Dróntámadás érte a szaúdi olajvállalatot

A létesítmények fontosságát jelzi, hogy az esemény után a Királyság bejelentette, hogy a termelést felére kénytelen csökkenteni, melynek következtében első sokként az olaj ára 19%-ot emelkedett. Ezek a létesítmények végzik a világ teljes olaj előállításának 6 százalékát.

Elkövetőként a jemeni húszi síita lázadók jelentkeztek. A húszik szóvivője szerint a támadást tíz drónnal hajtották végre, ennek azonban ellentmondanak a vizsgálati eredmények, melyek Abaik esetében 18, Huraiszban pedig négy találatról számolnak be. A szóvivő közölte továbbá, hogy a drónokat Jemenből, három különböző helyről indították. Szaúd-Arábia és az USA azonban kezdettől fogva Irán felelősségét hangoztatta.

A későbbi helyszíni vizsgálatok megállapították, hogy az abkaiki létesítmény – mely a világ legnagyobb olajfinomítója – elleni támadást 18 delta szárnyú pilóta nélküli repülőgéppel hajtották végre, Huraisz ellen pedig hét cirkálórakétát indítottak, azonban közülük csak négy jutott el a célpontig.

Annak ellenére, hogy az abkaiki létesítmény védelmét – más légvédelmi rendszerek mellett – az amerikai PATRIOT lég- és rakétavédelmi rendszer biztosítja, mely szakértői nyilatkozat szerint képes lenne egy ilyen támadás ellen hatékonyan fellépni, a drónok háborítatlanul érték el céljukat.

Egy szaúdi-amerikai elemzés szerint a támadást Irán Khuzestan tartományából indították, ahol a támadást megelőzően – Kuvait közelében – alacsonyan repülő pilóta nélküli eszközöket észleltek. A drónok elkerülték a Perzsa-öblöt, melyet az amerikai haditengerészet felügyel, és kihasználták a szaúdi légvédelmi rakétarendszerek közötti holttereket. A PATRIOT rendszer radarjainak 120 fokos lefedési szektora van, melyek – a Jemen felől érkező fenyegetések miatt – délnyugati és keleti irányba „figyeltek”, őrizetlenül hagyva ezzel az északi irányt. Mire az alacsonyan és kis sebességgel repülő kis visszaverő felülettel rendelkező drónok elérték a védett légteret, a PATRIOT rendszernek már nem volt ideje észlelni és tevékenykedni ellenük.

Az elemzés rámutat, hogy egy ilyen támadás ellen a VSHORAD eszközök alkalmasak, melyek – a Shahine és a Skyguard rendszerek – jelen vannak az Abkaik légvédelmét ellátni hivatott rendszerben, azonban radarjuk nem alkalmas ezeknek a céloknak az időben történő detektálására. Ilyen, kis sebességgel, alacsonyan repülő kis méretű célok detektálásához földi és légi (AWACS) szenzorok integrált rendszerére, hálózatára van szükség.

Ez az eset megmutatta, hogy egy haditechnikailag kevésbe fejlett ország – mint Irán – is képes lehet alacsony költséggel precíz támadást végrehajtani kiemelten fontos infrastruktúra ellen, a pilóta nélküli repülőgépek jelentette fenyegetés valós.

Az USA védelmi minisztériumának szóvivője szeptember 26-án bejelentette, az USA kész légvédelmi rakétaalegységet (a közlemény szerint egy PATRIOT üteget és négy Sentinel radart, mely kiegészülhet további két PATRIOT üteggel és egy THAAD rendszerrel) küldeni Szaúd-Arábiába, a „közel-kelet stabilitása és biztonsága megőrzése érdekében”.

Forrás: http://www.raketaezred.hu/