Botrány a Mi-24-esek szállítása körül

A botrány egész Kirgizisztánt lázban tartja és a volt elnőknek bíróság előtt kell tisztáznia magát. A vád szerint az orosz katonai támogatásként kapott majd Ugandának eladott helikopterek árából a vevő jócskán “visszacsorgatott” az akkori vezetőknek. A mostani kirgiz kormány alapos vizsgálatot helyezett kilátásba.

Az ellenzéki „Ata Meken” frakció képviselője, Kanibek Imanalijev a parlamentben interpellált az ügyben. A miniszterelnök, Muhammetkali Abulgazijev bizottságot állított fel a korrupciós vádak kivizsgálására. A képviselő szerint az ügyben a szálak a legmagasabb szintre vezetnek és a volt köztársasági elnök, Almazbek Atambajev mellett Szapar Iszakov, volt kormányfő is érintett lehet.

Még 2014-ben írta alá Atambajev azt a bérleti szerződést, amely értelmében Uganda 4 darab helikoptert kapott „kölcsön” Kirgizisztántól két évre (két Mi-24V-t és két Mi-8MTV-t). Ezek a helikopterek egyébként az oroszoktól kapott katonai „segélycsomagból” származtak. Ugandának nagy szüksége volt ezekre a harci helikopterekre, mivel ezekkel segítette az Afrikai Szövetség harcát Szomáliában. Sajtóértesülések szerint a kölcsönszerződés felett Szapar Iszakov ügyködött, aki akkor az elnöki apparátus helyettes vezetője volt.

A 2014 december 3-án a „Kirgizkural” (a kirgiz állami fegyvercég) és az ugandai védelmi minisztérium által aláírt szerződés értelmében érdekes módon a bérleti díj nem a kirgiz bankok valamelyikébe, hanem az Emirates Bank Dubajban bejegyzett Sky Tech Trading Services-hez lett utalva. A Kirgiz Fegyveres Erők Vezérkarának főnöke 2015 augusztusában levélben kért magyarázatot erre. Szapar Iszakov válaszában arra hivatkozott, hogy ezt a lépést „az ügy bonyolultsága indokolta”. A tranzakció összege pontosan nem ismert, ugyanakkor ugyanezen levél szerint: "a szerződés törlése akár 30 millió dolláros veszteséget, valamint a kirgizisztáni állami vállalkozás potenciális leendő projektjeinek kudarcát jelentené Kirgizisztán számára.”

Az első lépéseket az ügy tisztázására még 2015-ben megtette az akkori védelmi miniszter: Abibulla Kudajberdijev az Ügyészséghez fordult és az ügylet törvényességi felülbírálatát kérte, valamint a bérleti díj ismeretlen emirátusi számláról kirgiz állami bankba történő utalását. A katonai ügyészség 2015. augusztus 25-én megállapította, hogy "a szerződést jogellenesen kötötték", de Szapar Iszakov követelte, hogy a vezérkari főnök engedelmeskedjen Kirgizisztán legfőbb katonai parancsnokának, Almazbek Atambajev elnöknek.

Szapar Iszakov Atambajev legbelső köreihez tartozott és a 2017-es választások előtt nem sokkal nevezték ki miniszterelnöknek, azt remélve, hogy így sikerül megőrizni a volt elnök befolyását az országban. Nem jött be a számításuk, a választások után hatalomra került új elnök, Szoronbaj Jenbekov engedve a nyomásnak, alapos tisztogatásba kezdett.

Ennek eredményeképpen először felfüggesztették, majd le is tartóztatták Szapar Iszakovot – a vád azonban a kirgiz főváros, Biskek Központi Hőerőművének felújítására szánt kínai kölcsön nem a célra történő felhasználása volt. Az eredeti 386 millió dollárból több, mint 200 millió dollárt másra költöttek, a Hőerőmű kritikán aluli felújítása miatt a -30 fokos kirgiz télben a fővárosiak közül sokan maradtak fűtés nélkül.

Forrás: bmpd.livejournal.com