2024. 02. 23. péntek
Alfréd
: 389 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Orosz–amerikai katonadiplomáciai tárgyalások

Art of WAR  |  2007. 10. 17., 09:18

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin pénteken az amerikai külügyminiszterrel, Condoleezza Rice-szal való találkozása során megemlítette, hogy Oroszország ki fog lépni a kulcsfontosságú nukleáris rakétákról szóló egyezményből, valamint felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel az európai rakétavédelmi pajzsról szőtt terveivel. A Rice-szal és az amerikai védelmi miniszterrel, Robert Gatesszel való tárgyalásokat megnyitó beszédében a Kreml vezetője elmondta, hogy véleménye szerint a hidegháború idején megkötött INF (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) szerződés, amely korlátozza Oroszország és az Egyesült Államok rövid és közepes hatótávolságú rakétáinak számát, idejétmúlt, mivel azóta már számos más ország is rendelkezik hasonló rakétákkal.

„Hacsak nem sikerül a megállapodást egyetemessé fejlesztenünk, akkor mindannyiunk számára nehézségeket fog okozni annak betartása, különösen hogy már más országok is rendelkeznek ezen fegyverekkel” – mondta Putyin elnök. Putyin arra ösztönözte a Moszkvába látogató amerikai delegációt, hogy segítsék megállítani az Oroszország és az USA között fokozódó feszültséget, s ne erőltessék az új NATO-tagállamokba, Csehországba és Lengyelországba tervezett, rakéta elleni rendszerek telepítését.

Gates a pénteki és szombati tárgyalásokról szólva azt mondta, hogy a napirendi pontok mindkét országot érzékenyen érintő biztonsági kérdéseket tartalmaztak, beleértve a környező országok rakétarendszer-fejlesztési törekvéseit – különösen Iránét. A két fél megtárgyalta az iráni nukleáris programot, Koszovó státuszát és a hidegháború idején megkötött START egyezmény megújításának kérdését.

Az amerikai delegáció látogatása során Rice emberjogi aktivistákkal is találkozott, ami fokozta a feszültséget az amúgy sem békés viszonyban. Putyin kül- és belföldi bírálói egyaránt kiemelik, hogy a közelgő, decemberi parlamenti és a márciusi elnökválasztások hajrájában sorra bontja le a posztszovjet demokratikus vívmányokat.

A magas rangú amerikai delegációnak, úgy tünik, egyelőre nem sikerül Moszkva támogatását megszereznie az Irán elleni keményebb nyugati szankciókhoz. Putyin szerdán úgy nyilatkozott, nem lát bizonyítékot arra nézve, hogy az iszlám köztársaság a főleg orosz kivitelezésben épülő nukleáris erőmü programja mögött titokban bombát akarna készíteni. De Rice, aki reméli, hogy sikerül meggyőznie Moszkvát, hogy támogassanak egy erősebb akciót Teheránnal szemben, moszkvai útja során úgy nyilatkozott, az oroszokat komolyan aggasztják Irán szándékai. Az oroszok azt tervezik, hogy orosz területen dúsítják az Iránnak szánt urániumot, és felügyelik az erőmüvi hulladékok sorsát is, ami Rice szerint egyértelmüen mutatja az oroszok gyanakvását Iránnal szemben.

Koszovó kérdésében Oroszország Szerbia oldalán áll, szemben a Nyugat támogatta függetlenségi törekvésekkel. A szakadár tartomány jelenleg az ENSZ irányítása alatt áll. December 10. a végső határideje a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásoknak, amelyek közeledte sürgeti a kompromisszum megkötését.

A tárgyalások fő kérdése a Közép-Európába telepítendő rakétavédelmi ernyő volt. Oroszország élesen ellenzi a 2012-ig Lengyelországba telepítendő elfogórakéták és a Csehország területén megépítendő nagy teljesítményü célfelderítő radarállomás tervét. Alternatívaként azonban felajánlotta a hozzáférést egy Azerbajdzsán területén lévő orosz ellenőrzésü korai előrejelző radarállomás adataihoz.

Az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek egy másik, december 12-ei határidővel is szembe kell nézniük. Ekkor jár le ugyanis a Putyin által az Európai Hagyományos Fegyveres Erők megállapodására kitüzött határidő. Oroszország felfüggeszti részvételét, amennyiben addig nem ratifikálja azt valamennyi NATO-tagállam. A NATO-tagországok ragaszkodnak hozzá, hogy Oroszország vonja ki csapatait a volt szovjet Moldáviából és Örményországból, amelyek szorosabb kapcsolatokat kívánnak kiépíteni a nyugati intézményrendszerekkel.

Szintén szó volt a Stratégiai Fegyverek Csökkentéséről (Strategic Arms Reduction Treaty) kötött megállapodás folytatásáról, ami mindkét fél számára hat-hatezer darab robbanófej rendszerben tartását engedélyezi, de a szerződés 2009-ben le fog járni.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 15., 15:16
Új-Zéland Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Lockheed Martin Marietta-i üzemében lefestették az első C-130J szállító repülőgépüket, mely tervezetten idén érkezhet Új-Zéland légierejéhez.
2024. 02. 14., 13:34
Az „Embert a Vasra!" toborzókampány keretében ötszáznál több fiatal jelentkezett Tatára, közülük kerül ki majd a végső állomány – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter február 13-án, Tatán, a Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztályához jelentkezett állomány bevonulásán.
2024. 02. 09., 11:15
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
2024. 02. 06., 11:13
A legnagyobb volt, a legtöbb nehézlöveggel felszerelve és egyben a legfényűzőbb. Mielőtt egyáltalán szolgálatba állt volna, már három ország is birtokolta. Ez volt a HMS Agincourt csatahajó, egy igazi különlegesség a hadihajók között.
2024-02-05 13:57:16
2024. január 12-én Detrich István úr és a Meteor Természetbarát Turista Egyesület meghívására a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban tartott vetítőképes előadást Huszár András, „A hadak útján – Katonahőseink nyomában” címmel. Az előadás anyaga már visszanézhető!
2024-02-01 14:07:08
Az amerikai Bremertonban működő, elsősorban katonai, rendőrségi, tűzoltó és mentöhajók tervezésére és gyártására szakosodott SAFE Boats International (SBI) egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá az elektromos meghajtású csónakokra specializálódott brit Vita Power vállalattal egy zéró kibocsátású, kisméretű járőrhajó kifejlesztéséről és gyártásáról.
2024-01-30 16:04:02
A közelmúltban jelentették be, hogy amerikai részről jóváhagyták további UH-60M Black Hawk típusú, közepes, többfeladatú szállító helikopterek eladását a típust már üzemeltető Horvátország számára.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 02. 22., 09:38
A terv közös katonai gyakorlatokat, konferenciákat, oktatási-, képzési- és kiképzési, hadtörténeti és hadisírgondozási együttműködést, valamint hagyományőrző rendezvényeket, programokat foglal magába a 2024-es évre.
2024. 02. 21., 13:18
Külszolgálati feladataik befejezése előtt ünnepség keretében vehették át a békefenntartásért járó érdemjeleiket az ENSZ Libanoni Békefenntartó Misszióban (United Nations Interim Force in Lebanon – UNIFIL) szolgáló magyar és lengyel katonák.
2024. 02. 20., 15:31
A bizalom és a kölcsönös segítségnyújtás mellett az alapszerződés 5. pontja, ami meghatározó, mondta el Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
2024. 02. 19., 15:54
A NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport híradó szakállománya felkészítését hajtották végre februárban a székesfehérvári MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár laktanyájában.

  JETfly Magazin

2024. február 23-án, pénteken, Budapestre érkezett Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalássorozat eredményeként többek között arról is megállapodás született, hogy bővül a Magyar Légierő Gripen flottája.