Háborúhoz vezethet Irán és a nyugati világ konfliktusának elmérgesedése, amit mindenképpen el kell kerülni, ezért új típusú politikát, a bekerítés politikáját kell folytatni a perzsa állammal szemben – véli Wolfgang Ischinger, az 1962 óta minden évben megrendezett müncheni nemzetközi biztonsági konferencia elnöke.
Az idén február 3-án kezdődő konferencia elnöke a Die Welt címü német lapnak adott interjúban hangsúlyozta: „komolyan kell venni Irán kardcsörtetését”. Az amerikai és az európai Irán-politika irányvonala helyes, azt azonban be kell látni, hogy a szankciók állandó fokozásával nem sikerült változást előidézni az iráni atompolitikában. „Ezért azután megérett az idő arra, hogy ledöntsünk egy tabut” - mondta a tekintélyes szakértő.
„Mostanáig azt mondtuk, elképzelhetetlen, hogy Irán atomfegyverrel rendelkezzen, ennek nem szabad előfordulni, most viszont fel kell tenni a kérdést, hogy mit kell tenni akkor, amikor ez mégis megtörténik? Izraeli barátainknak is választ kell adnunk erre a kérdésre” - fejtette ki Ischinger. Hozzátette, hogy a bekerítés – mint fogalmazott: „újnémetül containment”, avagy feltartóztatás – politikájának kidolgozását javasolja. „Ha a nagy Szovjetuniót sikerült elrettenteni (e politika alkalmazásával), akkor valószínüleg Iránt is sikerülhet” – fejtette ki, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy el kell kerülni az atomfegyverkezési verseny kialakulását. Kifejtette: fel kell készülni „egy regionális biztonsági struktúra kialakítására”, s ebben „az amerikaiakkal, oroszokkal és másokkal, köztük Izraellel közösen” kell gondoskodni Irán megfékezéséről.
A február 5-ig tartó müncheni nemzetközi biztonsági konferencián több mint 60 országból csaknem 350 politikus vesz részt, köztük Hillary Clinton amerikai és Guido Westerwelle német külügyminiszter, illetve Leon Panetta amerikai és Thomas de Maiziére német védelmi miniszter. A tanácskozáson szó lesz egyebek között az Európai Unió (EU) katonai szerepéről, amellyel kapcsolatban Ischinger kiemelte, hogy talán túlzás volna közös európai hadseregről beszélni, de mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy miként lehet növelni a katonai erőt a kiadások növelése nélkül.
„A válasz egyszerü: jókora szinergiahatásokat lehet elérni a kiképzésben, a beszerzésben és a munkamegosztásban. Miért van az EU-ban 27 vezérkari akadémia? Miért vásárol minden kisállam külön vadászgépeket, amikor közösen is adhatnának megrendeléseket? Miért nem koncentrál Ausztria a hegyivadászokra, Dánia meg a tengerészgyalogságra? Az EU feleannyi pénzt költ védelemre, mint az Egyesült Államok, de a katonai ereje csupán az amerikai katonai erő 10 százalékát éri el” – mondta Wolfgang Ischinger. Hozzátette: „nem elég hatékonyan költjük el a pénzt.”
