Hogyan lehet valaki a professzionális hadsereg tagja Magyarországon?

Professzionális alapokra helyezett hadsereg

Magyarországon az utolsó sorkatona 2004. november 3-án szerelt le, ettől az időponttól kezdve kizárólag hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonák, illetve polgári alkalmazottak szolgálnak a honvédségben. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerint a hivatásos állomány tagja az a tiszthelyettesi vagy tiszti rendfokozatú katona lehet, aki a katonai szolgálatot élethivatásként, határozatlan időre vállalja. A szerződéses állományba tartozók esetében a lényegi különbség ezzel szemben az, hogy az ide tartozó honvéd (rendfokozat nélküli) és tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona a szolgálati viszonyt határozott idejü szerződésben vállalja csak, azaz ennek a határozott idejü szerződésnek lejárta után a szolgálati viszonya megszünik. Természetesen már nemcsak férfiak, hanem nők is jelentkezhetnek szerződéses katonának. Ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy az utóbbi időszakban folyamatosan megfigyelhető a nők részarányának növekedése a honvédség kötelékében.

A professzionális hadseregbe jelentkezők szolgálati jogviszonyt létesítenek, melynek alanya az egyik oldalon az állam képviseletében a Magyar Honvédség, illetve a másik oldalon az állomány szerződéses tagja. Szerződéses szolgálatra bárki önkéntesen jelentkezhet, de a jogviszony létesítésére szigorú törvényi feltételeket kell teljesíteni (pl. kizárólag olyan, büntetlen előéletü, 18 és 47 év közötti életkorú magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akik megfelelnek a szellemi és fizikai követelményeknek, stb.). A szerződéses tiszti állományban ugyanígy vonatkoznak ezek a szigorú előírások, kiegészítve azzal, hogy a szolgálati jogviszony tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 5 év, míg legénységi beosztás esetén legalább 3 év.

Professzionális hadsereghez professzionális haditechnika dukál

Toborzás, avagy hogyan lehet valaki a sereg tagja?

A Magyar Honvédség a 2118/2006 számú kormányhatározat alapján létrehozott – a megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságok jogutódjaként – két hadkiegészítő parancsnokságot (kelet-magyarországi és nyugat-magyarországi), melyek alárendeltségében – kötelékében – toborzó- és érdekvédelmi központok, valamint toborzó- és érdekvédelmi irodák kerültek kialakításra. Ezek a megyei szinten szerveződő központok és irodák állnak azok rendelkezésére, akik jelentkezni kívánnak a hadseregbe.A megfelelő személyazonossági dokumentumok és igazolványok, továbbá az orvosi, illetve szükség esetén nemzetbiztonsági alkalmassági igazolások megléte nélkül nem lehet a jelentkező a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses tagja. Ha valaki különleges beosztásba szeretne kerülni, például búvár vagy ejtőernyős akar lenni, annak egyéb, speciális alkalmassági vizsgálatokon is át kell esnie. Amennyiben a jelentkező minden követelménynek megfelel, akkor a toborzóiroda felajánl számára egy beosztást, melyet ha elfogad, akkor létrejön a szolgálati jogviszony, és az illető a Magyar Honvédség tagja lesz.

Toborzási régiók alakulása 2007. január 1-jétől

A szerződéskötésre már nem a toborzóirodában, hanem a Magyar Honvédség Szentendrei Kiképzőközpontjában kerül sor, ahol az alapkiképzést és a beosztáshoz szükséges speciális tudást is elsajátítja a még próbaidőn lévő katona. Az alapkiképzés 14 hétig tart, míg a speciális képzés további 8-12 hetet vehet igénybe. Ezek végén vizsgát kell tenni, amely ha sikertelen, akkor az illető nem kezdheti meg szolgálatát, szolgálati jogviszonya megszünik. 

Miért jó ma hivatásos vagy szerződéses katonának lenni?

Természetesen – mint minden munkahelyen – a munkavállalónak (jelen esetben katonának) kötelességei és ezért cserébe járandóságai vannak. A szerződésben és a katonai esküben foglalt kötelezettségek részletesen meg vannak határozva, felsorolásuk helyett csak néhány érdekesebbet említünk meg. A fegyverzet és a katonára bízott egyéb technikai, anyagi javak (ruházat stb.) megőrzése, illetve megfelelő állapotban tartása mellett a honvédség tagjai kötelesek a rájuk bízott állami és szolgálati titkokat, információkat is megtartani.A szolgálatért cserébe illetményt és egyéb ellátmányt jogosult kapni a szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítő katona. Beosztási és rendfokozati illetmény, valamint további kiegészítők és pótlékok révén áll össze a Magyar Honvédség tagjainak havi jövedelme.

A szerződéses, legénységi állományú magyar katona havi illetménye 2007-ben (forrás: HM)

Rendfokozat

Illetmények (illetménypótlék nélkül) összesen

Honvéd

101 325 Ft

Őrvezető

112 025 Ft

Tizedes

113 918 Ft

Szakaszvezető

124 617 Ft

NFTC program, avagy pilótatoborzás hazánkban

A pilótatoborzás – a katonai toborzáson belül – már hosszú évek óta a legtöbb médiafigyelmet kapja. Ennek oka, hogy az NFTC képzésre (NATO Flying Training Program in Canada) kiküldendő 7 diákot lasszóval kell megfogniuk a toborzóirodáknak, és ez sajnos nem minden évben sikerül. Ez azért gond, mert a Magyar Honvédség fix összeget fizet 17 éven keresztül az NFTC programban való részvételért a kanadai félnek, ha van évi hét jelöltje, ha nincs.

Az idei évtől a pilótatoborzásban a legnagyobb változás e területen az, hogy a toborzóirodák felismerték: főiskolásoknak géppisztolyok mutogatásával nem lehet elmagyarázni, milyen jó vadászpilóta lenne belőlük, valahogy be kell mutatni nekik, mi is a katonai repülés lényege. A toborzási koncepció megváltoztatásával és néhány repülőgép-szimulátornak köszönhetően a toborzás „tavaszi hadjáratán” volt olyan egyetem, hol egy délután közel ötven végzős diák jelentkezett vadászpilótának.

Nyerő páros a toborzásban: repülőgép-szimulátor és a honvédelmi miniszter. Idén így a siker biztosítva volt – a miskolci egyetemen közel 50 diák jelentkezett

A vadászpilóta-toborzás sikerségének kérdése különben évről évre halálra van ítélve. Nem azért, mert rosszul dolgoznának a toborzóközpontok, hanem mert olyan speciális igényeknek kell megfelelni a hallgatóknak, és nagyon nehéz megtalálni azt az évi 16 főt, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy két év múlva legalább 5 új vadászpilótája legyen az országnak.

A főiskolai és egyetemi toborzások során évente átlagosan 500-600 végzős diák érdeklődik a Kanadában zajló NFTC vadászpilóta-képzés után. Ebből a létszámból kell min. 16 fő 1/A egészségügyi kategóriájú, vagyis a vadászpilóta egészségügyi követelményeinek megfelelő jelöltet kiválasztani, melyből jó, ha évente összejön 12 fő. A fizikai alkalmatlanságnak e nagy mértéke a tömegsportok és általában a sportolás visszaesésének tudható be.

A sikeres egészségügyi alkalmasság után esnek túl a jelentkezők a felvételi vizsgákon, ahol további 2-3 fő morzsolódik le. A képzés magyarországi 10 hónapos első fázisa – a felkészítésen túl – jórészt arról szól, hogy megállapítsák, kinek van érzéke a repüléshez, és kinek nincs. Ez idő alatt közel 45 órát repülnek a hallgatók Jak-52-es kiképző repülőgépeken.

10 hónap elteltével a végeredményként kapott hét diák megkezdi a tanulmányait Kanadában, melyből elviekben még két fő a képzés végére kieshet. Két év múlva az így kapott öt fő vadászpilótát veszi majd át a Magyar Honvédség, és kezdi majd el kiképzését a Gripen vadászgépekre.

A Gripen-pilóták gerincét még az „idősebb” állomány alkotja, de már képzés alatt állnak a frissen végzett NFTC növendékek is

Egy frissen végzett vadászpilóta (hadnagy) keresete 190 E Ft-tól indul, és sajnos 300 E Ft körül véget is ér, ez jelenleg a plafon. Ez az összeg töredéke annak, amit egy NATO-vadászpilóta keres, de alaposan alatta van a légitársaságoknál dolgozó civil pilóták keresetének is, ami légitársaságtól függetlenül általában 300 ezer és 2 millió forint között van. De van perspektíva, pont az előzőekben említett civil repülés. A légitársaságok szeretettel várják a „kiöregedett” (40 év fölötti) vadászpilótákat, mivel így rutinos, jól képzett, fegyelmezett alkalmazottakat kapnak, szinte ingyen, megspórolva a horribilis képzési költségek egy részét.