Admiral Kuznyecov modernizáció - Lépésről lépésre

Az Admiral Kuznyecov ötödikként készült el a 1143-as szériából – az oroszok így jelölik az azonos osztályba tartozó hajóikat, a NATO-ban Kijev-osztályként hivatkoznak rá. Komoly változtatások után ez az első teljesen orosz építésű hajó, amelyre harci repülőgépek képesek hagyományosan (értsd: gőzkatapult nélkül) fel- és leszállni. Az első vízrebocsátása 1985-re datálódik, hadrendbe 1991-ben állt – nem a legszerencsésebb időszakban… Ha nemcsak a legszükségesebb javításokat akarják elvégezni, akkor komoly beavatkozásokat kell eszközölni a hajón. Ezek:

1. Erőforrások

A mostani TV-12 turbinák és KVG-4-es gőzkazánok (négy turbina és nyolc kazán összesen) 150 megawatt teljesítményt képesek leadni, ráadásul nem is túlságosan megbízhatóak. Az energiaellátás teljes átalakítása nem lehetséges, de a mostani megbízhatóbbra cserélése nem maradhat el, főleg a kazánokat illetően fontos ez a lépés. Az energiarendszer hosszútávon tartó és megbízható működése a hadihajók egyik legfontosabb mutatója maradt nemcsak 1920-ban, de 2018-ban is.

2. Rádióelektronikai berendezések

A „Mars-Passat” rádióelektronikai rendszer még a szovjet időkből származik és habár annak idején nagy reményeket fűztek hozzá, nem hozta a kívánt mutatókat, mostanra pedig végérvényesen elavult. A leváltására hivatott „Poliment” már megfelel a kor követelményeinek és még legalább 20 évre biztosítja a szükséges képességeket. A harcirányítási és tűzvezető rendszer a flotta többi egységéhez hasonlóan a „Sigma” lesz.

3. Csapásmérő fegyverzet.

A „Gránit” rakétarendszer – melynek köszönhetően az Admiral Kuznyecov pontos hadrendi besorolása repülőgép-hordozó/cirkáló – sokban hátráltatja a teljes értékű anyahajóvá válásban. Sok gondot jelent a nehéz rakétafegyverzet és a repülőgépek üzemeltetésének összehangolása, ráadásul mindkét fegyvernem csak veszít a képességeiből a közös platform miatt. Célravezetőnek tűnik a rakétafegyverzet leszerelése és az így felszabaduló tér felhasználása például hangárként.

4. Légvédelem és tengeralattjáró-elhárítás

A fentiekhez hasonlóan itt is alaposan meg kell gondolni, mi is az elsődleges feladat és ennek alárendelni a többit. A nagy hatótávolságú fegyverzeti rendszerek nem gátolhatják a repülőgépek kiszolgálását. A nagy hatótávolságú légvédelmet kísérő hajókról kell biztosítani, a Kuznyecovon pedig csak a közvetlen légvédelmet szolgáló, kis hatótávolságú (és ezért kis helyet is foglaló) rendszerek maradhatnak. Ilyenek a „Redut” hajó elleni rakétarendszer és a „Pancir-M” légvédelmi rakéta- és gépágyú komplexum.

5. Fedélzeti repülőgépek

Az, hogy az Admiral Kuznyecov kapjon egy gőzkatapultot és ezzel alkalmas legyen nagyobb repülőgépek (bombázók, tankerek stb.) fogadására és indítására, álom marad. Egyedüli lehetőségként maradnak a MiG-29K és az átalakított Szu-33-asok, illetve egyszer talán a Szu-57 is üzemelhet hajófedélzetről, valamint a haditengerészeti helikopterek új generációja.

Van esély, hogy mindez megvalósuljon? Mindezekre kétségkívül szükség van egy új hajón (és még sok másra, beleértve egy új erőművet, katapultokat stb.) - ha nem terveznek új repülőgép-hordozót építeni, akkor nincs értelme az Admiral Kuznyecov felújításának sem.

Forrás: https://warhead.su/