Törökországban tisztulni látszik a légvédelmi rakétarendszerek szállításáért folytatott verseny kimenetele

„Habár még néhány részlet pontosításra vár – mondta Ismail Demir, a védelmi iparágakért felelős helyettes államtitkár –, de mindenképp további késedelem nélkül szeretnénk döntést hozni a T-LORAMIDS (Turkish Long-Range Air- and Missile Defence System) program ügyében.” Leszögezte, hogy a pályázókkal a szerződés körüli tárgyalások eddig technikai okok miatt csúsztak, nem pedig azért, mert Törökország halogatná a döntést vagy meggondolta volna magát.

Demir azt is elmondta, hogy a közbeszerzés hatálytalanítása már szóba sem jöhet, a megbeszélések már túljutottak a kezdeti ár- és műszaki követelmények tárgykörén. Jelenleg a tárgyalások arról szólnak, hogy ki az, akivel Törökország hosszú távú együttműködésbe kezdhet. A beszerzési eljárás során az az ország célja, hogy ipara szereplőit minél nagyobb számban tudja bevonni a gyártásba; ha szükséges lépjenek partnerkapcsolatba, szerezzék meg a lehető legnagyobb műszaki szaktudást, miközben együtt dolgoznak az iparág külföldi szereplőivel. Mindemellett egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint közeli döntés mégsem várható, legalábbis az új kormány megalakulása és működésének megkezdése előtt. „A jelenlegi (ideiglenes) kormány nem fog döntést hozni a szerződést illetően – tette hozzá – senki ne számítson döntésre, míg az új kormány fel nem áll.” Június 7-e óta az érvénytelen választások miatt az országot ügyvivő kormány irányítja és az új parlamenti választások időpontja november első napja volt.

2013 szeptemberében Törökország a T-LORAMIDS program végrehajtására kiválasztotta a CPMIEC komplexumok (China National Precision Machinery Import and Export Corporation nevű, precíziós gépek import-exportjával foglalkozó kínai nagyvállalatot (Háttéranyag a programmal kapcsolatban honlapunkon: itt és itt – a szerkesztő kiegészítése). A török döntés (?) értelmében a kínai céggel a török vállalatok közösen gyártanának le 12 darab HQ–9 nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert, de a török kormány NATO partnerei nyomására ezzel párhuzamosan megbeszéléseket kezdeményezett a kínai vállalat két nyugati riválisával is: a partnerségben lévő Raytheon és Lockheed Martin cégekkel (a Patriot rendszer gyártóival) és az európai Eurosam-mel (az SAMP/T fejlesztőivel). A CPMIEC ajánlata 3,44 milliárd dollár. Mindhárom versenyzővel folytatjuk a tárgyalásokat - árulta el a magas rangú kormányzati tisztviselő.

(Háttér a döntés körüli bizonytalan helyzethez: A pályázók kilétének nyilvánosságra kerülése óta számos nyugati hivatalos személyiség fejezte ki aggodalmát az orosz és kínai rendszerek NATO rendszerekkel való inkompatibilitása miatt. Kifejtették: amennyiben valamelyik orosz vagy kínai rendszer lesz a befutó, azok minősített szövetségi rendszerekhez is csatlakozhatnak, amely a NATO eljárások kompromittálódását is eredményezhetik. Mindenesetre Törökország nem hátrált meg az aggodalmak miatt és többször is kihangsúlyozta: nincs oka az orosz és kínai pályázatok kizárására. De ez a nyugati aggodalmakat nem oszlatta el. Mint ahogy egyik meg nem nevezett szakértő kifejtette: „Ha mondjuk a kínai pályázó nyeri el a szerződést, az általuk szállított rendszerek direkt vagy indirekt módon kapcsolatba kerülhetnek NATO hírszerzési/felderítési rendszerekkel, mely – nem szándékosan ugyan, de – kritikus NATO információk kiszivárgásához is vezethet.” „A NATO nem engedheti meg, hogy ez megtörténjen – jelentette ki egy másik nyugati NATO szakértő. Amennyiben az oroszok vagy a kínaiak nyerik el a beszerzést, akkor az általuk szállított rendszereknek a szövetségi rendszerektől függetlenül kell feladataikat végrehajtani. Egyszerűen nem kapcsolódhatnak a NATO információs rendszereihez.” - a szerkesztő kiegészítése)

Fordította: Tamás Gábor alezredes

Forrás: MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred