Orosz–amerikai katonadiplomáciai tárgyalások

„Hacsak nem sikerül a megállapodást egyetemessé fejlesztenünk, akkor mindannyiunk számára nehézségeket fog okozni annak betartása, különösen hogy már más országok is rendelkeznek ezen fegyverekkel” – mondta Putyin elnök. Putyin arra ösztönözte a Moszkvába látogató amerikai delegációt, hogy segítsék megállítani az Oroszország és az USA között fokozódó feszültséget, s ne erőltessék az új NATO-tagállamokba, Csehországba és Lengyelországba tervezett, rakéta elleni rendszerek telepítését.

Gates a pénteki és szombati tárgyalásokról szólva azt mondta, hogy a napirendi pontok mindkét országot érzékenyen érintő biztonsági kérdéseket tartalmaztak, beleértve a környező országok rakétarendszer-fejlesztési törekvéseit – különösen Iránét. A két fél megtárgyalta az iráni nukleáris programot, Koszovó státuszát és a hidegháború idején megkötött START egyezmény megújításának kérdését.

Az amerikai delegáció látogatása során Rice emberjogi aktivistákkal is találkozott, ami fokozta a feszültséget az amúgy sem békés viszonyban. Putyin kül- és belföldi bírálói egyaránt kiemelik, hogy a közelgő, decemberi parlamenti és a márciusi elnökválasztások hajrájában sorra bontja le a posztszovjet demokratikus vívmányokat.

A magas rangú amerikai delegációnak, úgy tünik, egyelőre nem sikerül Moszkva támogatását megszereznie az Irán elleni keményebb nyugati szankciókhoz. Putyin szerdán úgy nyilatkozott, nem lát bizonyítékot arra nézve, hogy az iszlám köztársaság a főleg orosz kivitelezésben épülő nukleáris erőmü programja mögött titokban bombát akarna készíteni. De Rice, aki reméli, hogy sikerül meggyőznie Moszkvát, hogy támogassanak egy erősebb akciót Teheránnal szemben, moszkvai útja során úgy nyilatkozott, az oroszokat komolyan aggasztják Irán szándékai. Az oroszok azt tervezik, hogy orosz területen dúsítják az Iránnak szánt urániumot, és felügyelik az erőmüvi hulladékok sorsát is, ami Rice szerint egyértelmüen mutatja az oroszok gyanakvását Iránnal szemben.

Koszovó kérdésében Oroszország Szerbia oldalán áll, szemben a Nyugat támogatta függetlenségi törekvésekkel. A szakadár tartomány jelenleg az ENSZ irányítása alatt áll. December 10. a végső határideje a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásoknak, amelyek közeledte sürgeti a kompromisszum megkötését.

A tárgyalások fő kérdése a Közép-Európába telepítendő rakétavédelmi ernyő volt. Oroszország élesen ellenzi a 2012-ig Lengyelországba telepítendő elfogórakéták és a Csehország területén megépítendő nagy teljesítményü célfelderítő radarállomás tervét. Alternatívaként azonban felajánlotta a hozzáférést egy Azerbajdzsán területén lévő orosz ellenőrzésü korai előrejelző radarállomás adataihoz.

Az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek egy másik, december 12-ei határidővel is szembe kell nézniük. Ekkor jár le ugyanis a Putyin által az Európai Hagyományos Fegyveres Erők megállapodására kitüzött határidő. Oroszország felfüggeszti részvételét, amennyiben addig nem ratifikálja azt valamennyi NATO-tagállam. A NATO-tagországok ragaszkodnak hozzá, hogy Oroszország vonja ki csapatait a volt szovjet Moldáviából és Örményországból, amelyek szorosabb kapcsolatokat kívánnak kiépíteni a nyugati intézményrendszerekkel.

Szintén szó volt a Stratégiai Fegyverek Csökkentéséről (Strategic Arms Reduction Treaty) kötött megállapodás folytatásáról, ami mindkét fél számára hat-hatezer darab robbanófej rendszerben tartását engedélyezi, de a szerződés 2009-ben le fog járni.