Interjú a magyar különleges erők jelenéről és jövőjéről

Ezredes úr, milyen feladatokat lát el jelenleg a dandár, és hogy szabja át a vírushelyzet ezt a feladatvégrehajtást?

Tudjuk és tapasztaljuk, hogy a COVID sokak életét átírta. Az alakulatnál nem az életet, hanem a feladatok jelentős részét rendezte át. A Magyar Honvédség oroszlánrészt vállal a járvány elleni védekezésből, ennek következtében a dandárra is hárulnak védekezéssel kapcsolatos feladatok: jelenleg tizenhét településen teljesítenek szolgálatot katonáink. Napi szinten több, mint száz katonánk érintett olyan feladatokban, amely során a kórházakban dolgozókat segítjük, de részt veszünk a rendőrökkel közösen végzett járőrtevékenységekben is. A jelenleg végzett tevékenységek nem tartoznak az alapfeladataink közé, de a képességeink megvannak az elvégzésükhöz, az országnak pedig szüksége van ezekre a képességekre, így most ez az elsődleges feladatunk. Másodlagos prioritást élveznek azok a feladatok, amelyeket már tavaly elterveztünk. Ezeket a körülményekhez mérten próbáljuk végrehajtani. Erre az évre két szakalapozó felkészítést terveztünk. Először a bejövő katonáknak tartunk egy általános kiképzést, majd a dandárunkhoz kerülők egy emeltszintű szakalapozó felkészítésben részesülnek. A rohamlövész osztagaink állományának a rohamlövész alaptanfolyamot tervezzük megtartani még idén, szintén kétszer - ez összesen négy hónapnyi elfoglaltságot jelent a számukra. Ezeken a képzéseinken túl már elindítottuk a különleges műveleti alaptanfolyamot is, ami tíz hónapos és minden évben meghatározó a dandár életében. Jelentős szervezést igényel az is, hogy hamarosan egy több mint 100 fős kontingensünk az iraki hadszíntérre települ, valamint egy kisebb kontingensünk készül a balkáni hadszíntérre is. És akkor még nem is beszéltünk a minden évben előttünk álló, a szintentartás érdekében végzett gyakorlatokról: az ejtőernyőseinknek ugrania, a búvárainknak merülnie, a mesterlövészeinknek lőnie, a műszaki katonáinknak robbantania, a járművezetőinknek vezetnie kell. Ezeket az elvégzendő feladatainkat mind-mind be kell terveznünk a COVID-19-el kapcsolatos tevékenységeink mellé.

Hogy viszonyulnak a katonák a mostani helyzethez és az ebből fakadó szerteágazó tevékenységi körhöz?

Pécsvárady Szabolcs ezredes: A katonáink érzik a helyzet komolyságát, tisztában vannak vele, hogy mit követel meg tőlük a vírushelyzet. Tudják, hogy hatékonyan vannak foglalkoztatva és elvégeznek minden rájuk háruló feladatot. A kórházakkal, egészségügyi dolgozókkal az együttműködés kifejezetten gördülékeny, jól működik. Tisztességgel, becsülettel teszik a dolgukat.

Sándor Tamás vezérőrnagy: Beszélgettem a katonákkal, akik elmondták: nagyon büszkék arra, hogy be lettek vonva a COVID-19-el kapcsolatos feladatok ellátásába. Tisztában vannak azzal, hogy ez egy szükséghelyzet, hogy veszélyhelyzet van Magyarországon. Az ország egésze azt kívánja, hogy az egészségügyet támogassuk, hiszen az erőn felül teljesít. Teljesen természetesnek vették azt, hogy a hadseregnek ilyen helyzetben ez a feladata. Mindenki látja, hogy ezt most csinálni kell, ez nem választás kérdése, ez az ország és a katonák személyes érdeke is egyben. Az a cél, hogy a vírust minél hamarabb leküzdjük és minden olyan támogatást megadjunk a civil egészségügyi ellátórendszernek, amire szüksége van. Emellett a déli határ sem maradhat őrizetlenül. Azt látjuk és tapasztaljuk, hogy minden egyes katona megértette, hogy itt most az az időszak van, amikor ebben részt kell venni. És nem azért, mert ez a parancs, hanem mert ez a kötelességünk.

Ezredes úr, a különlegesek közé sokan szeretnének tartozni. Milyen lehetőségei vannak egy jelentkezőknek? Melyek a választható képzések a dandáron belül?

A tapasztalatunk az, hogy a jelentkezők általában nem is sejtik, hogy milyen sokrétű munkalehetőséget nyújthat számukra egy olyan szervezet, mint a különleges rendeltetésű dandár. Két olyan mondat van, amit sűrűn szoktunk mondani. Az egyik: „mindenre IS van szakemberünk”. Ez alatt azt értjük, hogy mindenki megtalálhatja nálunk a helyét, még az is, aki ezt eredetileg nem gondolta. Természetesen elsősorban harcosokat keresünk. Olyan jelentkezőket, akik az átlagnál kicsit erősebbek, ügyesebbek, gyorsabbak, bátrak és szeretik a fizikai tevékenységeket, kihívásokat. Ők azok a fegyverforgatók, akiknek a feladata alapvetően a harc. A technológia fejlődésével azonban egyre nagyobb szükség van műszaki vénával megáldott emberekre, jól felkészült informatikusokra is. A haderőfejlesztés részeként beérkező és rendelkezésünkre álló, modern és korszerű híradástechnikai eszközök jelzik, hogy olyan szakemberekre van továbbra is szükségünk, akik a világ bármely pontjáról képesek kapcsolatot teremteni. Az a jelentkező, aki nem feltétlenül elektronikai beállítottságú, de szereti a járműveket és a gépészetet, az szintén megtalálja nálunk a számítását. A fegyverek iránt érdeklődőknek elmondhatjuk: több mint 18 különböző eszköze van a dandárnak, mindenki megtalálhatja a számára legszimpatikusabb fegyverrendszert. Az a jelentkező, aki tervező-szervező beállítottságú, annak lehetősége van a logisztikai- és a hadműveleti tevékenységünk támogatására. Aki a kalandot keresi annak is van egy ajánlatunk: nálunk lehet ejtőernyős, búvár vagy mesterlövész és természetesen műszaki beosztású is. A dandár másik népszerű mondata, így hangzik: „mindenkit várunk, de nem mindenkit marasztalunk”. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk egy zárt közösség, viszont pontosan tudjuk, hogy az egyes beosztásokhoz kiket keresünk, mik azok a kompetenciák és képességek, amelyeknek meg kell felelniük a jelentkezőknek. Aki ezeknek az elvárásoknak nem felel meg, az próbáljon máshol szerencsét.

A nyelvtudás mára már elengedhetetlen része a többnemzeti katonai együttműködésnek. Milyen lehetőségek várják ezen a téren a jelentkezőket?

A nyelvi képzés természetesen része a dandár által kínált lehetőségeknek. Nem azt várjuk el, hogy mindenki úgy jelentkezzen hozzánk, hogy beszél angolul. Megvannak a saját nyelvtanfolyamaink, így a nyelv elsajátítására kiváló lehetőség nyílik nálunk. A nemzetközi környezetben és a koalíciós országok hadseregeivel történő kommunikációhoz elengedhetetlen a nyelvtudás. Ennek érdekében külföldre is elküldjük az embereinket. Akiknek a nyelvi képessége erős és a szakmai felkészültsége olyan szinten van, hogy megállja a helyét egy idegennyelvű környezetben, azokat a világ legnívósabb szakmai tanfolyamaira, iskoláiba küldjük el tanulni a belépőszintű tanfolyamoktól, egészen az egyetemi szintű képzésekig. Mi harcászati szinten ezt úgy jellemezzük, hogy ez az együttműködés első lépése. Ennek a megszerzett tudásnak köszönhetően fogunk egy nyelvet beszélni a harcmezőn.

Zárásként ejtsünk pár szót a Pitbull kiválasztóról és a különleges műveleti alapképzésről, azaz a KMA-ról. Mit értsünk ezek alatt, és mitől különlegesek?

Pécsvárady Szabolcs ezredes: A KMA a legnívósabb képzésünk. Ez a képzés az, ahol a különleges műveleti osztagokba szánt operátorokat felkészítjük. Ők azok a katonák, akik alegységként fognak működni és feladatot végrehajtani, mindentől és mindenkitől távol. Erre az alapképzésre meg kell szűrnünk a jelentkezőket. Ez az előszűrő a Pitbull kiválasztó. A kiválasztó során megnézzük, hogy a jelentkezőben valóban megvan-e a kellő kitartás és az elkötelezettség egy adott feladat iránt, képezhető-e a továbbiakban. Ha a Pitbullon a jelentkező a rátermettségét bizonyítja, és mi úgy ítéljük meg, akkor jöhet a tíz hónapos KMA.

Sándor Tamás vezérőrnagy: Amikor még én voltam a szervezet parancsnoka sokszor megkérdezték, hogy mitől is vagyunk mi különlegesek? Erre a kérdésre mindig azt válaszoltam: nem a technikától, és a fegyvertől vagyunk különlegesek, hanem azoktól az emberektől, akik nálunk szolgálnak. Azért vagyunk különlegesek és speciálisak, mert a katonáink magas szinten teljesítik a szolgálatukat. Ide keressük az embereket.

Pécsvárady Szabolcs ezredes: Két fontos tényező határozza meg a képzésünket, ezekkel kell tisztában lennie a hozzánk jelentkezőnek: az egyik a szakmai tudás, a másik a tapasztalat. A tudás a képzésekkel jön, ezt mi biztosítjuk. Pontosan tudjuk, hogy mi az a tudás, aminek a megszerzése után egy felkészült katona válik a jelentkezőből. A tapasztalat pedig az, ami az évekkel és a feladatvégrehajtással szerezhető meg. Sok jelentkező úgy gondolja, hogy ha ő két hónapon belül nem lesz kommandós, akkor ez nem működik. Mindenkinek meg kell értenie, hogy ez nem olyan, mint a Call of Duty. Nem az történik, hogy bekapcsolom a gépet és akkor kommandós vagyok két órát, majd kikapcsolom és pihenek egyet. Ez a valós élet, nem a virtuális. Időt és komoly energiát kell belefektetni.

Sándor Tamás vezérőrnagy: 2008-ban kezdtük el a különleges műveleteket Afganisztánban. Jártunk olyan helyeken, amelyekről filmek készültek. Katonáink hajtottak végre olyan műveleteket, amit a filmekben látnak. Soha nem vesztettünk különleges műveleti katonát, nem volt sérülésünk, mindenkit hazahoztunk. Itt nincs senkinek három élete, nem lehet újraindítani a pályát. Aki hozzánk jelentkezik, annak tisztában kell lennie azzal, mi arra képezzük a katonáinkat, hogy aktív harcszíntéren, aktív műveleti feladatokat hajtsanak végre. Ezt pedig csak akkor lehet, ha valaki szívvel-lélekkel csinálja. Ezt félgőzzel nem lehet, nincsenek 80 százalékos megoldások, mert az a hadszíntéren tragikus következményekkel járhat. Annyit követelünk a kiképzésen, amennyit követelünk a hadszíntéren. Ezt máshogy nem is lehet csinálni, ehhez idő, tapasztalat és kitartás kell.

Forrás: https://honvedelem.hu/