Ahogy azt a nyugati elemzők valószínűsítették, az Ukrán Nemzetközi Légitársaság PS752-es repülőjáratát egy iráni – TOR-M1 (NATO kódja SA-15 Gauntlet) légvédelmi rakétarendszerről indított –rakétával lőtték le. Mi is ez a fegyverrendszer és mire képes?
A TOR-M1 egy orosz hadiipari vállalatóriás, az Almaz-Antey által gyártott lánctalpas, önjáró légvédelmi rakétarendszer, melyből csak Oroszországban 172 darab szolgál. Az oroszok a rendszert erősen népszerűsítették a nemzetközi piacokon, így azzal számottevő sikert értek el. Eddig hét ország, legkevesebb 235 darabot rendelt ezekből az eszközökből, azt a 29 darabot is ideértve, amelyeket Teherán 2006-ban szerzett be a légvédelmi képességei megerősítésére tett programja részeként. Minden egyes Tor-M1 8 darab 9M330 vagy 9M331 rakétával van feltöltve, amelyeket függőlegesen indítanak a lövegtoronyból.
A célfelderítési, célmegjelölő és rávezető funkciókat a harcjármű tetejére épített 3D-s doppler radar, valamint az eszköz elejére szerelt fázisvezérelt antennaráccsal rendelkező (phased-array) impulzus üzemmódú, K sávban működő doppler radar biztosítja. Az eszköz elsődleges feladata a közeli hatótávolságú légvédelem – ennek megfelelően a közepes, alacsony és rendkívül alacsony magasságokban repülő helikopterek, merevszárnyas légi járművek, pilóta nélküli repülőeszközök (UAV-k) felderítésére, követésére és megsemmisítésére tervezték. A rendszer teljesen automatizált, képes egyidejűleg két légi cél megsemmisítésére 12 km távolságig és 7 km magasságig.
Irán a Tor-M1-en kívül számos más, szintén meglehetősen hatékony közeli hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerrel rendelkezik, amelyeket az utóbbi 30 év során saját maga fejlesztett ki, illetve import útján szerzett be, úgymint a Pancir-Sz1-et Oroszországtól, a QW-1 és QW-11-es rendszereket Kínából.
Hazai cégek drónjait, repülőeszközeit és integrálható szenzorait mutatták be a Magyar Honvédség meghívott szakembereinek a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) által szervezett szakmai napokon július 1-én és 2-án, a hajmáskéri Kiképző Bázison.
Egy új harcjármű rendszerbe állításakor az első lépések egyik legfontosabbika a kezelők vezetési rutinjának megszerzése. A június 11-ei héten az MH Klapka György 1. Páncélosdandár egyik legkorszerűbb eszközével, a Leopard 2A7HU típusú harckocsival gyakorolják a harcjárművezetők többek között a közúton való közlekedést.
2024. július 1-jén, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatályba lépésének napján Budapesten aláírták a Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) együttműködési megállapodását.
„Szeretem, megvédem!" mottóval indít toborzókampányt a területvédelmi ezredekbe a Magyar Honvédség - jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kampány megnyitóján június 17-én, hétfőn, Budapesten.
A Roszatom részvételével tartott tanácskozáson a sarkvidéki teherflotta megújításáról, a műholdas adatszolgáltatásról és a Kínával folytatott logisztikai együttműködésről tárgyaltak.
Lynx harcjárművel hajtott végre éleslövészetet az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár Tatárszentgyörgyön. A szcenárió keretében nemcsak lőttek az ellenségre, hanem a visszavonulást segítő köddel is zavarták őket.
A Honvéd Vezérkar és a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft. között létrejött együttműködés keretében drónos meteorológiai mérések segítik a 46. Katonai Ejtőernyős Világbajnokság szervezőit.
A magyar kormány korábbi döntései alapján az állam 2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a végzős középiskolások részére a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzését, ami a KRESZ és az egészségügyi oktatást tartalmazza.
A Magyar Védelmi Exportügynökség (VEX) saját nemzeti standot állított június 17-21. között a párizsi Eurosatory védelmi ipari kiállításon, amely az egyik legnevesebb európai védelmi kiállítás.
Mi történt azon a napon? Ha a Nap egy bizonyos szögből sütött a kecskeméti légibázis betonjára, sokáig egy ezüstös csík emlékeztetett a 2008. április 17-i repülésre.