2024. 03. 19. kedd
Bánk, József
: 396 Ft   : 365 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Képes Észak-Korea amerikai katonai repülőgépek lelövésére?

Képes Észak-Korea amerikai katonai repülőgépek lelövésére?
Art of WAR  |  2017. 10. 17., 09:36
Képes Észak-Korea amerikai katonai repülőgépek lelövésére?

Egy két héttel ezelőtti New York-i sajtótájékoztatón az észak-koreai külügyminiszter azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy annak korábbi Twitter-bejegyzését hadüzenetként értelmezi, majd megfenyegette, hogy készek lelőni a Koreai-félszigetet megközelítő amerikai bombázókat.

„Fenntartjuk a jogot, hogy lelőjük az amerikai hadászati bombázókat, még abban az esetben is, ha nem lépnek be országunk légterébe” – nyilatkozta Ri Yong Ho, az észak-koreai ballisztikusrakéta-kísérletek megújulása óta feszült amerikai – észak-koreai viszony újabb állomásaként.

A sajtótájékoztató válasz volt arra a szeptember 23-ai incidensre, amikor az amerikai légierő B-1B Lancer bombázói F-15C vadászok kíséretében – még nemzetközi vizek felett – megközelítették a demilitarizált zóna határát – „olyan közel, amilyen közel még nem repült amerikai vadász vagy bombázó Észak-Korea partjaihoz a 21. században” – állítja az Egyesült Államok Csendes-óceáni Parancsnoksága.

Dél-koreai újságcikkek – hírszerzési információkra hivatkozva – megírták, hogy a kötelék útvonala mintegy 150 km-re megközelítette az észak-koreai Sinpo kikötőjét, illetve a Punggye-ri-i nukleáris kísérleti telepet, azonban kívül maradt az ismert nagy hatótávolságú légvédelmi eszközök hatósugarán és az Észak-Korea által deklarált – az Amerikai Egyesült Államok által el nem ismert – 80 kilométeres katonai zónahatáron. Ilyen távolságokon az észak-koreai légvédelem számára komoly kihívás bármilyen amerikai kötelék fenyegetése. A fegyveres erők többi részéhez hasonlóan, a légvédelem is – hatalmas mérete ellenére – nagyrészt elavult, kiöregedett technikai eszközökre épül, a fejlesztéseket pedig az ENSZ fegyverembargója tovább nehezíti.

A légierőnek egy-egy ezrednyi MiG-23-as és MiG-29-es vadászrepülő alkotja a gerincét, azonban ezeket feltételezhetően nem modernizálták, a 80-as évek szovjet technikai színvonalán állnak. Ezek is tipikusan a Phenjan körüli bázisokon települnek, habár szükség esetén könnyen áttelepíthetők a demilitarizált övezet közelében lévő bázisokra, ahogy ez 2010-ben is megtörtént, amikor Észak-Korea elsüllyesztett egy dél-koreai korvettet és tüzérséggel lőtte az egyik déli szigetet.

A CNN múlt heti beszámolója szerint – amerikai forrásokra hivatkozva – néhány MiG-et áttelepítettek az ország keleti partjára, valószínűleg a vonszani légi bázisra. Innen gyorsabban reagálhatnak az esetleges incidensekre mint korábban, például 2013-ban, amikor egy amerikai RC-135-öst fogtak el az északi vadászok, miután az 250 kilométerre megközelítette a koreai partokat.

Mindezek ellenére valószínűtlen egy éles elfogás sikere, különösen, ha számításba vesszük egy amerikai bombázókötelék vadászkíséretét és AWACS támogatását. Emellett az észak-koreai harci repülők – a hagyományos szovjet eljárásoknak megfelelően – nagyban függenek a földi irányítástól, így a parttól távoli alkalmazásuk különösen bonyolult feladat.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy egy esetleges lelövés sikerére a légvédelemnek van a legnagyobb esélye. A legnagyobb hatótávolságú északi légvédelmi eszköz az egykori szovjet gyártmányú Sz-200-as rakétarendszer (NATO-kódnév: SA-5 Gammon). Az eszközt a ’60-as években fejlesztette ki az NPO Almaz iroda, elsősorban nagy magasságú, alacsony manőverező képességű célok ellen. A hatalmas radarvezérlésű rakéta hatótávolsága 200-400 km közötti, alváltozattól függően.

Az Sz-200-asok, méretükből adódóan telepített indítóállásokból alkalmazhatók. Két ilyen állást azonosítottak Phenjantól délre és északra, ezek képesek a félsziget keleti és nyugati partját lefedni. Úgy tudni, hogy észak összesen 24 indítóállással rendelkezik, ám déli becslések szerint ez a szám akár 40 is lehet.

A rendszer paraméterei ismertek, a ’80-as években Líbia többször alkalmazta, idén pedig a szír erők használták mindeddig eredménytelenül, a légi célt egyetlen esetben sem találta el. Kiterjedt elektronikai zavarás esetén a hatékonysága még inkább megkérdőjelezhető.

Észak-Korea mostanában mutatta be saját fejlesztésű légvédelmi rakétarendszerét, a KN-06-ost. Ez a kerekes járműveken elhelyezett rendszer megjelenésében és méreteiben is az orosz Sz-300-as és a kínai HQ-9-es nagy hatótávolságú légvédelmi rakétákhoz hasonló. A függőleges konténerekből indított rakéták irányítását egy fázisvezérelt radar végzi, amely szintén nagy hasonlóságot mutat az Sz-300-as 30N6 lokátorával.

Keveset tudni a KN-06-os képességeiről vagy hatékonyságáról, habár észak-koreai állítások szerint a hatótávolsága eléri a 150 kilométert. Az állami média tudósítása szerint a rendszer néhány kísérleti indítás után megkapta Kim-Dzsongun engedélyét a sorozatgyártásra, habár kiszivárgott információk szerint a tesztek során találatot nem értek el.

A koreai háború 1953-as befejezése óta volt példa amerikai repülők lelövésére. 1969-ben egy EC-121 elektronikai felderítő/lehallgató repülőgépet ért végzetes találat nemzetközi vizek felett, az Amerikai Hadsereg egyik OH-58 megfigyelő helikopterét pedig 1994-ben lőtték le, miután véletlenül átrepült a demilitarizált övezet határán. Kérdéses azonban, hogy megvan-e ez a légvédelmi képessége az északiaknak 2017-ben is.

Zárásként azonban meg kell jegyezni, hogy Észak-Korea képes kivárni az alkalmas pillanatot a támadásra. Ezt tette 2010 márciusában is a dél-koreai korvett elsüllyesztésekor. Fél évet vártak a támadással, miután egy kisebb tengeri összecsapás Dél-Koreával számos tengerészük halálával és sérülésével járt.

 

 

Forrás: www.raketaezred.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024-02-15 15:16:26
Új-Zéland Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Lockheed Martin Marietta-i üzemében lefestették az első C-130J szállító repülőgépüket, mely tervezetten idén érkezhet Új-Zéland légierejéhez.
2024-02-09 11:15:42
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 03. 11., 10:30
A hatvanas években három komolyabb, halálos áldozatokat követelő tűzeset történt az amerikai haditengerészet repülőgép-hordozóin.
2024. 03. 07., 11:37
A római katolikus temetőben a csata emlékére állított obeliszknél a város és a honvédség képviselői koszorúztak.
2024. 03. 06., 10:44
Dr. Porkoláb Imre dandártábornok reméli, hogy a jövőben az eddigieknél több és tőkeerősebb magyar vállalat indul majd az Európai Védelmi Alap (EDF) idei pályázatain.
2024. 03. 04., 10:14
Az ország bármelyik toborzó irodájában vagy az iranyasereg.hu oldalon március 5-ig tudnak jelentkezni Önkéntes Katonai Szolgálatra azok, akik plusz pontokkal szeretnék erősíteni a jövő évi felsőoktatási felvételijüket. Módszertől függően akár 16, 32 vagy 64 többlet pont is szerezhető!

  JETfly Magazin

Az elmúlt napokban több friss hírt is olvashattunk az MH Kiss József 86. Helikopterdandárról, többek között arról is, hogy először ugrottak ejtőernyősök a H225M típusú közepes, többcélú forgószárnyasból.