Dandárrá alakult a különleges rendeltetésű ezred

A Magyar Honvédségben a különleges műveleti képesség kialakítása több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, és a honvédség vezetése mindig kiemelt hangsúllyal foglalkozik a képesség fejlesztésével, tökéletesítésével. 

A különleges műveleti képesség megalakítása óta − a felkészítéseket követően − a magyar katonák már számtalanszor bizonyították szakmai rátermettségüket a különböző hadszíntereken végrehajtott feladataik során. A magyar különleges műveleti erők 2009 óta vesznek részt NATO-, EU- és koalíciós műveletekben. A feladatrendszerük teljes skáláján, aktív és passzív harccselekmények során komoly tapasztalatokat és elvitathatatlan érdemeket szereztek. Nemzetközi szerepvállalásaink tekintetében a Magyarországra érkező igények többségét a különleges műveleti erők lehetséges felajánlása képezi. 

A magyar különleges műveleti képesség egyik kiemelkedő nemzetközi elismerését jelentette, hogy a Különleges Műveleti Kontingens 3. váltása vezető nemzetként négy tartomány különleges műveleti erőit vezette fél éven keresztül Afganisztán legveszélyesebb, keleti régiójában. 

A másfél éve ezredszintű szervezetet − a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programkeretében − dandárszintű alegységgé alakítva a Magyar Honvédség folytatja és egyben új szintre emeli a különleges műveleti képességének fejlesztését. Mindezzel tovább folytatódhat az a folyamat, amely során az elmúlt tíz év munkájának köszönhetően a különleges műveleti szerepvállalás elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyar Honvédségnek mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.

Annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség különleges műveleti képessége a gyorsan változó nemzetközi biztonsági kihívásoknak a továbbiakban is meg tudjon felelni, rendszeresen felül kell vizsgálni a szervezeti struktúrát. Ennek része most a különleges rendeltetésű ezred dandárszervezetté történő átszervezése, ami az elmúlt időszak tapasztalatai és nemzetközi visszajelzések alapján egy olyan alakulat létrehozását teszi lehetővé, amely jobban megfelel a hazai és nemzetközi tekintetben a különleges műveleti képességgel szemben támasztott követelményeknek. 

Az átszervezés kapcsán a dandár kialakításával a létszám a jelenlegi rendszeresített létszám harmadával bővül, és nem haladja meg az 1500 főt. 

A szakmai összetétel tekintetében, hasonlóan más alakulatokhoz, a jelenlegi katonai szervezet is alaprendeltetéséből adódóan a különböző fegyvernemi katonák széles spektrumát foglalja magában, ami a bővítést követően is megmarad. Az új szervezet kialakításával járó létszámbővülést a leendő dandár toborzással fogja a közeljövőben feltölteni. 

A Magyar Honvédség különleges műveleti képességének kialakításától kezdve a honvédség törekedett arra, hogy a katonák egyéni felszerelése és fegyverzete megfeleljen a NATO támasztotta követelményeknek, amit rendszeres hazai és külföldi beszerzésekkel oldott meg, illetve old meg a jövőben is a honvédelmi tárca. 

A hazai gyakorlatokon és a nemzetközi feladatok végrehajtása során mind a NATO, mind az Amerikai Egyesült Államok által kiválóra értékelt különleges műveleti képesség további fenntartása érdekében a felszerelések, gép- és harcjárművek beszerzése, modernizációja a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kiemelt feladata az elkövetkező időszakban is. 

A felújított és felújításra tervezett helikopterek eddig sem tartoztak, és tervezetten ezután sem tartoznak a különleges műveleti dandár alárendeltségébe, mivel azok a teljes Magyar Honvédség forgószárnyas szállítóképességét biztosítják az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis állományának keretein belül. A szolnoki bázis lőterének, valamint a Magyar Honvédség gyakorlótereinek karbantartása, fejlesztése a szükségleteknek megfelelően folyamatos, így amint az eddigiekben, úgy a jövőben is biztosítják a felkészülést és a gyakorlatok végrehajtását.