Napirenden a Magyar Honvédség további fejlesztése

Az államtitkár hangsúlyozta: 2006. őszétől ez év februárjáig folytatott öt párti egyeztetés tárgyalássorozatait nagyfokú konstruktivitás jellemezte, ugyanakkor a pártok képviselőivel történt megállapodás alapján a határozati javaslat szövegét változatlan formában terjeszti a kormány az Országgyülés elé. Amennyiben a parlament jóváhagyja a javaslatot, akkor az Országgyülés a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 47. § (1) bekezdésének b) pontja alapján fogja meghatározni a honvédség hosszú távú további fejlesztésének irányait, amely biztosítja a szükséges tervezési alapokat a kormány és tárca részére.

A határozati javaslat többek között kiemeli, hogy a Magyar Honvédség fejlesztése során fő hangsúlyt a nemzeti és nemzetközi keretek közötti alkalmazás követelményeinek egyaránt megfelelő katonai képességek kialakítására kell helyezni.

A végrehajtandó képességfejlesztés, modernizáció és erőkoncentráció eredményeként jöjjön létre egy professzionális, sokoldalúan, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható, nemzetközi (NATO, EU, ENSZ, EBESZ) együttmüködésre képes, kiképzett, feltöltött és bevethető szervezetekkel rendelkező, korszerü eszközökkel felszerelt és finanszírozható haderő.

 A Magyar Honvédség hosszú távon (10–15 év alatt), a már elért eredményekre alapozva legyen képes – a magyar külpolitikai törekvésekhez igazodva – az ország határain kívül folytatott müveletekben egyidejüleg egy dandár méretü erő hat havi harci-, és egy zászlóalj méretü erő tartós (hat hónapon túli) nem harci körülmények közötti alkalmazására; vagy egy zászlóalj méretü erő tartós harci-, és egy zászlóalj méretü erő tartós nem harci jellegü tevékenységére.

A fejlesztési feladatok fontossági sorrendjét a Magyar Honvédség professzionális, valamint a müveleti területre telepíthető, ott együttmüködésre és müködőképességének fenntartására alkalmas (expedíciós) jellegének erősítése határozza meg. Ezen belül az egyes feladatokat – a müveletre kijelölt, illetve müveleti részvételre tervezett alegységek, szervezeti elemek fejlesztése, felszerelése, NATO Reagáló Erő és EU harccsoport rotációkba felajánlott alegységek felszerelése; az irányítási-vezetési- rendszerek fejlesztésének folytatása úgy, hogy azok illeszthetőek legyenek a kialakítandó hálózat alapú hadviselés képességhez – szerint kell rangsorolni.

A fejlesztés főbb követelményei, és feladatai között szerepel a feladatok ellátására alkalmas, költségtakarékosan müködtethető haderő kialakítása és fenntartása; a védelmi képességek fokozatos erősítése, a szövetségi, illetve más nemzetközi kötelezettségek teljesítése feltételeinek javítása; a kihívások és kockázatok kezeléséhez nem szükséges képességek megszüntetése. A Magyar Honvédség szervezeti felépítése és vezetési rendje feleljen meg az országvédelem, és a nemzetközi szerepvállalás szempontjainak. A professzionális haderő követelményeinek megfelelő korszerü állományszerkezet, valamint a megfelelő állomány-, és rendfokozati arány kialakításához kerüljön kidolgozásra a jelenlegi előmeneteli rendszerre épülő hitelesebb, átláthatóbb pályakép és életpálya modell. Továbbá az igényekhez igazodó foglalkoztatáspolitika alkalmazásával folyamatosan biztosítani kell a haderő részére a szükséges számú és minőségü személyi állományt. A Magyar Honvédség gazdálkodásában a jövőben erősíteni kell a versenyszféra szolgáltatásainak igénybevételét és a piaci módszerek alkalmazását valamint a korszerüsített infrastruktúrával biztosítani kell a Magyar Honvédség gazdaságos és kultúrált elhelyezését, az állomány kiképzésének feltételeit, illetve az ország területére érkező szövetségi erők befogadó nemzeti támogatásának kapcsolódó feladatait.

A haditechnikai fejlesztés során fokozatosan végre kell hajtani az elavult, gazdaságosan rendszerben nem tartható technikai eszközök cseréjét. A beszerzések és beruházások pedig programokon keresztül valósuljanak meg.

A határozattervezet kiemeli: hosszú távon törekedni kell arra, hogy az ország teherbíró képességével összhangban a védelmi kiadásokra fordított költségvetési források GDP részaránya folyamatosan közelítsen a NATO-tagállamok átlagának megfelelő arányhoz, és a haditechnikai fejlesztésekre fordított források aránya érje el a védelmi kiadások 20 százalékát.

Az ülésen a honvédelmi tárca képviseletében jelen volt Szabó József ezredes, a HM tervezési és koordinációs főosztály helyettes vezetője valamint Birinyi István ezredes, a HM haderő-tervezési főosztály haderő-tervezési és modernizációs osztályvezetője is.