Ahogy azt a nyugati elemzők valószínűsítették, az Ukrán Nemzetközi Légitársaság PS752-es repülőjáratát egy iráni – TOR-M1 (NATO kódja SA-15 Gauntlet) légvédelmi rakétarendszerről indított –rakétával lőtték le. Mi is ez a fegyverrendszer és mire képes?
A TOR-M1 egy orosz hadiipari vállalatóriás, az Almaz-Antey által gyártott lánctalpas, önjáró légvédelmi rakétarendszer, melyből csak Oroszországban 172 darab szolgál. Az oroszok a rendszert erősen népszerűsítették a nemzetközi piacokon, így azzal számottevő sikert értek el. Eddig hét ország, legkevesebb 235 darabot rendelt ezekből az eszközökből, azt a 29 darabot is ideértve, amelyeket Teherán 2006-ban szerzett be a légvédelmi képességei megerősítésére tett programja részeként. Minden egyes Tor-M1 8 darab 9M330 vagy 9M331 rakétával van feltöltve, amelyeket függőlegesen indítanak a lövegtoronyból.
A célfelderítési, célmegjelölő és rávezető funkciókat a harcjármű tetejére épített 3D-s doppler radar, valamint az eszköz elejére szerelt fázisvezérelt antennaráccsal rendelkező (phased-array) impulzus üzemmódú, K sávban működő doppler radar biztosítja. Az eszköz elsődleges feladata a közeli hatótávolságú légvédelem – ennek megfelelően a közepes, alacsony és rendkívül alacsony magasságokban repülő helikopterek, merevszárnyas légi járművek, pilóta nélküli repülőeszközök (UAV-k) felderítésére, követésére és megsemmisítésére tervezték. A rendszer teljesen automatizált, képes egyidejűleg két légi cél megsemmisítésére 12 km távolságig és 7 km magasságig.
Irán a Tor-M1-en kívül számos más, szintén meglehetősen hatékony közeli hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerrel rendelkezik, amelyeket az utóbbi 30 év során saját maga fejlesztett ki, illetve import útján szerzett be, úgymint a Pancir-Sz1-et Oroszországtól, a QW-1 és QW-11-es rendszereket Kínából.
Szerbiának erős hadseregre van szüksége, ellenkező esetben az ország három napon belül megsemmisülhetne, ezért a katonaság és a fegyveripar fejlesztésébe az év végéig további 700 millió eurót fektet Belgrád − közölte Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök az Abu-Dzabiban rendezett nemzetközi fegyverkiállítás apropóján.
Nem csak az új technológia fejlesztésére kell összpontosítanunk, hanem arra is, hogy a már meglévő technológiákat innovatív, újszerű módon alkalmazza a haderő a védelmi és támadó funkciókra.
A Duna vízén háromnapos kiképzés keretében tesztelte az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár harctámogató osztagának állománya február nyolcadikától a különleges műveleti képességfejlesztés keretében átépített, újonnan navigációs műszerekkel felszerelt Zodiac Pro 850 típusú hajókat.
Banglades ugyan a világ egyik legszegényebb országa, de a haditengerészet védelmi erőinek egyik legfontosabb része, mivel a nagy kiterjedésű Bengáli-öböl, az itt található fontos nemzetközi kikötők, haditengerészeti támaszpontok, valamint a területhez kapcsolódó gazdasági övezet védelméért is felelős.
A NATO Kiemelt Éberségi Tevékenységű Többnemzeti Harccsoport olasz század katonái sikeres aknavető és tüzérségi éleslövészetet hajtottak végre a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2023 februárjában megalakult a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit Zrt.-t (VIKI). Koncepciója szerint a VIKI a kettős hasznosítású, azaz polgári és katonai célra egyaránt alkalmazható technológiák feltérképezésére és annak védelmi célú hasznosításának támogatására hivatott.
Szolnokon tárgyaltak a Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság tagországainak haderőnemi parancsnokai, az MH Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság által rendezett eseményen.
„És te készen állsz?” – ezzel a szlogennel várja a katonai szolgálat iránt érdeklődőket a Magyar Honvédség. A nagyszabású, egész éves toborzókampány kezdete alkalmából rendezett sajtótájékoztatót 2023. február 13-án tartották meg a Bálnában.
Az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred hadihajós katonái március 27-én végrehajtották a Mosoni-Duna felderítését egy aknamentesítő hadihajóval és egy tűzszerész járőrhajóval.
Az Európai Unió Védelmi Alap (EDF) Űrkutatás témakörében rendeztek szakmai workshopot március 24-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson.
Megalakult az első állandó amerikai helyőrség Lengyelországban március 21-én. A 13 katonából és 140 civil munkatársból álló egység az Egyesült Államok Lengyelországba telepített erőinek logisztikai és infrastrukturális támogatását fogja biztosítani.
„High-tech hadsereg, átalakítások, fejlesztések a Magyar Honvédségben” címmel tartott előadást felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke Veszprémben, a Pannon Egyetemen, március 22-én, szerdán.
Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Svédország a Grob G 120TP típust választotta az alapfokú kiképző repülőgép kategóriára, felváltva idővel a kiöregedő SK 60-as flottát.