Különböző ellenfelek ellen eltérő fegyverek kellenek

A vitát egy felszólaló indította el azzal a kijelentésével, hogy az új típusú konfliktusokban, még ha a cél legitimitása biztosítva is van, a légierő egyedüli alkalmazása a lakosságban ellenérzéseket kelt, ami könnyen negatív propaganda kialakulását eredményezheti. Az ellenfél gyakran terjeszti azt, hogy csak a levegőből mernek csapást mérni rájuk, de a szemtől szemben való megmérettetést nem vállalják.

Peck tábornok valószínüleg nem sürün hallhat ilyen bírálatot.„Le kellene talán mondanunk mindazon meglévő képességeinkről, amelyekkel az ellenfél nem rendelkezik? Oda kellene talán mennünk hozzájuk, feltüznünk egy bajonettet, hiszen nekik is csak ez van? – kérdezte a tábornok. – Ha mi repülőeszközöket használunk, akkor az csalás? Ráadásul mindezt éjszaka tesszük, és minden szerénység nélkül mondhatom, hogy elég pontosan. Nekik meg nincs ilyen. Nem igazán tudom, hogyan kellene reagálni erre” – mondta a tábornok.

„Az igazság az – tette hozzá a tábornok –, hogy nem is akarok fair play-t játszani.”

A légierő parancsnokságán augusztus 24-én hagyta jóvá T. Michael Moseley tábornok, vezérkari főnök a nem hagyományos hadviselés doktrínáját. A doktrína egyik kulcseleme, hogy miközben harcolnak, és igyekeznek megverni az ellenséget, nem szabad a polgári lakosságot maguk ellen hangolni.

A legitimáció és a befolyás fontos tényező, állítja a doktrína, és „a fegyvernemeknek harmóniában kell együttmüködni” a csata kimenetelének befolyásolásában. Nem szabad, hogy bármelyik is a kelleténél nagyobb súlyt kapjon.

De nem szabad elfelejteni, hogy ami jelenleg folyik, az háború. És van, amikor bizonyos személyeknek úgy kell dönteni, hogy egy adott akcióra szükség van, még akkor is, ha az nem fog tetszeni a lakosságnak.

Ha a célpont egy mecset, például, „az elfogadás szintje igen magas lesz” – mondta Peck tábornok, és a jóváhagyónak később is vállalni kell a felelősséget döntéséért a nyílvánosság előtt.