Átfogó rekonstrukció miatt 3 évre bezár a Közlekedési Múzeum

A Városliget átfogó fejlesztését és megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt keretében nem csak új múzeumi épületek valósulnak meg a parkban, hanem a meglévő intézmények felújítása, helyreállítása is megtörténik 2018 tavaszára. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően még idén elkezdődik a Közlekedési Múzeum épületének eredeti kiviteli tervei alapján történő helyreállítása és térszínt alatti bővítése, így három év múlva, a millenniumi ünnepségek idején létrejött impozáns épület ismét a második világháborús rombolás előtti állapotban és új kiállítóterekkel gazdagodva várja majd a látogatókat.

Még az idén megkezdődik a Közlekedési Múzeum felújítása, így az épület 2015. április 15-én bezár. A felújítást követően az intézmény nem csupán eredeti pompáját nyeri vissza, hanem a múzeumi funkciók, a kiállító- és a közönségforgalmi terek is megújulnak, valamint az épület területe térszint alatti kiállítóterekkel is növekedni fog, csaknem 4000 négyzetméterrel. Az évtized végére így megjelenésében egy teljes müemléki rekonstrukción átesett, belül pedig egy modern, 21. századi múzeum nyitja majd meg kapuját a megújult Városligetben. A beruházás tervezett költsége 8 milliárd forint.

A rekonstrukciós munkálatok alatt a látogatók több helyszínen találkozhatnak majd a múzeumban őrzött mütárgyakkal.

A Közlekedési Múzeum jelenlegi állandó kiállításaiból egy válogatott kiállítást rendeznek be 1300 négyzetméteren a Bálna épületében (Budapest, IX. Fővám tér 11-12.) a következő három évben. Látható lesz itt pl. a Csonka féle levélszállító autó, a Ford-T és a Pente személygépkocsi, valamint 10-15 géperejü közlekedési modell, a magyar gyártású motorkerékpárokból pedig külön kabinet létesül. Az M=1:5-ös vasúti modellekből 6 darabot állítanak ki, köztük a múzeum emblematikus tárgyát, a „Derü” gőzmozdony modellt. Szerepelnek emellett a kiállításban vasúti eszközök is, mint például gőzmozdony gépezet, amin a müködési elvet lehet tanulmányozni. A városi közlekedés M=1:25 léptékü modellekkel és érdekes, korabeli tárgyakkal, egyebek mellett a kontrollerekkel és áramszedő hajókkal képviselteti magát, az ürhajózási gyüjteményből pedig itt lesz kipróbálható a Szojuz 35-ös ürkabin replikája, valamint hajó-, híd- és egyéb modellek, makettek sora lesz kiállítva az új helyszínen.

A vasúti jármüvek a Magyar Vasúttörténeti Parkba (Bp. XIV. Tatai út 95.) költöznek. A Vasúttörténeti Parkban jelenleg is látható mozdonyok közül 20 a Közlekedési Múzeum tulajdona, melyből 4 müködőképes. Ezeken kívül a múzeum gyüjteményében szerepel 15 vasúti kocsi és 26 pályafenntartási jármü. A továbbiakban ősztől itt lesz látható a jelenleg a Közlekedési Múzeum előtt álló híres 424-es gőzmozdony, továbbá a múzeumban 1969 óta látható 1860-as Déli Vasút mozdonya. A Vasúttörténeti Parkban mutatják be mindemellett három, az állandó kiállításban látható vasúti kocsit, valamint a négy villamost, köztük az első pesti villamosok egyetlen megmaradt alsóvezetékes villamoskocsiját,.

Az Öntödei Múzeumban (Bp. II. ker. Bem József u. 20.) a 2015-16-os tanév kezdetére a Ganz Ábrahám által szabadalmaztatott kéregöntésü vasúti kerékpárról terveznek kiállítást, amelynek keretében a múzeum városligeti épületében jelenleg kiállított vasúti kerékmintákon túl M=1:5 léptékü modellekből is bemutatnak néhányat. A közlekedés és az öntészet témakörből a motorkerékpárok öntött motorházaiból tartanak bemutatót. Itt lesznek láthatók a Közlekedési Múzeumban eddig bemutatott magyar gyártású „Pannónia” motorkerékpárok is.

Az Elektrotechnikai Múzeumban (Bp. VII. Kazinczy u.13.) 2015. május 7-én nyílik a „100 éves a budapesti autóbuszközlekedés” címü időszaki kiállítás, ahol buszmodelleket láthat majd a közönség. Ez folytatása a 2010-ben a „Csuklósítás” c. kiállítással megnyílt és a fővárosi tömegközlekedéssel foglalkozó tematikus kiállításoknak. A helyszín sem véletlen, mivel az első budapesti buszok elektromos üzemüek voltak.

Szeptembertől ugyanitt az „Elektromosság a közlekedésben” címmel nyílik kiállítás. A villamosság alkalmazása a közlekedés gépesítésétől kezdve érdekelte a szakembereket. A 19-20. század fordulóján már trolibusz közlekedett a Tátrában. Kandó Kálmán 1902-ben megépítette a Valtellina villamos vasutat, ami alapja lett a későbbi vasút-villamosításoknak. A vasút villamosításának történetét a Közlekedési Múzeum M=1:10 léptékü mozdony modelljein (MÁV M62-es /Szergej/, V42-es /Leó/, V43-as /Szili/, V63-as, V55-ös és a V40-es típusok) lehet végigkövetni. M=1:25 léptékü városi közlekedési modellekből az UV villamos, az „Óbudai” trolibusz, az első Austro-Daimler típusú akkumulátoros autóbusz, a KCSV6-os Ganz csuklós villamos és egy alsóvezetékes pályamodell kerül kiállításra.

A Magyar Müszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytárában (Bp. XI. Kaposvár u. 13-15.) 2015 nyarától mutatják be azokat a hazai müszaki fejlesztéseket, amelyek nagyban megváltoztatták a hazai és a nemzetközi közlekedést. A tárlat a magyar innovatív ötletekre, újdonságokra irányítja rá a figyelmet – folytatva a Gondoltad, hogy magyar? címü kiállítást. Ilyen innovációk, amelynek történetét tárgyakon keresztül tárják a látogatók elé: Csonka János-Bánki Donát karburátora, Galamb József bolygómüves sebességváltója, Kandó Kálmán vasút villamosítást elindító fejlesztései, a Ganz Gyár és Jendrassik György dízelmotor fejlesztései, a csuklós autóbuszok kifejlesztése. Olyan, eddig a Közlekedési Múzeumban látható tárgyak lesznek itt kiállítva, mint a Hódgép „Puli” személygépkocsija, a Panni, Tünde, Csepel motorkerékpárok, a gőzlokomobil, dunai hajómodellek, „Compaund”- rendszerü hajógép modell, vagy a Stephenson vezérlésü gőzgép metszet.

A Magyar Müszaki és Közlekedési Múzeum fent említett kiállítóhelyei az eddiginél bővebb nyitva tartással várják az egyéni látogatókat és a csoportokat, és természetesen minden helyszínen kérhető múzeumpedagógiai foglalkozás is.

A Magyar Müszaki és Közlekedési Múzeum filiáléinak nyitva tartásáról és az ott nyíló kiállításokról a www.mmkm.hu oldalon folyamatosan frissített információkat tesznek közzé.

Forrás: Magyar Müszaki és Közlekedési Múzeum