Július elsejétől féléves időtartamra készenlétbe lép az az EU-harccsoport, amelynek egyik alkotóelemét magyar katonák jelentik – közölte május 14-én, hétfő délután Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozása után rendezett sajtótájékoztatóján dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Az EU gyors reagálású katonai erejét adó, mintegy 1500 fős alakulatból 250 főt ad Magyarország, a többit az olaszok és a szlovének állják. Szekeres Imre bejelentette: a brüsszeli találkozón megállapodást kötött e két ország védelmi tárcavezetőivel az együttműködés folytatásáról, azaz ha ismét e három országra kerül a sor az EU-harccsoportok kiállításában (valószínűleg 2011-2012 körül), akkor újból egy közös magyar–olasz–szlovén alakulatot hoznak majd létre.
A honvédelmi miniszter szerint a harccsoportok rendszerének kialakítása nagyon fontos hozzájárulást jelent az EU védelmi képességeinek fejlesztéséhez. (Egy időben mindig két–két ilyen alakulat van kijelölve, azt várva, hogy ha az EU-tagállamok között döntés születik, akkor 15 napon belül telepítsék az egységeket az esetleges válsággócokba. A kérdéses „időszakban”, azaz az év második felében a magyar–olasz–szlovén alakulat mellett egy görög vezetésü harccsoport áll majd készenlétben.) A magyar egységet alapvetően a debreceni lövészdandár első zászlóaljából állították össze.
Szekeres megerősítette, hogy Magyarország csatlakozott az EU-n belüli katonai beszerzések piacát szabadabbá tévő, a verseny előtt jobban nyitott szabályozáshoz, az úgynevezett magatartási kódexhez. Mint mondta, ezzel a magyar hadiipari cégek is részt vehetnek majd a többi 22 érintett ország beszerzési pályázatain, miközben ez természetesen kölcsönös. Az EU-szabályozás egyébként azt írja elő, hogy a nettó egymillió euró feletti beszerzésekről kell tájékoztatást adni. Szekeres Imre szerint 2007-ben Magyarországon körülbelül 20 ilyen projekt került, vagy kerül meghirdetésre.
A honvédelmi miniszter beszámolt arról, hogy a hétfői brüsszeli tanácskozáson fontos napirendi pont volt a Nyugat-Balkán stabilitásának kérdése. Azt javasolta: ha megszületik az ENSZ BT-döntés Koszovó státusáról, akkor az Európai Unió adjon valós integrációs programot Szerbiának, mint ahogy például a NATO már tett ilyen lépést, a tavaly novemberi rigai csúcsértekezleten felajánlva a békepartnerségi programhoz való belgrádi csatlakozás lehetőségét. Ezt a felvetést azzal indokolta, hogy a balkáni stabilitás – lévén a térség közvetlen szomszédunk, ahol jelentős magyar kisebbség is él – közvetlen magyar nemzeti érdek.
Szekeres Imre a sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy Magyarország ezer katonát állomásoztat külföldön, s ezen a számarányon nem kíván változtatni. Ezt egyébként a honvédelmi miniszter magas részvételi aránynak mondta, emlékeztetve, hogy ezzel a magyar szárazföldi erők tíz százaléka van állandóan külföldön. Sőt, mivel az ilyen kiküldetések három váltásban zajlanak, ez az arány gyakorlatilag harminc százalék.
