelmi Ügynökség (Missile Defense Agency – MDA) elődje. Rakétavédelmi Ügynökség a mai napig az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának alárendeltségében működő kutatási, fejlesztési és beszerzési ügynökség, ami egyben a ballisztikus rakéták elleni védelem megvalósításával kapcsolatos tevékenységek irányítását és koordinációját is végzi, illetve együttműködik más – a rakétavédelem szempontjából releváns – szervezetekkel.

Reagan rendkívüli előrelátásról tett tanúbizonyságot. Az ötletből, amelyet a legtöbben abban az időben „Star Wars” szerű sci-fi-nek gúnyoltak, mára már több rakétavédelmi rendszer született, mint például a Terminal High Altitude Area Defense (THAAD) és Ground-Based Midcourse Defense (GMD). Míg a GMD-t úgy tervezték, hogy az interkontinentális ballisztikus rakétákat (Inter-continental Ballistic Missile – ICBM) a pályájuk felénél fogja el és semmisítse meg, addig a THAAD rendszert leginkább a kis- és középhatótávolságú rakéták ellen fejlesztették ki. A rendszer radart alkalmaz az indított ballisztikus rakéták észlelésére, majd miután azonosították a célt, a kezelő személyzet egy elfogó rakétát indít, amely kinetikus energia – azaz a becsapódás sebességéből származó erővel – semmisíti meg a célba vett ballisztikus rakétát.

Habár júliusban a THAAD tesztelés közben sikeresen megsemmisítette a célpontokat Alaszka felett, szakértők szerint a rendszer képtelen lenne hatékonyan védekezni egy nagyszabású – sok rakétát alkalmazó – támadás ellen, amelyet a nagyobb országok, mint például Oroszország lenne képes indítani.

Mindazonáltal a különböző megszorítások és a rakétavédelmi koncepció folyamatos változása okán, a program nem olyan robosztus mint amilyennek lennie kéne. Bármikor, ha valamilyen komoly fenyegetés jelentkezik a világban, a politikusok előveszik és „leporolják a rendszert” egyfajta biztonsági megoldásként, de ódzkodnak megadni annak teljes kiépítéséhez szükséges anyagi támogatást. Pedig ez a rendszer lenne a felelős a különböző országok – mint például Oroszország, Irán, Észak-Korea – rakétatámadásainak kivédéséért. Habár a fenyegetések száma egyre nő, a támogatás mértéke változatlanul alacsony marad.

Annak THAAD ellenére, hogy az eddigi tesztek során a rendszer demonstrálta a benne rejlő lehetőségeket, „vak tesztek” végrehajtására van szükség, amely végleg bebizonyítaná, hogy a rendszer hatékonyan képes megvédeni az Egyesült Államokat. Továbbá a rendszert ki kellene bővíteni, hogy képes legyen a Keleti-partot is megvédeni, mivel jelenleg csupán Kaliforniában és Alaszkában van telepítve.

A nemsokára a Szenátus elé kerülő 2018. évi Nemzetvédelmi Felhatalmazási Intézkedés (National Defense Authorization Act) szerint az Egyesült Államok további 28 földi telepítésű elfogó-rakétát fog vásárolni, amelyeket főként Alaszkában telepítenek majd, továbbá felkéri a Pentagont, hogy vizsgálja meg, szükség van-e további 100 elfogó-rakéta vásárlására az Egyesült Államok más részeinek a védelme érdekében.

A jelenleg meglévő rendszer 40 milliárd USD-ba került az Egyesült Államoknak. Az Afganisztáni háború legalább ötször ennyi pénzt emésztett fel. A Kongresszus Vizsgáló Bizottsága jelentése szerint 2001 és 2014 között az Amerikai Egyesült Államok megközelítőleg 686 milliárd USD-t költött a háborúra.

Ahogy azt Thomas Massie képviselő (Republikánus, Kentucky) kérdezte Twitteren: „Melyik járul hozzá nagyobb mértékben a biztonság megteremtéséhez?”

Forrás: raketaezred.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024. 03. 18., 15:07
2024-ben az EUFOR parancsnoki teendőit ellátó nemzet, így magyar csoport biztosítja a misszió MEDEVAC (Medical Evacuation), azaz egészségügyi kiürítési képességét. Beszélgetés a misszióra való felkészülés részleteiről és a külföldi szolgálat körülményeiről Dajka Attila alezredessel, az EUFOR Helikopter Alegység parancsnokával és dr. Forgács Levente hadnaggyal, az alegység egyik orvosával.
2024-04-04 12:53:29
„Európa legmodernebb tüzérségi lövedékeket gyártó fegyvergyártóműve épül Várpalota keleti városrészén – húzta alá prof. dr. Palkovics László, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatója a Várpalotai Védelmiipari Komplexum 155 milliméteres tüzérségi lőszereket gyártó épületének alapkőletételén, április 3-án, szerdán.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-07 11:04:37
Semmi, mert egy hasonló méretű, ARV vontatókocsi siet segítségére, hogy biztonságos helyre szállítsa. A pótolhatatlan eszköz kezelését öthetes kiképzés alatt sajátították el a hódmezővásárhelyi és tatai honvédek, tudásukról pedig a március első hetében rendezett táborfalvai vizsganapokon adtak számot.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 17., 13:42
Fodor László számtalan alkalommal és szerepkörben bizonyította, hogy a hazai lövészet központi alakja, hiszen többek között lövészetvezető, bíró, edző, fegyvermester és szerszámkészítő. Nem mellesleg, közelgő nyugdíjba vonulása előtt több, mint négy évtizeden át vezette a szentendrei laktanya lőterét.
2024. 04. 16., 12:25
Ma már alig emlékszik valaki Tankó Béla grafikusművészre, aki az ötvenes évektől kezdődően a nyolcvanas évek elejéig alkotott.
2024. 04. 16., 10:37
Tizennyolc nemzet hallgatóinak részvételével kezdődött a 44. Nemzetközi Katonai Megfigyelő Tanfolyam április 8-án, az MH Béketámogató Kiképző Központban.
2024. 04. 15., 13:26
Harckocsi vezetési gyakorlatot tartott az MH Klapka György 1. Páncélosdandár Szomódon, április 9-én. A tatai katonák a „harcmezők királyával”, a Leopard 2A4HU típusú harckocsival manővereztek a változatos terepen.

  JETfly Magazin

Mint ahogy arról már közösségi oldalunkon is beszámoltunk, 2024. április 8-18. között rendezik meg a Görög Légierő Andravida légibázisán az INIOCHOS 2024 nemzetközi hadgyakorlatot. Olvasóinknak most az első spotter napról mutatunk fotókat!