Közvetett irányzással lőtt tüzérségi tűzzel támadták a Bagdadban lévő egyik legnagyobb amerikai bázist, közölte az amerikai hadsereg csütörtökön. A szerda éjszakai támadás során két koalíciós katona életét vesztette, további 38 pedig megsebesült. A Camp Victory katonai bázison tartózkodó egyik nyugati biztonsági cég vállalkozója elmondta, hogy szerdán alkonyat után kilenc aknavető lövedék kilövését lehetett hallani, amiből négy a bázis területén robbant fel.
A bagdadi repülőtér mentén elhelyezkedő katonai bázis elleni támadások sorában hónapok óta ez volt a legsúlyosabb és legtöbb áldozatot követelő. A bázis elleni hasonló támadások relatíve ritkák, összehasonlítva más amerikai létesítményekkel, figyelembe véve a bázis méretét és elhelyezkedését is. A közvetett irányzású tüz aknavetővel vagy rakétával elkövetett támadásra utal.
A közleményben a hadsereg megemlítette még, hogy két „harmadik országbeli” katona is megsérült, de nemzetiségüket illetően nem adtak felvilágosítást. Amerikaiakon kívül kisebb létszámban ugyan, de más nemzetbeli katonák is állomásoznak a Camp Victoryban. Az elmúlt hónapban egy iráni gyártmányú rakéta egy embert megölt, 11 másikat megsebesített egy síita vallási vezetőhöz, Moqtada al-Sadrhoz köthető fegyveres csoport támadása során.
David Petraeus tábornok, az Irakban állomásozó amerikai erők parancsnoka a múlt hét végén azt állította, hogy Irán szítja az erőszakot a térségben azáltal, hogy fejlett technológiájú fegyverekkel látja el a milicistákat az országban. Irán alaptalannak tartja és visszautasítja Petraeus vádjait. Amerikai parancsnokok jelentései szerint a rakétákon és aknavetőkön kívül az iráni alapanyagokból összeállított, kifinomult technikájú, út menti pokolgépek a felelősek több száz amerikai katona haláláért Irakban.
George W. Bush amerikai elnök augusztusban már kijelentette, hogy Iránnal nemcsak a nukleáris programja miatt vannak problémák, hanem az iráni fegyverekkel felszerelt lázadók amerikai katonák elleni támadása is megnövekedett az utóbbi időben.
Sadr augusztus végén hat hónapos fegyverszünetet rendelt el a Mehdi Hadsereg részére, ami úgy tünt, mintha megpróbálná visszaállítani ellenőrzését a milicisták felett, amelyről egyébként amerikai katonai források úgy tartják, hogy darabokra szakadt. De Sadr tanácsadói azt mondták, a tüzszüneti parancs visszavonulássá válhat, ha az amerikai és iraki erők nem fejezik be a vallási vezető támogatóinak üldözését. Az amerikai parancsnokok szerint úgy tünik, a Mehdi Hadsereg nagy része követi Sadr parancsait, de vannak olyan elemek, akik nem.