Régi hagyomány a Budapesti Corvinus Egyetemen, hogy egy kormányzati ciklus elején az összes minisztérium bemutatkozik a hallgatóknak, vázolva terveiket, illetve összevetve azokat a mindenkori ellenzék elképzeléseivel. Az egyetem tárcatükör elnevezésű sorozatában, március 8-án dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter és dr. Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke beszélt a Magyar Honvédség múltjáról, jelenéről és jövőjéről, illetve válaszoltak a hallgatók kérdéseire is. A rendezvény előtt, a honvédség egyetemi roadshow-jának második állomásán az egyetemisták – egyebek mellett – regisztráltathatták magukat a NATO kanadai pilótaképző (NFTC) programjába.
Valójában ez a fő célja a közelmúltban Miskolcon elkezdődött sorozatnak, hiszen ahhoz, hogy valaki a honvédségben vadászpilóta lehessen, egyebek mellett felsőfokú diploma szükséges. Szerencsére van remény arra, hogy a nem túl távoli jövőben „közgázos” pilótái is legyenek a seregnek, hiszen mintegy tizenöt komoly érdeklődő adatai kerültek be a folyamatosan bővülő adatbázisba. Szép számmal akadtak persze olyanok is, akik részben a Misszióban jártam címü fotókiállítás képeinek hatására, az afganisztáni szerepvállalásunk mindennapjairól érdeklődtek. Természetesen erről a bemutatóról sem hiányozhattak a haderőben rendszeresített fegyverek és a különféle szimulátorok, s az egyetemi órák szüneteiben sokan ki is próbálták képességeiket. Akik a honvéd szó kapcsán esetleg a Budapest Honvéd Sportegyesületre asszociáltak elsősorban, azok beszélgethettek Vári Attila olimpiai és Európa-bajnok vízilabdázóval (Honvéd-Domino), valamint Balogh Gábor világ- és Európa-bajnok öttusázóval (Honvéd-Steffl). Balogh egyébként korábban is részt vett az önkéntes Magyar Honvédséget népszerüsítő kampányban.
A zsúfolásig megtelt előadóteremben a haderőt népszerüsítő kisfilm után elvileg az egymással vitázó feleké lett volna a színpad, csakhogy a másfél órás, interaktív előadás inkább tájékoztató jellegü volt. Nyilvánvaló, hogy akadnak kisebb koncepcionális különbségek a honvédelmi miniszter és a bizottsági elnök elképzelései között, ám – mint ahogy Lázár János leszögezte – a honvédelem össznemzeti ügy és mindent el kell követni annak érdekében, hogy az országnak modern és jól felkészült hadserege legyen, amely meg tud felelni az általa támasztott elvárásoknak. A beszélgetés első részében a hallgatók Szekeres Imre általános bevezetője, illetve a Honvédelmi tárcatükör címü kiadvány segítségével képet kaphattak a haderő feladatairól, az eddig lezajlott és folyamatban lévő átalakulásokról, a változó létszámarányokról, a missziós tevékenységről, illetőleg a különböző haditechnikai fejlesztésekről. Egyebek mellett elhangzott: tovább növekszik a csapatoknál szolgálók aránya, és a hadseregben közel 17 éve zajló átalakulás jövőre lezárul. A honvédelmi miniszter szerint az adatok alapján az idei év második félévére, a kormány döntése révén, a védelmi kiadás nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyított szintje elérheti az 1,27 százalékot. A felek egyetértettek abban is, hogy a védelmi kiadásokat növelni kell. A honvédelmi miniszter ugyanakkor aláhúzta: ennek a növekedésnek csak akkor van értelme, ha az a modernizációt, a haditechnikai fejlesztéseket és az új képességek kialakítását szolgálja.
A tubesi lokátorállomás sorsát firtató kérdés kapcsán a honvédelmi miniszter kiemelte: a beruházás figyelemmel kísérése céljából szakértői csapat jön létre. Ebben a csapatban az önkormányzatok és a civil szervezetek, valamint a többi párt vezetői is helyet kapnak. Lázár János szerint az ország biztonságpolitikai helyzete, valamint a korábban a NATO felé tett ígéret miatt szükséges a lokátor felépítése. Ugyanakkor a helyi érdekek miatt kompromisszumokra lesz szükség. A missziókkal kapcsolatosan elhangzott: a tervek szerint a két politikus a közeljövőben együtt látogatja meg Afganisztánban az MH Tartományi Újjáépítési Csoport második váltását.