Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, a közelmúltban mutatták be a Boeing, Echo Voyager elnevezésű, kisméretű drón tengeralattjáróját, azonban Oroszországban is évek óta dolgoznak valami hasonlón.
A Rubin Tervezőirodában Cephalophod (tintahal) programról már 2015 óta tudni lehetett, de a nyugati szakértők sokáig nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, sokkal jobban érdekelte őket a Poseidon óriástorpedó. A titokzatos robot tengeralattjáróról továbbra is csak lassan szivárognak az adatok, így pontos méretei, hajtóműve, teljesítménye nem ismert, de az biztosnak tűnik, hogy nagyobb és erősebb a Boeing féle Echo Voyagernél, így amennyiben valaha szolgálatba áll, komoly fenyegetést jelenthet a jövőben.
A rendelkezésre álló gyér információk alapján elrendezése általánosságban hasonló az oroszok tengeralattjárókéhoz, tatján hagyományos, nagyméretű kormánysíkokkal és hajlított szárnyakkal ellátott, viszonylag nagyméretű hajócsavarral. Mindezek alapján azt a következtést vonták le, hogy a Cephalophod esetében a tervezők a lopakodóképességet másodrangú szempontnak tekintették a sebességgel és a manőverezőképességgel szemben.
Fegyverzetébe valószínűleg az oldalsó rekeszekben elhelyezett, MTT típusú, kifejezetten tengeralattjárók elpusztítására kifejlesztett, 324 mm – es torpedókat integrálják, amelyeket egyébként helikopterek és hajók fedélzetéről alkalmaznak. Az MTT mindössze 60 kg – os robbanófejével például egy repülőgép-hordozó ellen nem lenne túl hatásos, de egy mélyben haladó tengeralattjárón, amelynek törzsére hatalmas víznyomás nehezedik végzetes sérülést okozhat.
A Cephalophod a feltételezések szerint a jövőben átveheti az erősen öregedő orosz tengeralattjáró flotta bizonyos feladatait. A robothajókat hadrendbe állításuk esetén az ellenséges rakétahordozó tengeralattjárók levadászására és a saját egységek kíséretére, egyfajta testőrként, de a viszonylag sekély parti vizek, vagy kikötők védelmére egyaránt alkalmazhatják.
Hazai cégek drónjait, repülőeszközeit és integrálható szenzorait mutatták be a Magyar Honvédség meghívott szakembereinek a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) által szervezett szakmai napokon július 1-én és 2-án, a hajmáskéri Kiképző Bázison.
Egy új harcjármű rendszerbe állításakor az első lépések egyik legfontosabbika a kezelők vezetési rutinjának megszerzése. A június 11-ei héten az MH Klapka György 1. Páncélosdandár egyik legkorszerűbb eszközével, a Leopard 2A7HU típusú harckocsival gyakorolják a harcjárművezetők többek között a közúton való közlekedést.
2024. július 1-jén, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatályba lépésének napján Budapesten aláírták a Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) együttműködési megállapodását.
„Szeretem, megvédem!" mottóval indít toborzókampányt a területvédelmi ezredekbe a Magyar Honvédség - jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kampány megnyitóján június 17-én, hétfőn, Budapesten.
A Roszatom részvételével tartott tanácskozáson a sarkvidéki teherflotta megújításáról, a műholdas adatszolgáltatásról és a Kínával folytatott logisztikai együttműködésről tárgyaltak.
Lynx harcjárművel hajtott végre éleslövészetet az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár Tatárszentgyörgyön. A szcenárió keretében nemcsak lőttek az ellenségre, hanem a visszavonulást segítő köddel is zavarták őket.
A Honvéd Vezérkar és a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft. között létrejött együttműködés keretében drónos meteorológiai mérések segítik a 46. Katonai Ejtőernyős Világbajnokság szervezőit.
A magyar kormány korábbi döntései alapján az állam 2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a végzős középiskolások részére a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzését, ami a KRESZ és az egészségügyi oktatást tartalmazza.
A Magyar Védelmi Exportügynökség (VEX) saját nemzeti standot állított június 17-21. között a párizsi Eurosatory védelmi ipari kiállításon, amely az egyik legnevesebb európai védelmi kiállítás.
Kevés olyan fegyvert ismerünk, mely akkora politikai viharokat kavart volna, mint amilyet a német–svéd fejlesztésű Taurus manőverező robotrepülőgépnek sikerült. A tét: bevethetik-e Ukrajnában vagy marad a Luftwaffe féltve őrzött csodafegyvere?