Oroszország ismét benyújtotta igényét az ENSZ-nél az Északi-sark jelentős részére, azaz 1,2 millió négyzetkilométernyi tenger alatti területre, amely az orosz partoktól mintegy 650 kilométerre húzódik – közölte az orosz külügyminisztérium augusztus 4-én, kedden.
Moszkva először 2002-ben jelezte, hogy igényt tart az Északi-sark jelentős – víz alatti – területeire, azonban az ENSZ akkor elutasította kérelmét, mert hiányosnak vélte Oroszország indoklását. A külügyminisztérium közlése szerint a most benyújtott dokumentumban új érvelések vannak. Az orosz igényt az Északi-sarkon éveken át végzett kutatások során összegyüjtött tudományos adatok támasztják alá – áll a minisztérium közleményében. Oroszországon kívül az Egyesült Államok, Kanada, Dánia és Norvégia tart igényt az Északi-sark tenger alatti területeire, amelyek a feltételezések szerint a világ még fel nem fedezett olaj- és földgáztartalékainak egynegyedét rejtik. A területekért folytatott versengés az utóbbi időben csak fokozódott, lévén, hogy a sarki jégtáblák olvadása miatt egyre több lehetőség nyílik a lelőhelyek feltárására.
Moszkva 2007-ben már jelképesen magáénak nyilvánította a vitatott hovatartozású tengerfeneket azzal, hogy egy kis tengeralattjáróról egy orosz zászlót tartalmazó dobozt engedett le a kontinentális talapzatra. Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta a Kreml az Északi-sarkvidéken állomásozó orosz fegyveres erők fejlesztését, illetve hadrafoghatóságuk ellenőrzését is elrendelte. Egyebek közt a szovjet időkből fennmaradt, az Új-szibériai-szigeteken lévő katonai támaszpont, és más sarki előőrsök felújítására adott utasítást. Orosz tisztviselők szerint a létesítmények kulcsfontosságú szerepet játszanak az Európát és a Csendes-óceánt összekötő hajózási útvonalak védelmében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára a hadrafoghatóság „váratlan ellenőrzése” keretében teljes készültségbe helyezték az orosz északi flottát márciusban. A rendkívüli ellenőrzés során az Északi-sarkvidéken, az Oroszországhoz tartozó Novaja Zemlja (Új Föld) szigetcsoportnál és a Ferenc József-földnél hajtottak végre manővereket, amelyekben 38 ezer katona, több mint 50 hajó és tengeralattjáró, és 110 repülőgép vett részt.
