Sokszor és sokan hangoztatták már a haderő részéről, hogy a Magyar Honvédség a társadalom része, és egyik sem létezhet a másik nélkül. Könnyen belátható tehát: alapvető fontosságú, hogy a civilek miként vélekednek erről a szervezetről. Az elmúlt napokban többszörösen is választ kaptunk erre a kérdésre.
A honvédelmi miniszter a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában, közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva elmondta: az állami intézmények elfogadottsága terén a közelmúltban a honvédség az első helyre ugrott. A megkérdezettek mintegy hatvanöt százaléka ráadásul a magyar katonák külföldi missziós szolgálatát is támogatja. Persze a legfontosabb fokmérő mindig egy olyan rendezvény, ahol a társadalom és a hadsereg valamilyen formában találkozik egymással. Az ilyen jellegü rendezvények csúcspontja minden évben a magyar honvédelem napja, ahol a haderő újból és újból „bemutatkozik” a civil lakosságnak. Az idén – május 20-án – erre a bemutatkozásra a Városligetben került sor, a Petőfi-csarnok előtti réten.
Pontos adatokkal nem rendelkezünk, de tény: sokan kilátogattak a rendezvényre, elfelejtve az időjárási front negatív hatásait, kihagyva a szombati bulizás utáni kötelező, másnap délig tartó szundikálást vagy éppen az állatkerti sétát a családdal.
Láttunk a Ligetben kisgyerekeket, akik egyszer a Mi–24-es harci helikopter pilótájaként integettek, máskor a katonai rendészek gépjármüveinek szirénáit villogtatták, vagy éppen falat másztak – arcukon stílszerüen festett Pókember-maszkkal. Néhányuk pedig honvédelmi miniszteri segítséggel szállt be a régi D–944-es páncélozott szállító harcjármübe. (Örültek is a szülők: legalább nem otthon rosszalkodik a gyerek…) Láttunk még általános és középiskolásokat, akik többnyire a vadászgép-szimulátorban kezdték a napot, majd az MH 25/88. Könnyü Vegyes Zászlóalj közelharc-bemutatójának egyes elemeit próbálták ki egymáson – szerencsére csak viccből… (A cseréptörési technikákat felesleges cserepek hiányában későbbre halasztották.) Lövöldözni viszont lehetett az airsoft sátorban, na persze csak müanyag lövedékekkel.
A kissé idősebb korosztály tagjai elsősorban a visszafogottabb programokat keresték. Ráérősen szemezgettek a Zrínyi Kiadó kedvezményes áron megvásárolható kínálatából, egészségügyi totót töltöttek ki. (A 13+1-es találat ezúttal milliók helyett a témával foglalkozó könyvecskét ért.) Komótosan végigjárták a különféle katonai alakulatok sátrait, és missziós élménybeszámolót hallgattak meg. Némi nosztalgiával nézték a hagyományőrzők katonák gyalogos és lovas felvonulását, az MH Támogató Dandár díszelgőinek bemutatóját, majd félhangosan dúdolták az operett irodalom gyöngyszemeit, a Honvéd Együttes szólistáival. (Kísért: Szalay Antal és népi zenekara) Ha már zene: változatos müfajok szórakoztatták a nagyérdemü publikumot, hiszen az MH Központi Zenekar és Veszprémi Légierő Big Band mellett például a népszerü Tóth Vera is színpadra lépett.
Minderre azonban már csak azt követően került sor, hogy dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter üdvözölte a jelenlévőket.
– A Magyar Honvédség egy erős és jól szervezett haderő; katonái kiválóan képzettek, teljesítménye nemzetközileg is elismert. Rend van, fegyelem és magas erkölcsi színvonal. Köszönöm a katonáknak mindezt – hangzottak a honvédelmi miniszter szavai, melyeket taps követett. Afféle szimbolikus taps, hiszen a Városligetbe kilátogatók részben ezzel a tapssal köszönték meg a katonáknak embert próbáló szolgálatukat, melyet a társadalomért, a haza védelmében nap mint nap teljesítenek. Még a magyar honvédelem napján is.